Lunar Prospector
A Lunar Prospector a NASA Discovery-programjának második küldetése. A NASA több mint 25 év után küldött űreszközt a Holdra.
| Lunar Prospector | |
 | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó | Lockheed Martin Missiles and Space |
| Küldetés típusa | orbiter |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold |
| Indítás dátuma | 1998. január 7. |
| Indítás helye | Cape Canaveral Space Launch Complex 46 |
| Hordozórakéta | Athena II |
| Megérkezés | 1998. január 11. |
| Küldetés vége | 1999. július 31. |
| Időtartam | ~ 1.5 év |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 296 kg |
| Energiaellátás | 186 W |
| Pálya | Hold körüli |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lunar Prospector témájú médiaállományokat. | |
A Lunar Prospector szállította a Holdra az 1997-ben elhunyt Eugene Merle Shoemaker csillagász-geológus földi maradványainak egy részét egy urnában, aki ezzel az első ember lett, akit a Holdon temettek el.[1]
Küldetés
szerkesztésTöbbszöri halasztás után, 1997 szeptembere helyett, 1998. január 7-én hajnalban elindulhatott az amerikaiak új hordozórakétájával a Lunar Prospector (holdi talajkutató) űrszonda. A három fokozatú, szilárd hajtóanyagú Athena 2 rakéta, a floridai Cape Canaveral új, kereskedelmi indítóhelyéről először alacsony Föld körüli pályára juttatta a holdszondát és gyorsítórakétáját. Fél keringés után a Lunar Prospector és pályamódosító rakétája elindult a Holdhoz vezető 99 órás útra. Január 11-én a Holdnál lefékezték és átlagosan 100 kilométer magas, a sarkok felett húzódó, úgynevezett poláris pályára állították. A tervezett egyéves méréssorozat után a pályáját a Hold felszínéhez igen közeli, alig 10 kilométer magasságúra csökkentették. 1999. július 31-én a Lunar Prospector becsapódott a felszínbe.
Műszerek
szerkesztés- Gamma Ray Spectrometer (GRS)
- Neutron Spectrometer (NS)
- Magnetometer (MAG)
- Electron Reflectometer (ER)
- Alpha Particle Spectrometer (APS)
- Doppler Gravity Experiment (DGE)
Legfontosabb eredmények
szerkesztés
A 295 kilogrammos Lunar Prospector kicsi és olcsó holdszonda. Kamerát nem vitt magával, tehát nem készít képeket, hiszen a Clementine-1 1994. március-áprilisában, hasonló pályán majdnem kétmillió felvételt készített a Hold egész felületéről. Kétségtelenül legérdekesebb berendezése a neutron-spektrométer, amely kimutatja a talajban lévő vízjégben található hidrogén jelenlétét. Ilyen berendezést először használnak űrkutatási célokra. A műszer méri a különféle energiájú neutronokat, amelyek a kozmikus sugárzásnak a talajban lévő hidrogénatomokkal való ütközésekor keletkeznek, s szétrepülnek az űrbe. A neutron-mérésekből kiderült, hogy kísérőnk sarkvidékein van hidrogén, valószínűleg vízjég-szemcsék formájában. A Hold déli sarkánál lévő jég létét már korábban jelezték a Clementine-1 űrszonda egészen más elveken végzett radarmérései. A nagy szenzáció azonban az, hogy a Hold északi pólusán is találtak jégkristályokat, sőt az eredmények azt mutatják, hogy ott 50%-kal több van. Az eddigi adatokból megállapították, hogy ha félméteres mélységgel számolnak, akkor a jég mennyisége 10-300 millió tonna lehet. A Lunar Prospector pályabeméréséből meghatározták a Hold gravitációs anomália-térképét is. A mostani adatokból elkészült új gravitációs atlasz sokkal részletesebb és pontosabb a korábbiaknál. Ennek alapján a Holdnak a Földről látható oldalán két újabb mascont fedeztek fel.
Források
szerkesztés- Élet és Tudomány, 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január – március: Amerikai búcsú a Mirtől;
Irodalom
szerkesztés- W. C. Feldman, S. Maurice, A. B. Binder, B. L. Barraclough, R. C. Elphic, D. J. Lawrence (1998): Fluxes of Fast and Epithermal Neutrons from Lunar Prospector: Evidence for Water Ice at the Lunar Poles. Science, Vol. 281. No. 5382, pp. 1496–1500.
- A. S. Konopliv, A. B. Binder, L. L. Hood, A. B. Kucinskas, W. L. Sjogren, J. G. Williams (1998): Improved Gravity Field of the Moon from Lunar Prospector. Science. Vol. 281, No. 5382, p. 1476.
- T. Földi, Sz. Bérczi (2001): Quasiatmospheric Electrostatic Processes on Dusty Planetary Surfaces: Electrostatic Dust and Water molecule Coagulation and Transport to the Poles. 26th NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, p. 21-23.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Eugene Shoemaker Is Still the Only Man Buried on the Moon (angol nyelven). atlasobscura.com, 2018. október 22. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- A Lunar Prospector küldetés hivatalos honlapja
- A Lunar Prospector neutron spektrométerének eredményei
- A holdi pólusokon talált vízről szóló jelentés Archiválva 2013. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A holdi póluson található vízmolekulák eredete
- Az AMES űrközpont honlapja a Lunar Prospector műszereiről és azok eredményeiről
- A houstoni LPI honlapja a Lunar Prospector programról és eredményeiről
