Levéltelen koboldmoha
Magyarországon két Buxbaumia faj él, mindkettő élőhelye nedvesebb, hűvösebb erdőkben van (korhadékon, talajon nőnek), a gyakoribb faj a Buxbaumia aphylla.
Buxbaumia aphylla | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Buxbaumia aphylla Hedw. | ||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||
Buxbaumia vulgaris | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Buxbaumia aphylla témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Buxbaumia aphylla témájú médiaállományokat és Buxbaumia aphylla témájú kategóriát. |
Megjelenése
szerkesztésA Buxbaumiákra jellemzően a B. aphylla is csak akkor látható meg szabad szemmel mikor már a sporofiton fejlődik, a gametofiton mikroszkopikus méretű. Leggyakrabban csoportosan fordul elő, a spóratoknyél (seta) 1-2 cm hosszú, felülete bibircses. A tok ferdén áll, összenyomott tojás alakú, teteje barna lapos, széles, a peremén vörös szegély fut körbe. Alsó oldala íveltebb, vöröses barna. Érett állapotban megfigyelhető rajta a szakadozott fátyol (indusium), az epidermisz külső rétegének maradványa. Hozzá nagyon hasonló faj a zöld koboldmoha, de az sokkal ritkább, védett faj.[1] A spóratok alakja és annak pereme alapján különböztethető meg a két faj. A zöld koboldmohának a spóratokján nincs vörös színű szegély.
Elterjedése
szerkesztésA világon szélesen elterjedt, megtalálható egész Európában, Kaukázusban, Észak-Ázsiában, Japánban, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Magyarországon a középhegységekben fordul elő, de nem gyakori. Az országos moha vörös listán sebezhető (VU) besorolást kapott.[2]
Termőhelye
szerkesztésErdei faj. Humuszban gazdag savanyú talajon, korhadó fákon él.
-
Erdei savanyú talajon is megtalálható ez a moha
-
Érett spóratok
-
Fiatal, fejlődő spóratokok
Források
szerkesztés- ↑ Orbán Sándor · Vajda László Magyarország mohaflórájának kézikönyve Akadémiai, Budapest, 1983 518 oldal · ISBN 9630528894 · Illusztrálta: Bucsi Lajosné
- ↑ Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. 2010. Updated checklist and Red List of Hungarian bryophytes. Studia bot. hung. 41: 31-59. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)