Lucius Cornelius Balbus
Lucius Cornelius Balbus (i. e. 1. század) római államférfi, író
Lucius Cornelius Balbus | |
Született | i. e. 100 Gades |
Elhunyt | i. e. 1. század nem ismert |
Állampolgársága | római |
Szülei | nem ismert Lucius Cornelius Balbus |
Foglalkozása | ókori római politikus |
Tisztsége | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egy gadesi család sarja volt. Quintus Caecilius Metellus Pius alatt katonának állt és harcolt Sertorius ellen, azután Pompeiust követte, akitől i. e. 72-ben jutalomkánt római polgárjogot, később földbirtokokat kapott. Később Julius Caesarhoz szegődött, akit i. e. 61-ben mint praefectus fabrum Hispaniába kísért. Részt vett i. e. 60-ban az első triumvirátus létrejöttében. Míg a hatalmasoknak hízelgett, addig a néppel erőszakosan bánt, azért magát gyűlöletessé tette. I. e. 56-ban Gades lakói a polgárjog bitorlása miatt vádat emeltek ellene, amely vád éle tulajdonképpen a triumvirek, elsősorban Pompeius ellen irányult. Pompeius kérésére Balbus védelmét Cicero vállalta el. A polgárháború küszöbéb Balbus Julius Caesar pártjára állt s igyekezett Pompeius táborából Cicerót is erre a lépésre rávenni. A háború kitörése után Rómában maradt, és igyekezett rávenni Cicerot, hogy Caesar és Pompeius közt közvetítő szerepet lásson el. Pompeius veresége után végképp Caesar mellé szegődött, aki gyakran megjutalmazta, s sokszor követte tanácsait. Maga Cicero is Balbus közbenjárásának köszönhette, hogy Caesar megbocsátott neki. Caesar megölése után Octavianushoz csatlakozott, és i. e. 40-ben consul suffectusszá választották. Halálának éve nem ismert, fennmaradtak Ciceróhoz írott levelei, Caesar életéről írott emlékiratai, illetve egyéb munkái azonban elvesztek.
Források
szerkesztés- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
Elődei: Caius Asinius Pollio és Cnaeus Domitius Calvinus |
Utódai: Lucius Marcius Censorinus és Caius Calvisius Sabinus |