MH 27. Magyar Bálint Páncéltörő Tüzérezred

A Magyar Honvédség 27. Magyar Bálint Páncéltörő Tüzérezred, a Magyar Honvédség 1997-ben felszámolt ezrede volt.

MH 27. Magyar Bálint Páncéltörő Tüzérezred
Dátum	1950–1997
Ország	Magyarország
Személyzet	hivatásos, sorozott és közalkalmazotti állomány
Típus	Osztály, Ezred
Feladat	Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Diszlokáció	Szántód, Balatonföldvár, Nagyatád, Nagykanizsa, Marcali

A szervezet rövid története

Az alakulat 1950-ben Szántódon alakult meg a 17. Lövészhadosztály páncéltörő tüzérosztályként. 1952-ben Balatonföldvárra helyezték, majd 1953-ban Nagyatádra. Fegyverzete ekkor 57 mm-es 1943 mintájú páncéltörő ágyú (ZiSZ–2)-ból állt. Az 1956-os forradalom utáni konszolidáció során a MN 9. Gépkocsizó Lövészhadosztály állományába tartozott. Ekkor 76 mm-es 1942M páncéltörő ágyúkkal és 85 mm-es páncéltörő ágyúkkal volt felszerelve. 1963-ban az alakulat nagykanizsai Kossuth Lajos Laktanyába diszlokált. Ugyanebben a laktanyában volt elhelyezve a MN 13. Harcászati Rakétaosztály is. Az 1970-es évek technikai fejlesztése után az osztály 1. és 2. tüzérütege 100 mm-es páncéltörő ágyúval a 3. tüzérüteg pedig 9P113-P Maljutka harci géppel rendelkezett. 1979-ben ezreddé fejlesztették. A hadosztály 1987-es felszámolásáig közvetlen alakulata volt.

1987. őszén a RUBIN-feladatnak megfelelően átkerült a Marcaliban lévő ún. belső Hunyadi János Laktanyába. A belső laktanya megszűnésével 1990. március 1-én helyezték át a külső Petőfi Sándor Laktanyába.

A 90-es években a szervezete a következőképpen épült fel: Törzsüteg az ezred felderítő rajával, 5db tűzalegysége volt; 3 db páncéltörő tüzérüteg, 2 db páncéltörő rakétaüteg. A tüzér- és rakétaütegek egy parancsnoki szakaszból és két tűzszakaszból álltak. Szakaszonként 6-6 db 100 mm-es MT-12 páncéltörő ágyúval, vagy 9P113 Maljutka harci géppel voltak felszerelve. Minden üteg felderítő rajába PSZNR-5 mozgócél felderítő lokátort, valamint az ezred és az ágyús ütegek felderítő rajaiban megtalálható volt egy-egy sztereo távmérő is. Így tehát 18 db páncéltörő ágyúval, 12 db harci géppel, 5db PSZNR-5-ös és 4 db sztereo távmérővel rendelkezett.

1995. november 15-vel az ezredet előkészítő törzzsé szervezték át és a MH 44. Tóth Ágoston Tüzérdandár alárendeltségébe helyezték. Az "M" szervezetes páncéltörő tüzérezred 1997. augusztus 31-én felszámolásra került.

Források

• Balla Tibor-Csikány Tamás-Gulyás Géza-Horváth Csaba-Kovács Vilmos: A magyar tüzérség 100 éve, 1913-2013, Budapest Zrínyi Kiadó, 2014, ISBN 978 963 327 602 0