Málta helyi tanácsai

Málta közigazgatása 1994 óta a 10 körzet helyett helyi tanácsokból áll, 2000 óta 68 helyi tanácsra oszlik, amiken belül 2010 márciusától még 16 minitanács jött létre. A helyi tanácsokat a népességnek megfelelő létszámú (5 és 11 fő között) testület vezeti, élén a polgármester áll. Bár a máltaiak rendkívül alaposan ismerik a szigeteket, és szinte az ország minden szegletének külön neve van,^[1] a helyi tanácsokon kívül jogilag nem tesznek különbséget a települések között.

A helyi tanácsok

Málta közigazgatási reformja az 1993-as Local Councils Act (Helyi tanácsokról szóló törvény) értelmében valósult meg. A britektől örökölt 10 körzet helyett a néhány helyen az 1970-es években kísérleti jelleggel már létezett települési szintű egységeket, helyi tanácsokat (local council) vezettek be. A tanácsok területének meghatározása, és a települések kiválasztása meglehetősen felemásan sikerült, mert a létrejött tanácsok között hatalmas aránytalanságok lettek mind terület (Rabat: 26,6 km² - Isla 0,16 km²), mind lakosság (Birkirkara 21 775 fő - Mdina 258 fő) szempontjából. Ráadásul a létrejött tanácsoknál nagyobb települések sem lettek önálló tanácsok (pl. a többezres Qawra vagy Buġibba), sőt egyes településeket szó szerint középen vágtak ketté a tanácsok határai (pl. St. Andrews, Baħar iċ-Ċagħaq vagy Bidnija), ellenben létrehoztak olyan tanácsokat is, amelyeknek a magja nem egy létező község volt, csupán a szomszédos községektől elvágott részekből állnak (pl. Swieqi).

Az 1994-re megalakult 67 tanácshoz 2000-ben még csatlakozott a Rabatból kiszakított Mtarfa is. A tanácsok működése sem volt zavartalan, másfél évtized alatt a miniszterelnöknek három tanács megbízását is vissza kellett vonnia, mert legalapvetőbb feladataiknak sem tudtak eleget tenni. A rendszert anyagi oldalról is sokat kritizálták, hiszen a 10 körzet kb. 100 munkatársa helyett jelenleg 450-en vesznek részt a tanácsok munkájában.

2010-ben változott a törvény, a minden tanács mellett dolgozó titkár (executive secretary) ettől kezdve nem a tanácsnak, hanem a kormány önkormányzatokért felelős bizottságának felel, így a tanácstól függetlenített titkárok révén fél év alatt kilenc tanácsnál is visszaélésekre derült fény, amelybe négy polgármester azonnal bele is bukott. A törvénymódosítástól a kormány azt várja, hogy a fokozottabb ellenőrzés miatt a tanácsok tagjai háttérbe helyezik a személyes- és pártérdekeket, és a tanácsban végzett feladatuk ellátására koncentrálnak.^[2]

A törvény módosítása ezen kívül 16 a helyi tanácsok részét képező helységben részlegesen önálló minitanácsot (mini council) hozott létre,^[3] aminek a célja az, hogy a tanács központjától távolabbi, vagy népesebb települések, településrészek a források egy részét mindenképpen helyben hasznosíthassák. A 16 kijelölt település(rész) kiválasztásakor a tanácsok létrehozásakor felmerült problémákat sem sikerült orvosolni, több akár ezer lakosú település ezúttal sem kapott önálló közigazgatást. A választások 2010. március 27-én^[4] és június 5-én^[5] zajlottak.

Népesség szerint

Málta helyi tanácsai népesség szerint
Rangsor	Név	Lakosság
Rangsor	Név	1985-ös népszámlálás	1995-ös népszámlálás	2005-ös népszámlálás^[6]
1.	Birkirkara	20 385	21 281	21 775
2.	Mosta	12 148	16 754	18 676
3.	Qormi	18 256	17 694	16 576
4.	Żabbar	12 869	14 138	14 694
5.	San Pawl il-Baħar	4 465	7 392	13 619
6.	Sliema	14 137	12 906	12 993
7.	San Ġwann	8 179	12 011	12 630
8.	Naxxar	6 461	9 822	11 947
9.	Rabat	12 920	12 995	11 462
10.	Żejtun	11 321	11 379	11 425
11.	Żebbuġ	9 788	10 398	11 290
12.	Fgura	8 254	11 042	11 276
13.	Attard	5 681	9 214	10 186
14.	Żurrieq	7 984	8 684	9 816
15.	Ħamrun	13 682	11 195	9 513
16.	Marsaskala	1936	4 770	9 298
17.	Paola	11 744	9 400	8 856
18.	Birżebbuġa	5 668	7 307	8 668
19.	Swieqi^{[l 1]}	-	6 721	8 099
20.	Siġġiewi	5 864	7 097	7 903
21.	San Ġiljan	10 239	7 352	7 667
22.	Msida	6 219	6 942	7 623
23.	Tarxien	7 016	7 412	7 608
24.	Mellieħa	4 525	6 221	7 549
25.	Gżira	8 471	7 872	7 086
26.	Rabat (Gozo)	5 968	6.524	6 414
27.	Valletta	9 340	7 262	6 315
28.	Santa Venera	7 827	6 183	6 087
29.	Luqa	5 585	6 150	6 028
30.	Bormla	7 731	6 085	5 642
31.	Marsa	7 953	5 324	5 389
32.	Għaxaq	3 655	4 126	4 388
33.	Nadur	3 482	3 882	4 181
34.	Xagħra	3 202	3 669	3 960
35.	Balzan	4 781	3 560	3 859
36.	Pietà	4 380	4 307	3 853
37.	Dingli	2 047	2 725	3 326
38.	Marsaxlokk	2 405	2 857	3 205
39.	Iklin^{[l 2]}	-	3 098	3 203
40.	Santa Luċija	3 208	3 605	3 174
41.	Xewkija	2 772	3 128	3 115
42.	Isla	4 158	3 528	3 083
43.	Mqabba	2 269	2 613	3 021
44.	Mġarr	2 188	2 672	2 995
45.	Pembroke^{[l 3]}	-	2 213	2 916
46.	Gudja	2 156	2 882	2 901
47.	Kalkara	2 086	2 833	2 871
48.	Lija	3 078	2 497	2 779
49.	Birgu	3 572	3 069	2 691
50.	Għajnsielem	1 809	2 176	2 580
51.	Qrendi	2 199	2 344	2 525
52.	Mtarfa^{[l 4]}	-	-	2 396
53.	Għargħur	2 321	1 991	2 389
54.	Floriana	3 327	2 701	2 246
55.	Kirkop	1 559	1 957	2 183
56.	Safi	1 323	1 731	1 948
57.	Ta’ Xbiex	1 955	1 732	1 846
58.	Żebbuġ (Gozo)	1 182	1 446	1 770
59.	Sannat	1 309	1 604	1 729
60.	Kerċem	1 411	1 557	1 654
61.	Qala	1 369	1 492	1 609
62.	Xgħajra^{[l 5]}	-	685	1 234
63.	Għarb	983	1 030	1 160
64.	Munxar	507	780	1 019
65.	Fontana	836	817	846
66.	San Lawrenz	517	552	599
67.	Għasri	335	369	417
68.	Mdina	421	377	258

Megjegyzések:

↑ Swieqi 1985-ben még Birkirkara, Għargħur és San Ġiljan része volt
↑ 1985-ben Iklin még nem létezett
↑ Pembroke 1986-ban jött létre.
↑ Mtarfa 2000-ben szakadt el Rabattól.
↑ Xgħajra 1985-ben még Żabbar része volt.

Terület szerint

Málta helyi tanácsai terület szerint^[7]
Rangsor	Név	Terület (km²-ben)
1.	Rabat	26,60
2.	Mellieħa	22,64
3.	Siġġiewi	19,88
4.	Mġarr	16,12
5.	San Pawl il-Baħar	14,53
6.	Naxxar	11,57
7.	Birżebbuġa	9,21
8.	Żebbuġ (Málta)	8,66
9.	Żurrieq	8,46
10.	Qala	7,62
11.	Nadur	7,56
12.	Xagħra	7,18
13.	Xewkija	7,17
14.	Mosta	6,78
15.	Luqa	6,72
16.	Attard	6,64
17.	Żebbuġ (Gozo)	5,86
18.	Dingli	5,67
19.	Għarb	5,49
20.	Marsaskala	5,38
21.	Żejtun	5,37
22.	Żabbar	5,35
23.	Qormi	5,03
24.	Għajnsielem	5,00
25.	Qrendi	4,90
26.	Marsaxlokk	4,71
27.	Kerċem	4,63
28.	San Lawrenz	4,53
29.	Għaxaq	3,85
30.	Sannat	3,85
31.	Rabat (Gozo)	3,57
32.	Swieqi	3,05
33.	Għasri	2,82
34.	Munxar	2,8
35.	Marsa	2,76
36.	Birkirkara	2,74
37.	San Ġwann	2,62
38.	Mqabba	2,60
39.	Paola	2,50
40.	Safi	2,28
41.	Gudja	2,25
42.	Pembroke	2,30
43.	Għargħur	2,02
44.	Kalkara	1,76
45.	Iklin	1,73
46.	Msida	1,70
47.	San Ġiljan	1,61
48.	Sliema	1,30
49.	Fgura	1,14
50.	Kirkop	1,14
51.	Lija	1,10
52.	Ħamrun	1,05
53.	Gżira	0,97
54.	Xgħajra	0,97
55.	Floriana	0,94
56.	Bormla	0,91
57.	Santa Venera	0,91
58.	Mdina	0,89
59.	Tarxien	0,88
60.	Valletta	0,84
61.	Mtarfa	0,73
62.	Santa Luċija (Malta)	0,72
63.	Balzan	0,60
64.	Birgu	0,52
65.	Fontana	0,47
66.	Pietà	0,45
67.	Ta' Xbiex	0,29
68.	Isla	0,16

Testvérvárosi kapcsolatok

Málta helyi tanácsainak jelenlegi testvérvárosi kapcsolatai:^[8]

Helyi tanács	Testvérváros	Ország	Megállapodás éve
Attard	Pieve Emanuele	Olaszország	2004
Birkirkara	Grossetto	Olaszország	2002
Birkirkara	Sorrento	Olaszország
Dingli	Petrosino	Olaszország
Għajnsielem	Tolfa	Olaszország	2003
Għarb	Gerano	Olaszország	2002
Għargħur	Castione della Presolana
Gżira	Glyfada	Görögország	2000
Gżira	Wałbrzych	Lengyelország	2000
Ħamrun	Scilla	Olaszország
Ħamrun	Carpineto	Olaszország
Isla	Cassino	Olaszország	2003
Kalkara	Crespellano	Olaszország
Kerċem	Orvieto	Olaszország	2003
Kirkop	Rousset	Franciaország	1995
Marsa	Bridgewater	Egyesült Királyság	2006
Marsaxlokk	Cadeo	Olaszország	2004
Mellieħa	Adenau	Németország	1996
Mosta	Milbrae	Amerikai Egyesült Államok	1996
Mosta	Ragusa	Olaszország	2004
Munxar	Ragalna	Olaszország	2003
Nadur	Cicciano	Olaszország	2000
Nadur	Baveno	Olaszország	2003
Paola	Paola, KS	Amerikai Egyesült Államok
Pembroke	Pembroke Town	Wales, Egyesült Királyság	2002
	Pembroke Dock Town	Wales, Egyesült Királyság	2002
	Roccalumera	Olaszország	2006
Qala	Santa Marina Salina	Olaszország	2001
Qala	Lanciano	Olaszország
Rabat (Málta)	Tarquinia	Olaszország	2002
Rabat (Gozo)	Palermo	Olaszország	2003
Rabat (Gozo)	Cittadella	Olaszország
San Ġiljan	Milazzo	Olaszország
San Ġwann	Monreale	Olaszország	2002
San Lawrenz	Colle Umberto	Olaszország	2005
Sannat	Montefiascone	Olaszország
Sannat	Pisoniano	Olaszország
Santa Luċija (Malta)	Jincsang	Kína	2000
	Carlentini	Olaszország	2006
	Gabiano	Olaszország	2008
Siġġiewi	Vittoria	Olaszország	2003
Sliema	Les Sables-d’Olonne	Franciaország	2005
Swieqi	Taormina	Olaszország	2000
Ta' Xbiex	Pescara	Olaszország	1997
Ta' Xbiex	Heliopoli	Görögország	2004
Tarxien	Ovindoldi	Olaszország	2005
Xagħra	Offida	Olaszország	2003
Xewkija	Castelvenere	Olaszország	2002
Żabbar	Villabate	Olaszország	1997
Żebbuġ (Málta)	Agira	Olaszország	1997
Żebbuġ (Gozo)	Maletto	Olaszország	2002
Żejtun	Tocina	Spanyolország	2004
Żejtun	Celano	Olaszország
Żurrieq	Morphu	Ciprus	2000
Żurrieq	Borgo Maggiore	San Marino	2000

Hivatkozások

Jegyzetek

↑ List of localities in Malta (angol nyelven). Academic dictionaries and encyclopedias. (Hozzáférés: 2010. június 9.)
↑ Xuereb, Matthew. „Fasten your seatbelt, councils are encountering ‘turbulence’”, Times of Malta, 2010. szeptember 4.. [2010. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)
↑ „16 localities to get mini-councils”, Times of Malta, 2010. január 16.. [2010. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)
↑ „PN wins majority of votes for 'mini councils' - PL lacks candidates to lead two localities”, Times of Malta, 2010. március 27.. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)
↑ „Second set of administrative committee elections in June”, Times of Malta, 2010. április 29.. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)
↑ Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report [archivált változat]. Malta: National Statistics Office (2006). Hozzáférés ideje: 2010. április 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 20.]
↑ Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report [archivált változat] (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006). Hozzáférés ideje: 2010. április 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 20.]
↑ Twinnings (angol nyelven). Ministry for Justice and Home Affairs. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 4.)

Források

Malta. Insight travel map. München: GeoGraphic Publishers. ISBN 978-981-258-298-3
Malta (angol nyelven). Luqa: Miller Distributors Ltd (2007). ISBN 978-999-328-613-4
Richards, Brian. Málta. Békéscsaba: Booklands 2000 (2006). ISBN 978-963-961-308-9
Angol és olasz Wikipedia

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[7] Swieqi 1985-ben még Birkirkara, Għargħur és San Ġiljan része volt

[8] 1985-ben Iklin még nem létezett

[9] Pembroke 1986-ban jött létre.

[10] Mtarfa 2000-ben szakadt el Rabattól.

[11] Xgħajra 1985-ben még Żabbar része volt.

[1] List of localities in Malta (angol nyelven). Academic dictionaries and encyclopedias. (Hozzáférés: 2010. június 9.)

[2] Xuereb, Matthew. „Fasten your seatbelt, councils are encountering ‘turbulence’”, Times of Malta, 2010. szeptember 4.. [2010. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)

[3] „16 localities to get mini-councils”, Times of Malta, 2010. január 16.. [2010. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)

[4] „PN wins majority of votes for 'mini councils' - PL lacks candidates to lead two localities”, Times of Malta, 2010. március 27.. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)

[5] „Second set of administrative committee elections in June”, Times of Malta, 2010. április 29.. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) (angol nyelvű)

[6] Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report [archivált változat]. Malta: National Statistics Office (2006). Hozzáférés ideje: 2010. április 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 20.]

[12] Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report [archivált változat] (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006). Hozzáférés ideje: 2010. április 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 20.]

[13] Twinnings (angol nyelven). Ministry for Justice and Home Affairs. [2008. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[l 1]

[l 2]

[l 3]

[l 4]

[l 5]

[7]

[8]