Litassy család
Dereszlényi Litassy család Bars és Hont vármegyei történelmi nemesi család.
A család nevét a Hont vármegyében fekvő Litas pusztáról,[1] előnevét pedig a Bars vármegyében fekvő Dereszlény helységtől vette.
1312-ben István fiai Zadur és Pál litasi birtokukat Borfői István feleségének adják. A 14. század közepén Litas birtokában volt Litasi Miklósnak fia István és Zádurnak fia István, amikor 1342-ben az esztergomi keresztesek konventjének levele szerint Litas és Nádasd között határjárást végeztek.[2] A 14. század második felében Borfői István fiai Beke és Tamás is felveszik a Litassy családnevet.
1482-ben a dereszlényi Sárói és Litassy családtagok panaszolták hogy a Kistapolcsányiak elvitték és nem adják vissza a birtokra vonatkozó irataikat.[3] 1483-ban a dereszlényi birtokosok kérték Litassyt a kisdereszlényi birtokrészek visszaszolgáltatására, majd határjárást végeztek.[4]
1514-ben visszaadták a Litassyak zálogolt birtokrészét.[5] 1521-ben a Litassyak eladták bizonyos dereszlényi birtokrészeiket.[6] 1521-ben a sági konvent prépostja Litassy Albert fiaitól megvásárolja Litas felét.[7] 1521-ben Dalmady Kelemen felesége Litassy Tamás lánya Erzsébet.[8] 1525-ben az endrédiek megtámadták a Litassyakat, gyilkosság is történt.[9] 1531-ben a tizedjegyzék a Litassy bíró házát leégettként jelzi.[10] 1544 körül Litassy István és László portáit írták össze Dereszlényben, Kissárón, Nagyendréden, Nagysárón és 1548 körül Nagysárón.[11] 1549-ben 5 portájukat írták össze Nagyendréden.[12] 1558-ban Endrédy Imre a Bars vármegyei Kis-Endréden egy telket bevall dereszlényi Litassy Istvánnak és Dubraviczky Katalinnak.[13]
1600-ban a Bélády család tiltakozott az ellen, hogy a korossi Koncsek család eladott Béládon egy jobbágytelket a Litthasy családbelieknek (Pál, György, István).[14] 1622-ben Babos András eladta Nyitraivánkán egy rétjét és 12 ár szántóföldjét Litassy Istvánnak,[15] aki Ürményből költözött Ivánkára. Ivánkán maradtak testvérei Pál és György. 1639-ben Litassy Pál és Ferenc osztoznak az ivánkai, ürményi és endrédi birtokokon.[16] Litassy István nyitrai várparancsnok több birtokot vásárolt Ivánkán és Gergelyfalván. Első felesége Bogády Erzsébet a második pedig Vitéz Judit volt. Istvánt 1657-ben említik utoljára.[17] 1679-ben Litassy András zálogba bocsátotta bizonyos ivánkai rétjét. István nővérét Litassy Zsuzsannát Lipthay György vette feleségül, akinek ivánkai kastélyát 1656-ban említik. A következő évben elhunyt, de fiai András és István elköltöztek Ivánkáról.[18]
Birtokoltak többek között Barsváradon, Fajkürtön,[19] Felsőváradon,[20] Kisendréden, Kissallón, Kisvezekényen, Nemesorosziban, Sárin, Szénásfalván és Vihnyén.
Címerükben a pajzs kék udvarában magyar vitéz áll zászlót tartva. A sisak koronáján férfi kar könyököl, kívont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.[21]
Neves családtagok
szerkesztés-
Barsendréd temető
- Litassy Pál 1584-ben Bars vármegyei szolgabíró
- Litassy István nyitrai várparancsnok, A Thurzó család familiárisaként kezdte hivatali pályáját, majd Bars vármegye követe volt. Ő adta át Nyitra várát 1620. szeptember 9-én egy napi ostrom után Bethlen csapatainak, melyről valószínűleg már előzőleg Verebélyen megállapodhattak.[22] Thurzó Szaniszlóval és Csuty Gáspárral ellenezte Nyitra vármegye 1621-es hűségesküjét II. Ferdinándnak.
- Litassy Rudolf vármegyei esküdt
- Litassy Alajos 1849-ben a királypárti hódoló Bars vármegye becsületbeli esküdtje[23]
- Zsilinszky Győző (1890-1979) főerdőmérnök, a rozsnyói püspöki uradalom igazgatója, erdőtanácsos, Litassy Irén férje.
Források
szerkesztés- Tomáš Sitár 2020: Osídlenie Tekovskej stolice v stredoveku.
- Reiszig Ede 1903: Bars vármegye nemes családai. In: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye
- Nagy Iván: Magyarország családai VII.
- ↑ Bakács István 1971: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 151-152.
- ↑ Vö. Bakács 1971, 348.
- ↑ DLDF 205601.
- ↑ DLDF 206068; 206705.
- ↑ Podmaniczky II, 39.
- ↑ DLDF 205682
- ↑ DLDF 16747; Bakács 1971, 387.
- ↑ Bakács István 1971: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 265; Vö. A dalmadi Dalmady-család leszármazása. Turul 1889/2
- ↑ DLDF 205235
- ↑ MNL OL, E 158, 3. kötet, p. 301; Sitár 2020, 184-185.
- ↑ MNL, E 158, 3. kötet, Bars p. 645-646, 649; Bars p. 771.
- ↑ Maksay, F. 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. Budapest, 149; Sitár 2020, 396.
- ↑ Sz. Benedeki Convent, Prot. D., pag. 91; Nagy Iván: Magyarország családai IV, Endrédy család (Kis-Endrédi).
- ↑ Peter Keresteš 2010: Rod Lüley z Luly (Lül) 1276-1746. Inventár. Ivanka pri Nitre, 19 No. 15/5.
- ↑ Autentický protokol Nitrianskej kapituly, No. 56, 1622, fol. 146-147.
- ↑ ŠA Nitra, Huňady z Mojmíroviec, fasc. BB, No. 1558; Peter Keresteš 2008: Najstaršie dejiny Mojmíroviec. Nitra, 106.
- ↑ Autentický protokol Nitrianskej kapituly, No. 47 1614, 1616, fol. 75, 105; No. 49 1611, fol. 165; No. 56 1622, fol. 146-147; No. 57 1628, fol. 255; No. 64 1633, fol. 76; No. 66 1639, fol. 197; No. 80 1656, fol. 36; No. 80 1657, fol. 224; ŠA Nitra, Elenchus jurium familiae Hunyady, fasc. D, 1679 No. 221; Keresteš 2003: Dejiny Ivanky pri Nitre. Nitra, 76.
- ↑ ŠA Nitra, ŽN I, Nobilitaria, Nemesi összeírások, kr. 1 1639-1640; Autentický protokol Nitrianskej kapituly, No. 80 1656, fol. 36; Keresteš 2003, 76. Vö. Gudenus 1993, 192 nn.
- ↑ Borovszky 1903, 54.
- ↑ Borovszky 1903: Bars vármegye.
- ↑ Címerhatározó; Vö. Frederik Federmayer 2015: Nálezy erbových pečatí hontianskej šľachty z obdobia renesancie. Zborník FiF UK - Historica XLIX.
- ↑ Botka 1867, 47.
- ↑ Figyelmező 2/26, 1 (1849. február 20.)
További információk
szerkesztés- Bakács István 1971: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 336-337.