Loznati
Loznati falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.
| Loznati | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Cres |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 51557 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 19″, k. h. 14° 26′ 17″44.922000°N 14.438000°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 19″, k. h. 14° 26′ 17″44.922000°N 14.438000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésCres szigetének északkeleti részén, Cres városától 5 km-re délkeletre a sziget keleti partjántól másfél km-re fekszik.
Története
szerkesztésTerületén a Lovreški nevű helyen már a 6. században település állt. Szent Lőrinc templomának falai a mai napig fennmaradtak. A sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 59, 1910-ben 42 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 36 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 59 | 59 | 37 | 35 | 51 | 42 | 0 | 0 | 76 | 70 | 72 | 44 | 48 | 37 | 29 | 36 |
Nevezetességei
szerkesztés- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kis temploma a falu keleti szélén áll.
- A faluból vezető gyalogösvényen jutunk a Lovreški nevű helyre, ahol az ókorban kora keresztény település volt. Itt találhatók a 6. században épített Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt templom falai. A templom egykor előtérrel, hajóval és sokszögű apszissal rendelkezett. A falakon az egykori freskók nyomai még láthatók. A templomtól délre valószínűleg lakás céljára használt építmények falai találhatók. Környékén több lelet, cserépmaradványok, faragott kövek, egykori díszítések töredékei kerültek elő. A templomot valószínűleg a 9. vagy a 10. században még megújították, de a település már régebben elpusztult. A templomot egykor gondozó Szent Lőrinc Társaság az egyik legrégibb alapítású volt a szigeten, csak a napóleoni időkben a 19. század elején szűnt meg.[4]
- A Loverški közelében fekvő Polacine nevű helyen egy vélhető villa rusticához tartozott római padlómozaik maradványait és egy templom septuma[5] fonadékdíszítésű kőgerendájának maradványait találták, mely a helynek a bizánci uralom alatti folytonos használatát jelzi.[4]
- A Pelginja - Pukonjina régészeti zóna magában foglalja Cres szigetének északi részén lévő ősi erődök és tumulusok rendszerét. Az övezet Pelginja és Pukonjina erődeiből és Belijin tumulusából áll. A Pukonjina-domb közepén található a Belijina tumulus. Az erőd kör alakú alaprajzú, több különböző sánccal és két külön bejárati objektummal. A Pelginja-domb lábánál több halmot fedeztek fel. Az erődöt két sáncgyűrű veszi körül, bejárati építmények hosszúkás folyosó formájúak és egy kör alaprajzú központi építmény található itt. A felszínen talált leletanyag szerint ez a lelőhelyegyüttes nagyjából a vaskorra datálható.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ a b Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1996.
- ↑ A szentélyt elválasztó fal.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2934.
