Lestin

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 17.

Lestin (szlovákul Leštiny) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Lestin (Leštiny)
A falu fatemploma
A falu fatemploma
Lestin zászlaja
Lestin zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1381
PolgármesterMiroslav Kovalčík
Irányítószám026 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség296 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság581 m
Terület6,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 19° 21′ 06″49.189108°N 19.351711°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 19° 21′ 06″49.189108°N 19.351711°E
Lestin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lestin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsókubintól 3 km-re délkeletre, az Öreg Chocs északi lejtőjének tövében fekszik.

Története

szerkesztés

1235-ben „Lesthyna” néven említik. A falu a 14. században keletkezett az árvai uradalom falujaként. 1325-ben „Lesthna”, 1388-ban „Lesscina” néven szerepel az írott forrásokban. 1548-ban a Zmeskal család kapta adományba. Az artikuláris helynek kijelölt Felsőkubin melletti falu evangélikus templomát Zmeskal (III.) Jób Árva vármegyei alispán építtette 1688-1689-ben. A község a 18. században élte virágkorát, ekkor többen lakták, mint ma; iskolája is működött. 1778-ban 227 lakos élt itt, a családok közül 5 nemesi család volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESTIN. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai B. Splényi, és Rudnai Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radno Lehotához nem meszsze, és annak filiája, határjában van fája tűzre, és épűletre, gyűmöltse bőven terem, legelője elég, malma helyhez, iatzozása Prividgyén.[2]

1828-ban 59 háza és 518 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lestyine, tót falu, Árva vmegyében: 23 kath., 488 evang., 7 zsidó lak. Evang. anyatemplom. Nagy erdő. Kertek. Vízimalom. F. u. Zmeskal fam. Ut. posta Rosenberg.[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

A második világháború alatt erős partizán tevékenység folyt a környékén.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 304, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 226 lakosából 224 szlovák volt.

2011-ben 257 lakosából 252 szlovák volt.

Híres személyek

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés