Málnás
Málnás (románul Malnaș) falu Romániában Kovászna megyében található.[2]
| Málnás (Malnaș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Málnás |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 527117 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64531 |
| Népesség | |
| Népesség | 533 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 497 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 570 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 33″, k. h. 25° 50′ 35″46.009144°N 25.843070°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 33″, k. h. 25° 50′ 35″46.009144°N 25.843070°E | |
 | |
| Málnás weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete
szerkesztésAz eredetileg Oltszem határához tartozott falu málnában gazdag vidékéről kaphatta a nevét.[3]
Fekvése
szerkesztésMálnás falu és a történelmileg is hozzá tartozó Málnásfürdő az Olt és a Málnás-patak völgyében, a Bodoki-hegység lábánál fekszik, Sepsiszentgyörgytől 18 km-re északra. Körülötte a Tusnádi-szorosig a gidófalvi Oltfej kapujától felfelé összeszoruló erdős övezet található. Környékén Mikóújfalu–Sepsibükszád környékét az erdővagyon, az erdőkitermelés tette népessé, idővel a kiterjedt bükkerdők szolgáltatták az üveghutáknak a kvarc-tartalmú nyersanyag megolvasztásához nélkülözhetetlen hamuzsírt és az energiát. Később az erdőgazdálkodást folytató székelység is megjelent, egy közös települést alkottak mindazok, akik az ismert nevű régi kis halmazfalucskák – Gohán, Rakottyás, Almás – lakói voltak. A kenyér alakú Herec-tető meredek lejtővel hajlik le az Olt keskeny árterületére. Magassága 706 méter.[4]
Éghajlat, időjárás
szerkesztésA kontinentális, mérsékelt klíma hegyvidéki változata jellemző. Az éves középhőmérséklet 5–6 Celsius-fok között ingadozik.[5]
Közigazgatás
szerkesztésMálnás a trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott, ma Kovászna megye része.
Története
szerkesztésMikó család
szerkesztésMálnást 1366-ban egy Nagy Lajos határozatait tartalmazó kódex említi először Malnas néven.[6] Oltszem felé az Olt bal partján emelkedő Vártető nevű hegyen állnak Herecz várának maradványai. A várat valószínűleg a tatárjárás után építtette a Mikó család, mely tehetős földbirtokosként uralta ezt a vidéket. A várat Mikóvár néven emlegetik az oltszemiek, mert a falait a zsarnokként elhíresült gróf Mikó Miklós (1783–1839) bontatta le 1827-ben, és abból emelte Mikó-kastélyt és az azt övező kőből való várkerítést. Kövein ma is látni lehet az azokra rásült forrómész-réteget.
Református templom
szerkesztés
Málnás mai református temploma elődje a szájhagyomány szerint egy kolostor helyére épült kisebb istenháza volt. Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy ezt a régi kis templomot várfal övezte, s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült.[4] Mikor a templom életveszélyessé vált, akkor Benkő János lelkész ösztönzésére 1853 márciusában a régi lebontását és egy új, nagyobb templom megépítését határozta el az egyházközség. Az új templom Benkő János vezetésével 3 év alatt elkészült.
Ezt követően a templomot többször is renoválták. 1956-ban a templomépítés centenáriumára felújították. Az 1977-es nagy földrengés a templom északi falát rongálta meg, amely nagyobb javítást igényelt. 2004-ben a tornyot, 2007-ben a templomot újította fel a gyülekezet, melyek nem hoztak formai változásokat.[6]
Katolikus templom
szerkesztésMálnás római katolikus temploma[7] 1887-ben épült. Harangtornyában egy Apoldában öntött, acélharang-különlegesség látható 1926-ból. A templomban van az első világháború hőseinek emlékműve is.[4]
Lakosság
szerkesztésBenkő József Erdély című könyvében egy 1722-ben készült összeírás alapján 3 armalistáról, 6 lófőről, 33 jobbágyról, 6 zsellérről és egy molnárról ír Málnás lakóit számba véve.[8]
A korabeli lexikon szerint az akkorra már "vasúti állomással, postahivatallal és telefonállomással rendelkező" színmagyar lakosságú községet 1910-ben 854-en lakták.[2]
1992-ben társközségeivel együtt 5133 lakosából 5039 magyar, 88 román és 6 cigány volt.
A 2021-es népszámlálási adatok szerint teljes lakossága 533 fő volt, melynek több mint 93 százaléka magyar.
Gyógyturizmus
szerkesztésMár a 18. században ismert volt Málnás 156 méterről feltörő gyógyhatású vize, 1750-ben épült első fürdője. 1833-tól indult fejlődésnek.
Az 1848–1849-es szabadságharcot követően a Málnásra nősült Semsey Tamás Málnásfürdő igazi fejlődésének elindítója. Felesége után "Semseyné bugyogójának" hívták a helybeliek a bugyogókkal, fortyogókkal teli mocsaras vidékre épült primitív faházakból álló gyógyfürdőt. 1873-ban részvényes közbirtokossági tulajdonba került a fürdő, kádfürdőt építettek és felépítették a kor szintjén modernnek számító fedett hideg tükör– és "légfürdőt, a Herkulesfürdőt.[9] Vizét 1904 óta palackozzák.[10][11]
1915-ben Révai nagy lexikona azt írta, hogy "a Háromszék vármegye Sepsi járásában található Málnástól negyedórányira fekszik Málnásfürdő (584 m.), melynek vasas savanyúvizét vérhiányos és csúzos betegek sikerrel használják; borvízforrásai (a Mária-és Siculia-forrás) az emésztő és lélegzőszervek bajaiban is jó szolgálatot tesznek. Fürdői közül a Herkulesfürdő legnevezetesebb, melynek medencéjét az előtörő szénsavbuborékok állandó mozgásban tartják. A fürdő állomása mellett az előtörő széndioxidgázok felhasználásával szénsavsűrítőgyár keletkezett, melynek gázai156 m. mély fúrásból szállnak fel."[2]
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Málnási László (1722–1797) gróf Bethlen Kata udvari papja, egyházi író, kora híres szónoka.[5][12]
- Itt volt templomépítő református lelkész 1850 és 1890 között Benkő János (1822. december 26.–1890) , tudós erdélyi református lelkészek, Benkő József nyelvész, történész, botanikus[13][14] és Benkő Ferenc mineralógus utóda; Szabó Mihály volt mohácsi református lelkész dédapja.[5][15]
- Málnáson született 1845-ben Bartók György kolozsvári református püspök, egyházi író.[16]
- Málnáson született (1872. február 25. – 1950. január 11.) Semsey Tamásnak, Málnásfürdő fejlődésének elindítójának[17] utóda Semsey Aladár, aki 1922 és 1930 között Újpest polgármestere volt.
- Málnáson élt és szolgált Tőkés József (1884–1951) református esperes lelkész, Tőkés László nagyapja.[12][16][18]
- Itt született Fazakas János (1910. augusztus 26. – Kolozsvár, 1979. augusztus 3.) orvos, a kolozsvári Ortopéd és Traumatológiai Klinika vezetője. Szaktanulmányai magyar, román, német, francia, orosz, angol és bolgár nyelven jelentek meg. Az Experta Medica c. amszterdami szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.[19]
- Málnáson született (1916. augusztus 8. – Kolozsvár, 2016. január 15.) Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, Tőkés László édesapja.[19]
- Itt született Keresztes Sándor (1919–2006) közgazdász[20]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ a b c Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ Benkő József. Transsilvania (1778) 594.o./17.p. https://mek.oszk.hu/24600/24681/24681.pdf
- ↑ a b c Oltfej egy darabkája: Málnás, a feredő és Zalánpatak tájéka - 2023. szeptember 13., szerda - (hu-RO nyelven). 3szek.ro, 2023. szeptember 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ a b c Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (26.o.)
- ↑ a b Balla Barna Márton: Templomaink – Málnás (Református hírnök) - 2016. január 28., csütörtök - (hu-RO nyelven). 3szek.ro, 2016. január 28. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. ersekseg.ro. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ Benkő József. Transsilvania (1778) 585.o. https://mek.oszk.hu/24600/24681/24681.pdf
- ↑ Kisgyörgy Zoltán. Háromszéki borvizeskönyv. Háromszék Vármegye kiadó. Sepsiszentgyörgy, 2013
- ↑ Málnás fürdő - képeslap, gyógyfürdő, 1942 (magyar nyelven). mandadb.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ Kisgyörgy Zoltán, Dukrét Lajos. Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Turistakalauz. Palas-Akadémia Könyvkiadó, Csikszereda, 2001
- ↑ a b Kovács Endre: Málnás, Charta, Sepsiszentgyörgy (2012), ISBN 9789738326705
- ↑ Gróf Mikó Imre. Benkő József élete és munkái. Pest, Ráth Mór bizománya, 1867 https://mek.oszk.hu/07600/07674/pdf/benko1.pdf
- ↑ HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY Benkő József és a székely eredetkérdés Erdélyi Múzeum Egyesülethttps://api.eda.eme.ro/server/api/core/bitstreams/e1482d75-c6ae-4d43-a0a7-29a38ebc1b7e/content
- ↑ Oltfej egy darabkája: Málnás, a feredő és Zalánpatak tájéka - 2023. szeptember 13., szerda - (hu-RO nyelven). 3szek.ro, 2023. szeptember 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ a b Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (35.o.)
- ↑ Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (29.o.)
- ↑ digiteka.ro: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017 - Digitéka (magyar nyelven). https://digiteka.ro/. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ a b Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (36.o.)
- ↑ Kisgyörgy Tamás Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016 (37.o.)
Források
szerkesztés- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása 2. kötet. Békéscsaba, 1982.
- Orbán Balázs. Kiegészítések a Székelyföld leírásához, Háromszék, Sepsiszentgyörgy Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2002
- Balogh Edgár. Romániai Magyar irodalmi lexikon Kriterion, Bukarest. 1981
- Kisgyörgy Zoltán, Dukrét Lajos. Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Turistakalauz. Palas-Akadémia Könyvkiadó, Csikszereda, 2001
- Kisgyörgy Tamás (szerk.) Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016
.svg){kind=small}