Máriássy Béla

Markus- és batizfalvi Máriássy Béla (Berzéte (Gömör megye), 1824. október 23. – Hernádzsadány (Abaúj-Torna megye), 1897. október 5.) birtokos, publicista és országgyűlési képviselő.

Máriássy Béla
Született	1824. október 23. Berzéte
Elhunyt	1897. október 5. (72 évesen) Zsadány
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	birtokos, publicista, országgyűlési képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Máriássy Zsigmond és négyesi Szepesy Mária fia. Tanulmányait otthon végezte, a bölcseletet és a jogot Pesten hallgatta, és Pozsonyban jurátuskodott. Már 1843-ban részt vett a közügyekben. 1844-ben beutazta Angliát és Franciaországot. 1848-ban nemzetőrkapitány volt és részt vett a budaméri csatában.

1855-ben lakását Pest megyébe tette át. 1861-ben a nagyabonyi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének és ő a Határozati Párthoz csatlakozott.

1864 márciusában elfogták, és az Almásy-féle mozgalomban való részvéttel vádolták meg; mivel azonban részességét bebizonyítani nem tudták, száznapi fogság után szabadon bocsátották. Tevékeny részt vett Pest vármegye közügyeiben egész az 1870-es évek végéig. 1869-ben a nagyabonyi kerületben, 1872-ben a szászsebesiben választották meg képviselőnek. Ez év május végén egy kirándulás alkalmával lovai elragadták, kocsija feldőlt, és jobb karja szétzúzódott, ezért le kellett vágni; azontúl bal kezével írt. 1875-ben a politikától végkép visszalépett. Győrbe, majd Sárvárra vonult, és egész munkásságát a történetírásnak szentelte.

A Jövő c. szélsőbaloldali lapnak 1862-63-ban lapvezére volt; cikkeket írt a Honba (1864. 287., 290. sz. Magyar földbirtok és idegen tőke, 1865. 20. és köv. sz. Anyagi helyzetünk sat.) és a Magyar Ujságba (1867. 117. sat. sz. Megye, 1868.).

Munkái

• Helyzetünk. Pest, 1868. (Magyarország pénzügyi helyzetéről).
• Mariásy Béla követi jelentése. Ugyanott, 1872.
• Pénzügyeinkről. Bpest, 1874.
• Zsidókérdés és uzsora. Uo. 1884.
• A magyar törvényhozás és Magyarország történelme. Uo. 1884. és Győr, 1887-93. Tizennyolcz kötet.
• Magyarország közjoga. Győr, 1893.
• A szabadelvűség múltja, jelene és jövője. Győr, 1896.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1869-75.) vannak.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában