Leharcolt oroszlánok

2003-ban bemutatott amerikai filmdráma
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 11.

A Leharcolt oroszlánok (eredeti cím: Secondhand Lions) 2003-ban bemutatott amerikai életrajzi filmdráma, amelyet Tim McCanlies írt és rendezett, David Kirschner, Scott Ross és Corey Sienega produceri segédletével. A film zenéjét Patrick Doyle szerezte. A főbb szerepekben Michael Caine, Robert Duvall és Haley Joel Osment látható. A mozifilm a Digital Domain gyártásában készült, a New Line Cinema forgalmazásában jelent meg.

Leharcolt oroszlánok
(Secondhand Lions)
2003-as amerikai film
RendezőTim McCanlies
Producer
Műfaj
ForgatókönyvíróTim McCanlies
Főszerepben
ZenePatrick Doyle
OperatőrJack N. Green
VágóDavid Moritz
Gyártás
GyártóDigital Domain
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszínTexas
Játékidő111 perc
Költségvetés30 millió USD[1]
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
Korhatár12 II. kategória (F/0369/J)
Bevétel48,3 millió USD[1]
További információk
SablonWikidataSegítség

Az Amerikai Egyesült Államokban 2003. szeptember 19-én mutatták be a mozikban. Magyarországon 2004. október 12-én került kereskedelmi forgalomba VHS-en és DVD-n. A film alapján musical is készült, amelyet 2013-ban mutattak be Secondhand Lions: A New Musical címmel.

Cselekmény

szerkesztés
  Alább a cselekmény részletei következnek!

1962-ben a tizennégy éves Waltert felelőtlen anyja, Mae elküldi otthonról, hogy a nyarat visszavonult, agglegény nagybátyjai, Hub és Garth rozoga texasi farmján töltse. A szóbeszéd szerint titkos vagyonuk van, amelyet múltbéli kalandokból gyűjtöttek össze, és emiatt minden utazó ügynök próbálkozik náluk. Ők viszont a verandájukon ülve, puskával a kezükben lövöldöznek az ügynökökre.

Walter a padláson kap egy szobát, és nagybátyjai először nem fogadják jó szívvel, amíg rá nem jönnek, hogy Walter jelenléte idegesíti a többi aranyásó rokont. Walter meggyőzi a nagybátyjait, próbálják meg elkölteni pénzük egy részét. A zöldségeskert ültetéséhez szánt magcsomagokról kiderül, hogy mind kukorica. A nagybácsik ezután oroszlánt rendelnek vadászati célra, de végül egy szelíd, nyugdíjas cirkuszi nőstény oroszlánt kapnak, mely Walter háziállata lesz.

Miközben a húsz kilós zsákokba csomagolt oroszláneledelt pakolja, Hub elájul, és rövid időre kórházba kerül. Később, egy út menti büfében négy keményfiú kést ránt Hubra, de ő könnyedén legyőzi őket. Hub és Garth hazaviszik a tinédzsereket, hogy ellássák sérüléseiket és rájönnek, az idős nőstény oroszlán kiszökött a ketrecéből, és a kukoricaföldet követeli magának új "dzsungel"-otthonául. Hub beszédet tart a tizenéveseknek a felnőtté- és férfivá válásról, mielőtt hazaküldené őket.

A mellékszál egy gyönyörű nő fényképe körül bontakozik ki, amelyet Walter talál a padláson. Garth elmeséli Walternek a Francia Idegenlégióban töltött múltjuk történetét – Hub feleségül vett egy Jázmin nevű arab hercegnőt, akit egy befolyásos sejknek ígértek. Miután állandó veszélyben élt a merénylők miatt, Hub egy párbaj után megkímélte a sejk életét azzal a feltétellel, hogy a kettejük közti viszálykodás megszűnik. Jázmin azonban később belehalt a szülésbe, Hub pedig visszatért az Idegenlégióba, mígnem Garth-tal együtt visszavonultak farmjukra, ahol lemondóan várják a halált.

Egy késő este Walter Garth nyomába ered, és felfedezi: a nagybátyjainak van egy pénzzel teli szobájuk a pajta alatt. Egy másik este Mae érkezik legújabb barátjával, egy Stan nevű állítólagos magánnyomozóval. A nyomozó azt állítja, Hub, Garth és Jázmin bankrablók voltak és követeli a pénz átadását. Amikor Walter úgy dönt, inkább Garth történeteinek hisz, Stan megveri a fiút. Az oroszlán ekkor előbukkan a kukoricaföldről és megtámadja Stant, ezután elpusztul. A zajra felébredve Hub és Garth rájön, hogy az állat szívelégtelenségben pusztult el, miközben védte "kölykét".

Másnap Walter az anyjával távozik a farmról. Útközben Mae elmagyarázza, hogy Stan náluk marad, amíg fel nem épül. Walter arra kéri, "most az egyszer tegyen valami olyat, ami a legjobb neki", majd elhagyja őt. Bár Hub és Garth örömmel látja őt újra itthon, Walter ragaszkodik ahhoz, hogy változtatni kell: A nagybátyjainak be kell vonniuk magukat a nevelésébe, és jobban kell vigyázniuk magukra, mert azt szeretné, ha magas kort élnének meg.

Tizenhét évvel később, 1979-ben a helyi seriff tájékoztatja az akkorra már felnőtté érett Waltert nagybátyjai haláláról, akik biplánjukkal végzett sikertelen mutatvány következtében vesztették életület. Walter visszatér a farmra, és megkapja nagybátyjai végrendeletét, amelyben mindent ráhagytak. A farm közelében leszáll egy Western Sahara Petroleum logóval ellátott helikopter, és egy férfi száll ki belőle kisfiával, aki a rádióban hallott Hub és Garth haláláról. Felismerte a két amerikai nevét a történetekből, amelyeket nagyapja, "egy nagyon gazdag sejk" mesélt neki fiatalkorában. Amikor a férfi kisfia megkérdezi Waltert, nagybátyjai valóban éltek-e, Walter megerősíti: "Igen. Igazán éltek".

A végefőcím előtti képkockákban Berkeley Breathed rajzfilmrendező Walter és Jázmin című munkájának rajzait láthatjuk, amelyek a felnőtt Walter munkájaként szerepelnek.[2][3]

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

szerkesztés
Szereplő Színész Magyar hang
Garth McCann Michael Caine (idős) Fülöp Zsigmond
Kevin Haberer (fiatal) Nem szólal meg
Hub McCann Robert Duvall (idős) Tordy Géza
Christian Kane (fiatal) Nem szólal meg
Walter Caldwell Haley Joel Osment (gyerek) Gacsal Ádám
Josh Lucas (felnőtt) Dévai Balázs
Mae Coleman Kyra Sedgwick Pálfi Kata
Stan Nicky Katt Holl Nándor
Ralph Michael O'Neill Katona Zoltán
Helen Deirdre O'Connell Takács Andrea
A sejk unokája Eric Balfour Szatmári Attila
Jázmin Emmanuelle Vaugier Nem szólalnak meg
A sejk Adam Ozturk
Martha Jennifer Stone N/A
fiú Mitchel Musso N/A
seriff Dennis Letts Tolnai Miklós
Agyaggalamb lövő
szerkezetet áruló férfi
Adrian Pasdar Szabó Győző
Frankie Jace Pitre Simonyi Balázs

Magyar változat

szerkesztés

A szinkront a Mafilm Audio Kft. készítette.

Fogadtatás

szerkesztés

A Rotten Tomatoes weboldalon 137 kritika alapján 60%-ban pozitív kritikákat kapott, 6,1/10-es átlagértékeléssel. A weboldal kritikusainak konszenzusa szerint „kellemes érzéseket keltő, de szirupos film”.[4] A Metacriticen a film súlyozott átlagpontszáma 52 a 100-ból 33 kritikus véleménye alapján, ami "vegyes vagy átlagos fogadtatást" jelent.[5] A CinemaScore által megkérdezett közönség "A" osztályzatot adott a filmnek egy A+-tól F-ig terjedő skálán.[6]

  1. a b Secondhand Lions (2003). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  2. Scott Holleran, "Iron Lion: An Interview with Tim McCanlies", Box Office Mojo, October 16, 2003
  3. Communication Arts, issues 334-336; Breathed's work is featured on p.77
  4. Secondhand Lions. Rotten Tomatoes . Fandango Media. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  5. Secondhand Lions Reviews. Metacritic . Fandom, Inc.. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  6. Home (amerikai angol nyelven). Cinemascore . (Hozzáférés: 2023. június 27.)

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Secondhand Lions című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés