Macintosh LC
A Macintosh LC asztali számítógépet az Apple gyártotta és forgalmazta 1990. október 15.[4] és 1992. március 23. között 17 hónapon keresztül. A Macintosh LC a Macintosh LC számítógép-családba tartozott.[4][5]
| Macintosh LC | |
_-_front.jpg) | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1990. október 15–1992. március 23. (32 éve) |
| Processzor | Motorola 68020 (16 MHz) |
| Memória | 2MB |
| Operációs rendszer | System 6.0.6 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 40MB |
| Kijelző | nincs |
| Utód | Macintosh LC II |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh LC témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésAz LC az alacsony költség (low cost) rövidítése.[6] A gépet az amerikai piacra szánták, és egy 16 MHz-es Motorola 68020-as processzort tartalmazott.[7] Újratervezték a házat, és az egyik első Mac gép volt, amelyhez mikrofon is tartozott.[8] Egy új PDS[9] bővítőhelyet is kapott, amely az LC-család szabványává vált egészen 1998 elejéig. Az LC ára 2400 dollár volt.[10][11][12][13]
Technikai leírás
szerkesztésA bézs színű gép súlya 4 kg, magassága 740 mm, szélessége 310 mm és mélysége 389 mm volt. A LC számítógépet egymagos 16 MHz-es Motorola 68020 processzor vezérelte (L1 cache: 0,25kB), a rendszerbusz 16 MHz-en működött. Az adatokat a 40MB belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 6.0.6 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 2MB (100ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 10MB (100ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 2 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. A külső kijelzőt 256kB videó-memória támogatta.Videójel kimenetet egy DB–15 csatlakozó biztosított. Csatlakozók: egy ADB,[1] két soros port, egy DB-25[2] SCSI-hoz, egy DB-19[3] a hajlékonylemez meghajtónak, egy 3,5 mm-es jack audió bemenet, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet. A gép bővíthetőségét szolgálta egy LC PDS[9] bővítőhely. Külső SCSI merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai
szerkesztésA táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[14] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor |
Háttértár merevlemez külső adathordozó |
Eredeti operációs rendszer | Memória alap[15] max.[16] @sebesség hely[17] |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kártya memória kimenet |
Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró |
Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| LC 1990 okt. 15. 1992 márc. 23. |
740 mm 310 mm 389 mm 4 kg bézs |
Motorola 68020 @16 MHz és 1 mag L1 0,25kB, |
40MB HDD 1,44 floppy |
System 6.0.6 | 2MB max: 10MB @100ns 2 hely |
nincs kijelző |
256kB 1 DB–15 |
* 1 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB–19 külső FDD[18] * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC PDS * SCSI (külső) |
Macintosh LC számítógépek az időben
szerkesztésA Macintosh LC számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[19] |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ a b A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ a b A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott. Számos számítógép nem szabványos, 19 tűs D-sub csatlakozót is használt, amelyet DB-19-nek is neveznek, ideértve a Macintosh külső hajlékonylemez-meghajtó csatlakozóját is.
- ↑ a b BYTE, 1990 december, 15. évfolyam, 13. szám
- ↑ BYTE, 1990 november, 15. évfolyam, 12. szám
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ Macworld, 1992 február, 9. évfolyam, 2. szám, 230. oldal
- ↑ Macworld, 1991 szeptember, 8. évfolyam, 9. szám, 169. oldal
- ↑ a b A PDS (Processor Direct Slot) processzor közvetlen csatlakozó lehetővé tette a közvetlen hozzáférést a CPU lábaihoz, a PC-k buszához. Ez a csatlakozó sokkal nagyobb sebességet kínált, mintha egy buszhoz illesztett csatlakozót használnánk. Például a NuBus általában lassabb, 10 MHz-es sebességgel működött.
- ↑ Macworld, 1990 december, 7. évfolyam, 12. szám, 182. oldal
- ↑ Mac Addict, 1999 április, 4. évfolyam, 4. szám, 36. oldal
- ↑ Macworld, 1993 április, 10. évfolyam, 4. szám, 102. oldal
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 95. oldal
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh LC: Technical Specifications
- Macintosh LC II: Technical Specifications
- Macintosh LC III: Technical Specifications
- Macintosh LC 520: Technical Specifications
- Macintosh LC III+: Technical Specifications
- Macintosh LC 475: Technical Specifications
- Macintosh TV: Technical Specifications
- Macintosh LC 550: Technical Specifications
- Macintosh LC 575: Technical Specifications
- Macintosh LC 630: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
Források
szerkesztés- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. november 23.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
