Mándy Stefánia
Mándy Stefánia (Budapest, 1918. november 5. – Budapest, 2001. július 7.) költő, műfordító, művészettörténész.
| Mándy Stefánia | |
| Született | 1918. november 5. Budapest |
| Elhunyt | 2001. július 7. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tábor Béla |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1941, bölcsészettudomány) |
| Kitüntetései | József Attila-díj (2001) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés1936–1941 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Költőként a Szép Szónál indult. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1945–1949 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar pedagógiai tanszékének megbízott előadója volt. Az Újhold (folyóirat) és a Válasz közölte verseit. Az 1950-es években kizárták az Írószövetségből, melynek megalapításában korábban komoly szerepe volt[forrás?]. 1989-ben rehabilitálták. 1949-től fordított, 1963-tól művészettörténeti írásokat és gyermekverseket is publikált. Versei 1948–1989 között csak külföldön jelenhettek meg. 1945–1949 között, valamint az 1960-as években előadásokat tartott az Európai Iskola művészeiről, Moholy-Nagy László és Kassák Lajos művészetéről, illetve modern magyar képzőművészeti egyéni és csoportkiállításokat rendezett és nyitott meg.
Családja
szerkesztésSzülei dr. Mándy (Mandel) István (1884–1945)[1] ügyész és Temesváry Blanka.[2] Nagybátyja Temesváry Miklós egyetemi magántanár.
Apai nagyszülei dr. Mandel Sámuel és Kempner Adrienne (1853–1943),[3] anyai nagyszülei dr. Temesváry Rezső (1864–1944)[4] szülész-nőgyógyász, igazgató főorvos és Galitzenstein Laura (1868–1941)[5] voltak.
Férje Tábor Béla filozófus volt 1945-től. Gyermekei; Tábor Ádám (1947) és Tábor Eszter (1952), mindketten írók, költők.
Díjai, elismerései
szerkesztés- A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1965)
- IRAT-nívódíj (1993)
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
- József Attila-díj (2001)
Művei
szerkesztés- 1941 A lélek lép, lebben sután (versek)
- 1941 A gyermek a magyar regényirodalomban (tanulmány)
- 1946 Széljegyzet Picassóhoz (tanulmány)
- 1963 Az Európai Iskola és előzményei (tanulmány)
- 1964 Ikrek könyve (gyermekversek)
- 1964 Vajda Lajos (kismonográfia)
- 1965 A cinóberpiros madár (gyermekversek)
- 1967 Bálint (könyv, franciául)
- 1968 Anna Margit (tanulmány)
- 1969 Vajda Júlia (tanulmány)
- 1970 A kés, a kéz, a hal (versek, Párizs)
- 1973 Vajda Lajos-mappa (előszó)
- 1979 Eszterlánci tánc (gyermekversek)
- 1979 Jakovits József szobrairól (tanulmány)
- 1979 Mindenki lót, mindenki fut (gyermekversek)
- 1980 Vajda Júlia útja (tanulmány)
- 1982 Itt és most (tanulmány)
- 1983 Vajda Lajos (nagymonográfia)
- 1987 Ország Lili és a nyugati fal (tanulmány)
- 1987 Én-Te-Szó. Ferdinand Ebner Pneumatológiai Töredékeiről (tanulmány)
- 1987 Játékzivatar (gyermekversek)
- 1989 Mértéktan és szivárványtanítás. Az esztétikum Szabó Lajos prizmatikájában (tanulmány)
- 1990 A természet rejtett arca. Száz éve született Kállai Ernő (tanulmány)
- 1991 Kassák az utolsó öt évben (tanulmány)
- 1992 Az ellopott történelem. Versek 1944–1992
- 1995 Mozaikrészecskék egy Egészhez. Tábor Béláról (tanulmány)
- 1996 Szubjektív barokk (tanulmány)
- 1997 Veszelszky Béla: az egyetlen kísérlet (tanulmány)
- 1999 Scintilla (versek)
- 2000 Egy halott álmaiból (próza)
- 2000 Paul Klee álomképvilága (tanulmány)
Műfordításai
szerkesztés- 1950 P. P. Versigora: „Tiszta lelkiismeretű emberek” (Bácskai Tamás fordításának átdolgozása)
- 1952 V. Poltorackij: „Úton és otthon”
- 1953 V. M. Zimenko: „A szovjet arcképfestészet”
- 1955 A. Szerafimovics: „Vasáradat”
- 1959 K. Bruckner: „A Veréb FC”
- 1959 I. A. Krilov: „Mesék” (Szabó Lőrinccel)
- 1963 M. V. Alpatov: „A művészet története”, 1–2. kötet
- 1964 H. Thürk: „A hét hold völgye”
- 1965 Sz. J. Marsak: „Mennyit ér egy esztendő?”
- 1967 B. Danielsson: „Tutajról tutajra”
- 1969 K. G. Pausztovszkij: „Vallomások festőkről”
- 1969 H. Wölfflin: „Művészettörténeti alapfogalmak”
- 1970 L. Welskopf-Henrich: „A Nagy Medve fiai”
- 1971 M. Gilard: „Gálaest a Miniklubban”
- 1971 L. Welskopf-Henrich: „Tokei-ihto visszatér”
- 1973 Moholy-Nagy László: „Az anyagtól az építészetig”
- 1979 V. N. Lazarev: „Bizánci festészet”
- 1985 H. Moore: „A szobrászatról”
- Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben; ford. Mándy Stefánia, előszó Zádor Anna; Magyar Könyvklub, Bp., 2001
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mándy István halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 237/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1305/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Mandel Sámuelné halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 120/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Temesváry Rezső halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 298/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Temesváry Rezsőné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 746/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
Források
szerkesztés- „Ki kicsoda 2000" (Greger Média, Debrecen)
- „Ki kicsoda a magyar irodalomban?” (Tárogató Könyvek; ISBN 963-8607-10-6)
- Az Artportál.hu életrajza Mándy Stefániáról
- „Rába György: Mándy Stefánia (1918–2001)" (In: Műhely 2001/6.)
