Ligeti Erzsébet

Ligeti Erzsébet (Budapest, 1950. július 17. –) Széchenyi-díjas orvos, immunológus, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a sejtélettan és a membrán átviteli folyamatok. Tevékenysége jelentős a természetes immunitásban kiemelkedő mértékben részt vevő falósejtek működésének és a fehérvérsejtekből felszabaduló különböző anyagok baktériumnövekedést gátló hatásainak vizsgálatában. Egy új fehérje (GAP) klónozásában is részt vett. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézete igazgatóhelyettese.

Ligeti Erzsébet
Életrajzi adatok
Született	1950. július 17. (74 éves) Budapest
Ismeretes mint	orvos, immunológus
Iskolái	Semmelweis Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Semmelweis Orvostudományi Egyetem
Pályafutása
Szakterület	biokémia, élettan
Kutatási terület	sejtélettan, fehérjék
Tudományos fokozat	akadémiai doktor (1990)
Munkahelyek
Semmelweis Egyetem	egyetemi tanár (1992–)
Tudományos publikációk száma	több mint 80
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2015)
Akadémiai tagság	levelező tag (2007), rendes tag (2013)

Életpályája

Gyógyszerészcsaládban született. 1968-ban érettségizett, majd felvették a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahol 1974-ben szerzett orvosi diplomát. Ezt követően maradt az egyetemen, ahol a Kísérleti Kutatólaboratóriumban lett tudományos ösztöndíjas.

1981-ben az Élettani Intézetbe került először tanársegédként, majd 1983-ban adjunktusként. 1989-ben kapta meg egyetemi docensi, 1993-ban egyetemi tanári kinevezését. Később az intézet egyik igazgatóhelyettese is lett. 2005-ben az egyetem külföldi hallgatókkal foglalkozó titkárság vezetésével is megbízták, társigazgatói pozícióban, ezenkívül a német nyelvű hallgatókkal foglalkozik, amely nyelven 1985-től tartott kurzusokat. 1997 és 2000 között az egyetem, majd 2013-ig az Általános Orvostudományi Kar tudományos bizottságának elnöke volt.

Magyarországi munkáin kívül három alkalommal a grenoble-i Nukleáris Kutatóközpont biokémiai osztályán volt vendégkutató (1983–1984, 1987, 1988), illetve 1990–1991-ben és 1998-ban a Heidelbergi Egyetemen kutatott Humboldt-ösztöndíjasként. 1996-ban és 2002-ben a Harvard Egyetem vendégkutatója volt.

1981-ben védte meg az orvostudomány kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Elméleti Orvostudományi Bizottságának lett tagja, később elnöke. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban pedig rendes tagjává választották. Ezenkívül 2003-ban a londoni székhelyű Academia Europaea is tagjai közé választotta. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Akadémiai szerepvállalásán túl számos tudományos egyesületben aktív: a Magyar Élettani Társaság, a Magyar Immunológiai Társaság és a Magyar Biokémiai Egyesület tagja. 2009-ben a Bolyai János-ösztöndíj orvosi szakbizottságának vezetésével is megbízták. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

• Akadémiai Díj (1996)
• Ipolyi Arnold-díj (1999)
• Szentágothai János-díj (2003)
• Szent-Györgyi Albert-díj (2005)
• Semmelweis Ignác-emlékérem (2006)
• Széchenyi-díj (2015)

Főbb publikációi

• Competitive Inhibition of Valinomycin-induced K+-Transport by Mg2+-Ions in Liver-mitochondria (Fonyó Attilával, 1977)
• Effect of Mg2+ on Membrane Fluidity and K+-Transport in Rat Liver-mitochondria (társszerző, 1981)
• Control of Oxidative-phosphorylation in Rat-heart Mitochondria – The Role of the Adenine-nucleotide Carrier (társszerző, 1984)
• Release of Acetylcholine From Rat-brain Synaptosomes by Various Agents in the Absence of External Calcium-ions (Ádám Veronikával, 1984)
• Activation of the O2--Generating Oxidase in Plasma-membrane From Bovine Polymorphonuclear Neutrophils by Arachidonic-acid, a Cytosolic Factor of Protein Nature, and Nonhydrolyzable Analogs of GTP (társszerző, 1988)
• Phorbol 12-Myristate 13-Acetate Activates an Electrogenic H+- Conducting Pathway in the Membrane of Neutrophils (társszerző, 1992)
• Regulation of capacitative Ca2+ influx in human neutrophil granulocytes – Alterations in chronic granulomatous disease (társszerző, 1997)
• Adhesion-dependent degranulation of neutrophils requires the Src family kinases Fgr and Hck (társszerző, 1999)
• Kinase pathways in chemoattractant-induced degranulation of neutrophils: The role of p38 mitogen-activated protein kinase activated by Src family kinases (társszerző, 2000)
• Dual role of phagocytic NADPH oxidase in bacterial killing (társszerző, 2004)
• Regulation and termination of NADPH oxidase activity (társszerző, 2005)
• Antibacterial effect of microvesicles released from human neutrophilic granulocytes (társszerző, 2013)

Források

• Ligeti Erzsébet. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 683. o.  
• Életrajz a Semmelweis Egyetem honlapján honlapján. www.sote.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 27.)
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. mta.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 27.)
• Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában. vm.mtmt.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2014. december 27.)
• Ligeti Erzsébet sejtélettan-kutató; szerk. Herzka Ferenc; Medicina, Bp., 2009 (Akadémikus portrék; Nők a tudományban)