Lengyelország földrajza
Lengyelország Közép-Európa legnépesebb és legnagyobb országa. 2003-as adatok szerint területe 312 685 négyzetkilométer, lakossága pedig 38,6 millió fő (így népsűrűsége 123,5 fő/négyzetkilométer). Lakosságának 98%-a lengyel, 96%-a katolikus. A főbb nemzetiségek (bár elég kis számban, az összes nemzetiség a lakosság mindössze 2%-át teszi ki) a németek, az ukránok, a fehéroroszok, az oroszok, a litvánok és a szlovákok, bár ezek a csoportok is inkább az országhatárokon élnek.
Lengyelország | |
é. sz. 52° 00′, k. h. 20° 00′52.000000°N 20.000000°E | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Közép-Európa |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 70. |
Teljes terület | 312 685 km² |
Partvonal | 775 km |
Szárazföldi határ | 3 701 km |
Környező országok | Németország, Oroszország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Csehország |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Tengerszem-csúcs, 2499 m |
Legalacsonyabb pont | Raczki Elbląskie, Visztula-delta Elbląg közelében, -2 m |
Leghosszabb folyó | Visztula, 1047 km |
Használatban levő terület | |
Egyéb jellemzők | |
Természeti kincsek | feketekőszén, barnakőszén, színesfémek, kősó, kén |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyelország témájú médiaállományokat. |
Természeti adottságai hasonlítanak Németországéra. Épülő, lapos tengerparttal rendelkezik, turzások és lagúnák tagolják, a szárazföldön dűnesorok követik a partvonalat. Délebbre tóhátság található, amit a Visztula két részre oszt, a Pomerániaia-tóhátságra és a Mazuri-tóhátságra. Legnagyobb tája a Lengyel-alföld. Legmagasabb pontja a Tengerszem-csúcs (Rysy) északnyugati orma 2499 méteres - a csúcs legmagasabb, 2503 méteres pontja már Szlovákiához tartozik.
Éghajlata
szerkesztésAz ország mérsékelt éghajlata átmenetet képez az óceáni és szárazföldi éghajlat között. Az évi átlagos hőmérséklet 5-7 C°, a hőmérséklet ingadozás keleten 24, nyugaton 22 C° A leghidegebb hónap a január, átlagosan -1, -5 fokkal, a legmelegebb hónap 17-19 C°.
Lengyelország határai
szerkesztésLengyelország hét országgal határos (hosszúság szerinti sorrendben):
- Csehország (796 km)
- Szlovákia (541 km)
- Ukrajna (535 km)
- Németország (467 km)
- Fehéroroszország (418 km)
- Oroszország (a kalinyingrádi körzet 210 km)
- Litvánia (104 km)
A tengeri határ 440 km-t tesz ki (a tengerpart hossza Balti-tenger 775 km).
Az összes határ hossza 3511 km.
Keleti határvonala egyben az Európai Unió külső határa is. Ezen a határvonalon véget ér a Közép-európai Egyezményes Idő is, a CET. Érdekesség, hogy a határ keleti irányú átlépésével Kalinyingrád, Litvánia és Ukrajna viszonylatában 1 óra, míg Fehéroroszország viszonylatában 2 óra az időkülönbség. A világon egyedülálló helyzet, hogy a határ átlépésével 2 óra lesz a különbség a kiinduló-, és a célország között.
Folyók és tavak
szerkesztésLengyelország leghosszabb folyói
szerkesztésfolyó neve | hossza (km-ben) | ebből Lo. területén | vízgyűjtő területe (km²) | ebből Lo. területén | |
---|---|---|---|---|---|
1 | Visztula | 1047 | 1047 | 194 424 | 168 699 |
2 | Odera | 854 | 742 | 118 861 | 106 058 |
3 | Warta | 808 | 808 | 54 529 | 54 529 |
4 | Bug | 772 | 587 | 39 420 | 19 284 |
5 | Narew | 484 | 448 | 75 175 | 53 873 |
6 | San | 443 | 443 | 16 861 | 14 390 |
7 | Noteć | 388 | 388 | 17 330 | 17 330 |
8 | Pilica | 319 | 319 | 9 273 | 9 273 |
9 | Wieprz | 303 | 303 | 10 415 | 10 415 |
10 | Bóbr | 272 | 272 | 5 876 | 5 830 |
Lengyelország legnagyobb tavai
szerkesztéstó neve | felszíne (km²) | max. mélység (m) | tó típusa | |
---|---|---|---|---|
1 | Śniardwy | 113,8 | 23 | tengerszem |
2 | Mamry | 104,4 | 44 | tengerszem |
3 | Łebsko | 71,4 | 6,3 | morotvató |
4 | Dąbie | 56,0 | 4,2 | folyó-torkolati |
5 | Miedwie | 35,3 | 43,8 | glaciális |
6 | Jeziorak | 34,6 | 13 | glaciális |
7 | Niegocin | 26,0 | 39,7 | tengerszem |
8 | Gardno | 24,7 | 2,6 | morotvató |
9 | Jamno | 22,4 | 3,9 | morotvató |
10 | Wigry | 21,9 | 73 | glaciális |
- a tó típusokról bővebben lásd a tó szócikket
Hegyek
szerkesztésLegfőbb tájegységek
szerkesztés- Dél-balti partvidék
- Pomerániai-tóvidék
- Északkelet-Lengyelország
- Nagylengyel-tóvidék
- Lengyel-alföld (Délnyugati-, Középső- és Keleti-alföld)
- Szudéták és Szudéták-hegyalja
- Lublini-fennsík
- Sziléziai-krakkói-dombság
- Déllengyelországi-fennsík vagy Délkeleti-fennsík (régen: Galíciai-fennsík)
- Lengyel-Kárpátalja
- Lengyel-Kárpátok (az Északnyugati-Kárpátok lengyelországi része)
- Lengyel-középhegység