Málnai Mihály
Málnai Mihály Lipót, Manheimer (Pest, 1860. december 3.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. április 6.)[3][4] bölcseleti doktor, tanítóképző-tanár. Málnai Béla építész, díszlettervező bátyja.
| Málnai Mihály | |
| Született | Manheimer Mihály Lipót 1860. december 3.[1] Pest |
| Elhunyt | 1945. április 6. (84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | neveléstudós |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (9-21-13) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésManheimer Henrik sütőmester és Markbreit Róza gyermekeként született. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd egyetemi tanulmányait Pesten, Jénában és Lipcsében folytatta. Középiskolákra nyert képesítést a történelemből és bölcseletből. 1886-tól 1920-ig rendes tanár volt az Országos Izraelita Tanítóképző-Intézetben. 1893-tól az Aranyosi-féle Felső Kereskedelmi Iskolában is tanított neveléstant és földrajzot.
1898. december 15-én a Terézvárosban[5] házasságot kötött Silbermann Annával (1861–1915),[6] aki három évvel korábban iskolát alapított. Az intézet eleinte polgári iskolaként működött, majd 1910-től kezdve fokozatosan felsőleányiskolává alakult. A teljes hétosztályos iskola kiépítése az 1919/1920-as tanévre fejeződött be. 1927 szeptemberétől leánylíceumként működött. Fenntartója és az iskola igazgatója az intézmény megalakulásától kezdve Málnai Mihály volt.
Cikkeket írt az Országos Tanáregylet Közlönyébe (1883–1884. Az iskolai fegyelemről); a Néptanítók Lapjába (1888. A népiskolai tanterv kérdéséhez); a Magyar Paedagogiába (1892. Irodalmi oktatás a népiskolákban, 1898. a képzőintézeti tantervjavaslat); a Magyar Tanítóképzőbe (1890. A gyakorlati kiképzés Berlinben, A gyakorlati kiképzés az országos izraelita tanítóképzőben, A gyakorlati tanítás a párisi nemzetközi congressuson, Az általános és szakképzés viszonya a tanítóképző-intézetben, A tanítóképző-intézet tanterv órabeosztása), az Izraelita Tanügyi Értesítőbe stb.
Tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (9. parcella, 21. sor, 13. sír).[7]
Családja
szerkesztés1898. december 15-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Silbermann Anna (1861–1915)[6] leánynevelő-intézet tulajdonossal. Első felesége halála után újranősült, s 1916. szeptember 3-án Budapesten, a Terézvárosban elvette Bachrach Irmát.[8]
Gyermeke (első feleségétől) Málnai Ernesztina, aki Mende László bankár felesége volt.[9]
Munkái
szerkesztés- Locke és Leibnitz vitája a velünk született eszmékről (Budapest, 1883)
- A történet tanításáról. Budapest, 1886. (Mind a kettő különnyomat a Magyar Tanügyből)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09927.htm, Málnai Mihály, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 857/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 4053/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A kozma utcai izraelita temető nyilvántartása alapján.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Silbermann Annával a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1134/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ a b SIlbermann Anna halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1581/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Öröklét
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Bachrach Irmával a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 793/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Málnai Ernesztina házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1758/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 571. o. Online elérés