Mözs
Mözs (németül: Mesch vagy Mötschau) Tolna város része Tolna vármegyében. 1989-ig önálló község volt. Ez volt máig az utolsó községegyesítés Magyarországon, erre a rendszerváltás óta nem volt példa.
| Mözs | |
| Közigazgatás | |
| Település | Tolna |
| Korábbi rangja | község |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Mözs
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 24′ 32″, k. h. 18° 42′ 01″46.408935°N 18.700404°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 32″, k. h. 18° 42′ 01″46.408935°N 18.700404°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mözs témájú médiaállományokat. | |
2008-ban e település lakói is újra kezdeményezték az önálló községgé való alakítást, azonban a törvényes feltételek meglétének hiánya – elsősorban a Tolnával való egybeépültség – miatt erre eddig nem került sor.
Fekvése
szerkesztésA Duna jobb parti oldalán helyezkedik el, Szekszárd és Tolna között. Szekszárdtól nagyjából 11 kilométerre északkeletre fekszik, Tolnával összeépülve.
Megközelítése
szerkesztésKözpontján csak az 5112-es út halad át, ezen érhető el Tolna központja és Szekszárd felől is. Határszéleit érinti a 6-os főút, az M6-os autópálya és az M9-es autóút is, az ország távolabbi részei felől közúton ezeken érhető el a legegyszerűbben. A városrész határában ágazik el a Székesfehérvár felé vezető 63-as főút.
Vonattal a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. Tolna-Mözs vasútállomás Mözs lakott területének északnyugati részén helyezkedik el, a vonal állomásainak viszonylatában Fácánkert megállóhely és Szekszárd-Palánk megállóhely között; közúti elérését az 5112-es útból kiágazó 51 367-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
szerkesztésTerülete már a római időkben is lakott volt. Először a 13. században van róla magyar írásos emlék, ekkor még Mez néven. A falut a későbbi időben több néven is említik, úgymint: Mecs, Mezs, Mecse, Mócs, Mers, Mösse, Mesz, Möss, Moss. A török korban elnéptelenedett, de a visszafoglalás után (főképp svábokkal) újranépesítették. A németek mellett a 20. században telepítettek ide felvidéki magyarokat (a II. világháború utáni szlovák-magyar lakosságcsere keretében), valamint székelyeket is. 1721-22 től, az akkori összeírásokban szerepel először Mözs néven.
Mözst 1989-ben Tolnához csatolták, annak várossá nyilvánításával egyidejűleg, de a két település együttélése nem problémamentes. Elsősorban a mözsi iskola bezárásának terve miatt 2005-ben helyi népszavazást tartottak a községegyesítés megszüntetéséről, ez azonban az alacsony részvétel miatt nem volt érvényes, bár a voksolók többsége a különválás mellett döntött.
2008. március 9-én ismét népszavazást tartottak a Tolnától való elszakadás ügyében. Ezúttal megfelelő részvétel mellett 68%-os többség döntött az elszakadás mellett.[1] Az önkormányzati miniszter azonban nem terjesztette elő a kérdést döntésre a köztársasági elnökhöz, mivel vitatta a törvényes feltételek meglétét.[2] A miniszter döntése elleni fellebbezést – elsősorban Mözs és Tolna egybeépültsége miatt – a Fővárosi Bíróság elutasította, ennek következtében a közeli jövőben nem kerül sor Mözs önálló községgé alakulására.[3]
Látnivalók
szerkesztés- Szentháromság-szobor
- A 6 méter magas, mecseki homokkőből faragott szobor Bartalics Mihály alkotása, felállítási éve 1861.
- Katolikus templom (1822)
- Szoborpark, világháborús emlékmű
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mözs leválik Tolnáról (Index)
- ↑ Elakadt a válás Mözs és Tolna között (HírExtra). [2008. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
- ↑ Mözs Tolna része marad (Index)
