Maastrichti szerződés

A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá Maastrichtben az Európai Közösség (EK) tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors-bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete.

Maastrichti szerződés
Nyelvek	dán német angol spanyol francia ír olasz holland portugál
A Wikimédia Commons tartalmaz Maastrichti szerződés témájú médiaállományokat.

Európai Unió 1992/1993

A három pillér

Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösség (European Community), a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja(+ GMU, vámunió stb.). A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását.

Eredetileg az Európai Közösség főként a gazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. Az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak jelentős hatalom összpontosult a kezében, ezért függetlenek a tagállamok kormányaitól. Az Európai Parlamentnek, amelyet közvetlenül az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai választanak, szintén számottevő politikai ereje volt. A fennmaradó ügyekben a tagállamok kormányai döntöttek. Ezt a rendszert közösségi módszernek hívták vagy szupranacionalizmusnak.

Sokan szerettek volna az Európai Közösségnek beleszólást adni a külpolitikába, a hadügyekbe és büntetőjogba. Azonban több tagállam túl kényesnek ítélte ezeket a területeket ahhoz, hogy a közösség szabályozza és a közösség vezetésének nagyobb ereje legyen, mint az egyes államok kormányainak. Tehát egy kormányközi rendszert kell szerintük alkalmazni a nemzetek feletti helyett. Más államok féltették az államok feletti, független intézményeket (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Európai Parlament). A három pilléres szerkezet elválasztja egymástól a gazdasági területeken meglévő hagyományos közösségi felelősséget és az új külügyi, katonai (második pillér) és bűnügyi hatásköröket (harmadik pillér).

A monetáris unió

A szerződés az Európai Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatban megállapította a főbb dátumokat:

• 1998. december 31-éig létre kell hozni az Európai Központi Bankot, a Központi Bankok Európai Rendszerét, el kell dönteni, hogy mely tagállamok vezetik be az eurót, és rögzíteni kell az árfolyamokat
• 1999. január 1-jén számlapénzként megjelenik az euró, közös monetáris politika gyakorlása
• 2002. január 1-jén euró fizikailag is megjelenik a pénzforgalomban
• 2002. február 28-áig a nemzeti valuták kivonása a forgalomból

A szerződés megszabta az euró bevezetésének feltételeit is. Ezek az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok:

• A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
• Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál
• Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál
• A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM)
• A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát

Az eurót bevezető országok alkotják az eurózónát.

A szerződés életbe lépése

A maastrichti szerződést 1992. február 7-én írták alá hollandiai Maastrichtban, ahol a végső tárgyalások folytak 1991 decemberében. A szerződés 1993. november 1-jén lépett életbe és azóta többször kiegészítették, módosították.

A szerződés ratifikálása óriási nehézségek elé nézett néhány tagállamban. Egy franciaországi népszavazáson csak alig 51,05% támogatta, és Dániában elutasította az eredeti szerződést. Az Egyesült Királyságban a parlament végezte a ratifikációt, de a szerződés ellenzői majdnem legyőzték John Major kormányát. Sokak szerint ez a kormány bukását jelentette volna.

Aláírva Hatályban Szerződés

1948 1948 Brüsszeli szerződés

1951 1952 Párizsi szerződés

1954 1955 A brüsszeli szerződés módosítása

1957 1958 Római szerződés

1965 1967 Egyesítő szerződés

1975 1975 Az Európai Tanács döntése

1986 1987 Egységes Európai Okmány

1992 1993 Maastrichti szerződés

1997 1999 Amszterdami szerződés

2001 2003 Nizzai szerződés

2007 2009 Lisszaboni szerződés

Az Európai Unió három pillére

Európai Közösségek

Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)

Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)

A szerződés 2002-ben hatályát vesztette

Európai Unió (EU)

Európai Gazdasági Közösség (EGK)

Európai Közösség (EK)

TREVI-csoport

Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA)

Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC)

Európai Politikai Együttműködés (EPE)

Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP)

Konszolidálatlan szervezetek

Nyugat-európai Unió (NYEU)

Feloszlatva 2010-ben

Külső hivatkozások

• Az Európai Unióról szóló szerződés szövege
• Az Európai Közösséget létrehozó szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege. Az EU-szerződés javarészt ezt módosította.

További információk

• Wolfgang Wessels: Maastricht: eredmények, értékelések és hosszú távú trendek. A magyar politikai rendszer európaizálása; ford. Guth Zoltán; Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány–BKTE Politikatudományi Tanszék, Bp., 1992 (Budapest papers on democratic transition. Műhelymunkák és adatközlések)
• Egyed Mária–Gyulavári Tamás: Az Európai Közösség szociálpolitikája a kezdetektől a Maastrichti Szerződésig; ISM, Bp., 1998 (Európai tükör. Műhelytanulmányok)
• Az európai integráció alapszerződései. A Római, a Maastrichti, az Amszterdami és a Nizzai Szerződések. Hatályos és összehasonlító szöveg; szerk. Fazekas Judit, ford. Fridély Ágnes, Takács Tibor; 2. átdolg. kiad.; KJK-Kerszöv, Bp., 2002
• Erdős Tibor: Maastrichti követelmények, adóztatás, növekedési potenciál; MEH–Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Bp., 2006 (Európai műhelytanulmányok)
• Fenntartható felzárkózás euróval – hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat?; szerk. Virág Barnabás; Magyar Nemzeti Bank, Bp., 2020