DRB 52 sorozat
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
A Deutsche Reichsbahn (Német Birodalmi Vasút) 52 sorozatú mozdonya a Harmadik Birodalom legfontosabb úgynevezett hadimozdonya volt, mely 1942-től a háború végéig több mint 6000 példányban készült Németországban és a megszállt területek mozdonygyáraiban. A második világháború után a rendelkezésre álló alkatrészekből további 300 db-ot szereltek össze. A mozdony feladata a háború alatt az előrenyomuló Wehrmacht utánpótlásának biztosítása, illetve a megszállt országokból a hadizsákmánynak a birodalomba való eljuttatása volt. Bár a mozdonyokat egyszerű szerkezettel és olcsóbb anyagokból alig néhány éves üzemre tervezték, a háború után Európa legtöbb országának vasútja állományba vette és sokáig nélkülözhetetlennek bizonyultak az újjáépítés során. Selejtezésük az 1970-es és 1980-as években zajlott, ezzel a típus egyike volt a forgalomból legkésőbb kivont (európai) gőzmozdonyoknak.
DRB 52 sorozat | |
DRB 52 sorozat SDŽ-СДЖ 33 sorozat HDŽ 33 sorozat DR 52 sorozat DB 52 sorozat ÖBB 52 és 152 sorozat ČSD 555.0 sorozat PKP Ty2 és Ty42 sorozat СЖД TЭ sorozat SNCB 26 és 27 sorozat SNCF 150 Y sorozat NSB 63a sorozat CFR 150.1000–1100 sorozat JDŽ 33 sorozat GYSEV 501 JŽ 33 sorozat MÁV 520II sorozat GYSEV 520 sorozat | |
Pályaszám | |
lásd: szöveg | |
Általános adatok | |
Gyártó | lásd: szöveg |
Gyártásban | 1942–1950 |
Szolgálatba állás | 1942 |
Selejtezés | ČSD: 1976 DB: 1962 DR: 1988 ÖBB: 1976 |
Darabszám | 6161 (nem pontosan tisztázott; összesen több mint 6700) db |
Utódja | DR Class 52.80 |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 1'E |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1400 mm |
Futókerék-átmérő | 850 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 80 km/h MÁV: 60 km/h |
Ütközők közötti hossz | 22 975 mm |
Hossz | 13 600 mm |
Magasság | 4400 mm |
Csatolt kerekek tengelytávolsága | 6600 mm |
Teljes tengelytávolság | 9200 mm |
Üres tömeg | 75,9 t |
Szolgálati tömeg | 84,0 t |
Tapadási tömeg | 75,7 t |
Legnagyobb tengelyterhelés | 15,1 t |
Fékek | |
Típusa | Knorr |
Rögzítőfék | kézifék |
Vonatfűtés | gőz |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 1'E–h2 |
Szolgálati tömeg szerkocsival | 102,7 |
Tengelytávolság szerkocsival | 19 000 mm |
Hengerek | |
Száma | 2 |
Átmérője | 600 mm |
Dugattyú lökethossza | 660 mm |
Állókazán típusa | porosz rendszerű, síktűzszekrényes |
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett | 3050 mm |
Gőznyomás | 16 bar |
Tűzcsövek | |
Száma | 113 db |
Belső/külső átmérője | ../54 mm |
Hossza | 5200 mm |
Füstcsövek | |
Száma | 35 db |
Belső/külső átmérője | ../133 mm |
Rostélyfelület | 3,9 m² |
Sugárzó fűtőfelület | 15,9 m² |
Csőfűtőfelület | 161,7 m² |
Túlhevítő felület | 63,7 m² |
Teljesítmény | 1350 LE / 993 kW[1] |
Vezérmű rendszere | Heusinger–Walschaert |
Szerkocsi | |
Típusa | 2'2'T30 MÁV: |
Vízkészlet | 27,0/30,0 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 10 t |
A Wikimédia Commons tartalmaz DRB 52 sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A sorozat születése
szerkesztésA Német Birodalomnak a háború közeledtével jelentősen megnövekedett a vontatóigénye. Felmerült az igény egy olyan mozdonyra, amely erős, megbízható és összeszerelése lehetőleg minél kevesebb nyersanyagot, munkaórát valamint pénzt igényel.
A német mérnökök alapnak az egyszer már bevált 1 E tengelyelrendezésű 50-es szériát vették, melynek felépítményét kívánták egyszerűsíteni és korszerűbbé tenni. Az 50-es sorozat darabjai majd' 6000 különálló alkatrészből, 17650 munkaóra alatt 160 tonnásra készültek. Az új mozdonyok ezzel szemben a háborús igényeket figyelembe véve csupán 5000 alkatrészből, 11650 munkaóra alatt készültek 139 tonnásra, amely 6000 munkaóra megtakarítást jelentett, valamint a színesfémek felhasználási arányát is sikerült visszaszorítani (az eredetileg felhasznált 2358 kg réz/mozdony arányt sikerült 126 kg réz/mozdonyra csökkenteni). A gyártás egyszerűsítése érdekében elhagyták a vízelőmelegítőt, a füstterelőket (melyeket csak a háború után szereltek fel) és a ferde elülső keretet, csökkentették az alváz súlyát, a hajtórudakat a nehéz fémmegmunkálási technikák helyett pedig egyszerűen dupla T alakúra öntötték.
A széria gyártását csupán 1942 júniusában határozták el, így az első mozdonyok csak 1942 szeptemberében érkeztek rendeltetési helyükre. A tesztsorozat még 50 2773 – 2777 számozással készült, ezt később 52 002 – 006-ra változtatták a Henschel gyárban.
A gyártási terv havonta 500 gépre szólt 15 helyszínen, ennek ellenére az 500 darabot csak 3 hónap alatt sikerült elérni. A sorozat a német ipar legnagyobb számban gyártott mozdonya lett, több mint 6800 darab készült belőle, melyből majdnem 2000 darab került szovjet kézre. A gépek szolgálati idejét 5 évre tervezték, de a sorozat minőségét mutatja, hogy az utolsó BR 52-esek még a 70-es, 80-as években is közlekedtek, és ma is több száz darab van magángyűjtők kezében és múzeumokban.
Német 52-es mozdonyok Magyarországon
szerkesztésElőször
szerkesztésA második világháború után rengeteg 52 sorozatú mozdony maradt magyar területen is. Ezek legnagyobb része a Vörös Hadsereg „T–CCCP” hadizsákmány-jelét (T=Trofejnij, azaz zsákmány) viselte, és rövidesen a Szovjetunióba szállították azokat.
Két, a háború alatt a MÁV által bérelt 52-es a harcok befejeztével a GYSEV-hez került. Ezek egyikét, az 52 2421 pályaszámút a GYSEV 1947-ben 501-es pályaszámmal állományába vette. Az 501-es pályaszámú mozdonyt 1952-ben a 41-es pályaszámúval együtt két 323-as és egy 410-es sorozatú mozdonyért cserébe a MÁV-nak adta át.
Másodszor
szerkesztésAz 1960-as években újra eljött az 52-esek ideje. A MÁV 1963 nyarán vásárolt 100 darab ТE sorozatú, azaz a háború után hadizsákmányként a Szovjetunióba került német 52 sorozatú hadimozdonyt az SzZsD-től , mivel felmerült a gőzösüzem meghosszabbítása az elégtelen mozdonyutánpótlás miatt. A magyar számozási rendszerben az 520 sorozatjelet kapták. 94 db mozdonyt normál nyomtávolságúra alakítottak vissza, ezeket 520,001–094 pályaszámokon álltak forgalomba. 6 db mozdonynál a záhonyi átrakókörzet tolatási munkáinak ellátására megtartották a széles nyomtávolságú kivitelt – ezeket 520,5001–5006 pályaszámokon vették állagba.
A típus teljesítménypróbáit 1963-ban tartották az 520,007 pályaszámú mozdonnyal a Győr–Hegyeshalom és a Nagykanizsa–Székesfehérvár vasútvonalakon. Becenevük "Bumbardó" és "Hruscsov-Dízel" volt.
A GYSEV szolgálatában
szerkesztésAz 520 sorozatú mozdonyok közül még 1963 őszén 4 db a GYSEV állományába került, majd egy rövid magyarországi próba után a vasút 9‰-et is elérő emelkedőkkel tarkított Sopron–Ebenfurt vonalán állították forgalomba, ahol a teherforgalmat látták el. 1964-ben további két 520-as került a GYSEV-hez. A mozdonyok megtartották a MÁV-nál viselt pályaszámukat.
Ezek a mozdonyok főleg tehervonatokat húztak Magyarországon, de a nagy tengelyterhelés és az öt tengely miatt sok vonalon nem közlekedhettek. Selejtezésük nagyon hamar, már 1964-ben elkezdődött, és az 1980-as évekig zajlott.
Megmaradt 520-asok
szerkesztésAz 520.034 számú példány ma a Magyar Vasúttörténeti Parkban, az 520.075 számú példány Hatvanban a Népkertben, míg az 520.030 számú példány pedig Fertőbozon található.
Források
szerkesztés- Alfred B. Gottwald: Deutsche Kriegslokomotiven 1939 - 1945, Transpress, ISBN 3-344-71032-X
- Alfred B. Gottwald: Deutsche Eisenbahnen im Zweiten Weltkrieg / Rüstung, Krieg und Eisenbahn (1939 - 1945), Kosmos, ISBN 3-440-05161-7
- Miachel Reimer: Die Lokomotiven der Baureihe 52 - Geschichte, Einsatz und Verbleib. Eine Stationierungsdokumentation, Lokrundschau, ISBN 3-931647-03-X
- Helmut Skasa: Kriegslokomotive K 52 - Technisches Portrait einer tausendfach produzierten Dampflokomotive, Resch, ISBN 3-9805967-6-1
- Peter Slaughter, Alexander Wassiljew, Roland Beier: Kurze Geschichte der Kriegslokomotiven Baureihe 52 u. ihr Verbleib in Ost u. West, ISBN 3921980607
- Michael Reimer, Dirk Endisch: Baureihe 52.80 - Die rekonstruierte Kriegslokomotive, GeraMond, ISBN 3765471011
- Dieter Zoubek - Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich, Eigenverlag, 2004, ISBN 3-200-00174-7
- Hans Sternhart. Die GySEV. Geschichte und Fahrpark der Györ-Sopron-Ebenfurter Eisenbahn. Internationales Archiv für Lokomotivgeschichte, Bd. 6.. Wien: Verlag Josef Otto Slezak (1966.)
Galéria
szerkesztés-
DB 52 4867 (2005)
-
DR 52 8079-7
-
DR 52 8080-5
-
DR 52 8095 Freiburgban (2005)
-
DR 52 8109 Weimarban (2003)
-
DR 52 8116 az Eisenbahnmuseum Dieringhausenban (2006)
-
DR 52 8177
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 5000 kalória (≈20,9 MJ/kg) fűtőértékű szénkeverék eltüzelésekor.