Lukinich Imre
Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.) magyar történész,[5] egyetemi tanár, az MTA tagja.
| Lukinich Imre | |
 | |
| Született | 1880. április 4.[1] Varjas község |
| Elhunyt | 1950. május 16. (70 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1902) |
| Kitüntetései | Corvin-koszorú (1943) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (46/7-1-43)[3][4] |
| Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója | |
| Hivatali idő 1924 – 1929 | |
| Előd | Hóman Bálint |
| Utód | Jakubovich Emil |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lukinich Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés1894. július 27-én a piarista rendbe lépett, 1896. május 27-én egyszerű fogadalmat tett, de 1899-ben elhagyta a rendet.[6] 1902-ben tanári oklevelet szerzett a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, ahol 1909-ben magántanárrá képesítették Erdély története tárgyköréből. Székelyudvarhelyen, Désen, majd 1912-től Budapesten tanított.
1914 júliusától 1916 júniusáig Montenegróban és a görzi hídfőnél harcolt mint főhadnagy.[6] 1916-1918-ban[7] történelmet tanított a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban, 1918–1923 közt a pozsonyi egyetem tanára, 1923–24-ben a Magyar Országos Levéltár, 1924-29 közt az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1925-tól 1929-ig a Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetem tanára, 1929–1949 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a kelet-európai történelem tanára volt.
1916–18 és 1920–43 közt a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, 1943-46-ban alelnöke volt. 1919-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1931 és 1949 között rendes, 1943–46-ban igazgatósági tagja. 1921-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1943-ban Corvin-koszorút kapott. Szerkesztette az Archivum Europae CentroOrientalis című folyóiratot (1935–1944). Tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak.[8]
A Magyar Történelmi Társulat tagja, 1916–1918 között és 1920-tól alelnök-főtitkára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Társadalomtudományi Társaság választmányi, a Lengyel Tudományos Akadémia külső, a Lengyel Történelmi Társaság tiszteletbeli tagja, a Lengyel-Magyar Társaság elnöke és a Fédération de Sociétés Historiques de l'Europe Orientale elnöke volt.[6]
Munkássága
szerkesztésPozitivista módszerű történeti kutatásait a közölt forrásanyag teszi értékessé. Különösen Erdély története, a Rákóczi-korszak, a lengyel-magyar kapcsolatok kérdése foglalkoztatta.[9]
Könyvtárigazgatóként elsősorban az OSZK Térképgyűjteményét fejlesztette: kérésére a Pénzügyminisztérium utasította a Földmérési Térképtárat, hogy az érvénytelenné vált régi eredeti és több példányban meglévő kőnyomatos térképeket juttassa el a nemzeti könyvtárnak. Kezdeményezésére jött létre továbbá az OSZK Zenei Gyűjteménye, amely kezdetben nyomtatványokat és kéziratokat gyűjtött. Elkezdte az első kiadások és a díszművek különgyűjteménnyé szervezését, elsők között ismerte fel az életrajzi dokumentáció jelentőségét: tervbe vette egy magyar arcképgyűjtemény és egy ezzel összefüggő életrajzi adattár kialakítását.
Igazgatói ideje alatt szerezte meg az OSZK Haynald Lajos kalocsai érsek iratait, a Jókai-kódexet és az Apponyi-gyűjteményt, valamint hozzálátott az elszakított területek magyar nyelvű irodalmának szisztematikus összegyűjtéséhez, illetve az ehhez feltétlenül szükséges bibliográfiai munkálatok elindításához.[10]
Művei
szerkesztés- II. Sylvester pápa. Kolozsvár, 1901
- Meander Protector történeti művének fennmaradt töredékei. (Ford.) Brassó, 1905
- I. Rákóczy György és a lengyel királyság, 1907
- Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653, 1908
- Az erdélyi fejedelmi cím kialakulása, 1913
- Bethlen Farkas történeti műve keresdi kiadásához. Magyar Könyvszemle, 1913
- Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541–1711, 1918
- A Magyar Történelmi Társulat története 1867–1917, 1918
- Auer János Ferdinánd… naplója 1664, 1923
- A szatmári béke története és okirattára, 1925
- A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar történettudomány. Budapest, 1926
- A bethleni gróf Bethlen család története. Budapest, 1927 (a Magyar Történelmi Életrajzokban, 1930)
- Les éditions des sources de l'histoire Hongroise 1854–1930. szerk., Budapest, 1931
- Az egyetem alapításának története – Az egyetem alapítására vonatkozó hivatalos iratok a cseh hatóságoknak adatván át, azok hiányában jelen összefoglaló füzetben kívántuk az egyetem alapításának történetét megörökíteni – Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, 1933, 55 o.
- Rákóczi Julianna házassága. Nemzeti Kultura I/2, 98-109., 1933
- A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése. 1935
- A history of Hungary in biographical sketches. London-Budapest, 1937
- A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Budapest, 1937
- A lengyel kérdés és a magyar kormány : 1914-1917. Budapest, 1939
- II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és oklevéltára. Kiad. Budapest, I-V., 1935–1943
- Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára szerk. Budapest, 1940
- Eötvös József báró, Naplójegyzetek-gondolatok 1864–1868,1941
- A podmanini Podmaniczky-család története, 1943
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09713.htm, Lukinich Imre, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ familysearch.org Lukinich Imre gyászjelentése
- ↑ a b c Magyar katolikus lexikon.
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1916 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon
- ↑ Névpont
Források
szerkesztés- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1251. o. ISBN 963-05-6806-3
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003.
- Lukinich Imre. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 27.)
