Márkus Alfréd
Márkus Alfréd, Márkus Frédi, külföldön Fred Markush (Újpest, 1883. február 20.[4] – New York, 1946. október 30.) magyar zeneszerző, karmester.
| Márkus Alfréd | |
| Született | 1883. február 20.[1] Újpest[2] |
| Elhunyt | 1946. október 30. (63 évesen) New York[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia ( – 1900-as évek) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésMárkus Jakab és Berkovits Leonóra fiaként született zsidó családban, a pesti bohémvilágban Márkus Frédi. A fővárosban kezdte tanulmányait. A kereskedelmi akadémia elvégzését követően a Zeneakadémián szerzett oklevelet. 1902 óta foglalkozott zenével.
1902 júniusában a Zenelap című közlöny folyóirat a „Magyarországi zenészek egyesületének” tagjai között üdvözölte, de egy évvel később a lap már a tagdíjhátralékosok között hozta a nevét.
1903-ban a budapesti József Főherczeg Fővédnöksége Alatt Álló Nemzeti Zenede zeneszerzési tanszakjának elsős ifjak osztályának növendéke volt, de az iskolai értesítőből kiderült, hogy vizsgát nem tett. Tanára Aggházy Károly volt.
Eleinte a Népszínháznál volt korrepetitor, de a Népszínház megszűnt, majd vidéken Balogh Árpád, Deák Péter és Zilahy Gyula aradi színigazgatónál dolgozott, később a Royal Orfeumhoz került, ahol zenei vezető lett. A nagyváradi Zöldfa-vendéglő zongoristája Ady Endre idejében. Sosincs pénze, a főpincér fizet helyette. A szórakoztató zene területén komponál legteljesebb sikerrel, amit ír előadják, neve jó márka, slágerszerző, a "pesti hangot" képviseli. 1915. február 23-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Mezei Ilona primadonnával, Mezei László és Dietrichstein Fánni lányával.[5]
1940 és 1944 között az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület karmestere volt. Nagy Endre, Harsányi Zsolt, Békeffi László, Kőváry Gyula verseire írt kuplékat, melyeket népszerű énekesek adtak elő.[6] Nagy sikernek örvendtek operettjei is. Az angol és amerikai zeneműkiadóknál megjelent kupléit Fred Markush néven publikálták.
1939 után származása miatt már nem írt darabokat, filmzenéket Magyarországon, a második világháború után írhatott volna, de ekkor már Nyugaton nem volt divatos (fashionable), nem volt elegáns. 1946-ban váratlanul hunyt el New York-ban.
Fontosabb művei
szerkesztés- Férjhez ment a feleségem (1921)
- Tisztelt ház (1934)
- A csodahajó (1937)
- Csöpi (1941)
- Első emelet 7. (1943)
Operettjei
szerkesztés- Katica, (1929)
- A csúnya lány, (1930, énekes-táncos vígjáték 3 felvonásban, 4 képben) (Írta: Vadnai László, verseit: Harmath Imre. Bem. 1930. febr. 7. Fővárosi Művész Színház, 50-edszer: 1930. márc. 28.)
- A nőtlen férj, (1930)
- Tessék beszállni, (1933)
- Tessék kiszállni, (1933)
- Csak azért is, (1934)
- Csodahajó, (1937)
- Nem leszek hálátlan (1939)
Egyéb színpadi művei
szerkesztés- Férjhez megy a feleségem, (énekes vígjáték 3 felvonásban; társszerzők: Bródy István és Bródy Miklós), bem. 1921. április 16. Eskütéri Színház
- Marci (énekes bohózat 3 felvonásban; írta: Engel, Horst, ford.: Mérei Adolf), bem. 1916. június 16., Budai Színkör
Filmzenéi
szerkesztés- Meseautó (1934)
- Maga lesz a férjem (1937)
- Lovagias ügy (1937)
- Nehéz apának lenni (1938)
Slágerek
szerkesztés- Meseautó
- Ali baba
- Stux maga vérbeli párizsi lett
- Oly jól csúszik ez a banánhéj
- Az vesse az első követ magára
- Csak egy kicsikét hunyja be a szemét
- Good by Honolulu
- Az én babám egy fekete nő
- stb.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ születési anyakönyv
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Születési bejegyzése az újpesti izraelita hitközség születési akv. 11/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 299/1915. folyószáma alatt.
- ↑ Például az örökzöld Stux, maga vérbeli párizsi lett Harmath Imre szövegével.
