Macskagyökér

növénynemzetség
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 29.

A macskagyökér (Valeriana) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe és a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó nemzetség. Világszerte mintegy 250, Európában 20, Magyarországon 4 faja él.

Macskagyökér
Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis)
Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales)
Család: Loncfélék (Caprifoliaceae)
Alcsalád: Macskagyökérformák (Valerianoideae)
Nemzetség: Valeriana
L.
Kárpát-medencei fajok:
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Macskagyökér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Macskagyökér témájú kategóriát.

Ismertebb fajok Magyarországon

szerkesztés

Orvosi macskagyökér

szerkesztés

Az orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis) nyirkos talajt kedvelő, akár 1,5 m magasra is növő, évelő, lágy szárú növény. Élőhelye Európa és Nyugat-Ázsia, 2000 m tengerszint feletti magasságig. Május-júliusban virágzik, hímnős, rózsaszínű vagy fehér virágokat bont bogas virágzatban. A virág szimmetriája lehet sugaras, vagy enyhén kétoldali részarányos, akár egyazon virágzaton belül is. A három porzó hozzánőtt az öt cimpájú forrt párta csövéhez. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, a levélkék száma 6-15, a csúcsi levélke mérete a többiével azonos.

Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, akik a növényhez dörgölőzve "kábulatba" esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten "függővé" válnak.[1]

Bodzalevelű macskagyökér

szerkesztés
 
Bodzalevelű macskagyökér (V. sambucifolia)

(V. officinalis L. subsp. sambucifolia (Mikan f.)) Szinoním nevek:

  • V. sambucifolia Mikan f.
  • V. excelsa Poir.

A tőfajtól tarackoló töve és a kevesebb, de szélesebb levélkék különböztetik meg. A Börzsönyben fordul elő.

Keskenylevelű macskagyökér

szerkesztés

(V. officinalis subsp. collina (Wallr.) syn. V. collina)

A tőfajtól a szárközépi levelek rövidebb nyele és a növény kisebb termete különbözteti meg.

Kétlaki macskagyökér

szerkesztés

(Valeriana dioica L.)

A tőlevelek épek, tojásdadok, a páratlanul szárnyasan összetett szárlevelek levélkéi legtöbbször ép szélűek. A növény általában kétlaki. Lápréteken él, májusban virágzik.

 
Kétlaki macskagyökér
 
Virágzat

Hármaslevelű macskagyökér

szerkesztés

(Valeriana tripteris L.)

A tőlevelek csúcsa kissé hegyes, a levelek széle enyhén fogas. A szár közepe táján a levelek hármasan osztottak, a csúcsi levélke nagyobb a másik kettőnél. Virágzás május-júniusban. Sziklás völgyekben, mohás falakon fordul elő a Pilisben, a Bükk-vidéken és a Zempléni-hegységben. Magyarországon a subsp. austriaca E. Walther.

 
Hármaslevelű macskagyökér
 
Virágzat
 
A felső szárlevelek egy nagyobb és két kisebb levélkére tagoltak

Éplevelű macskagyökér

szerkesztés

(Valeriana simplicifolia (Rchb.) Kabath)

A fajt az utóbbi években fedezték fel a Bükk-vidéken. Az előző fajtól ép (azaz nem összetett) szárlevelei különböztetik meg, melyeknek széle ép, olykor fogas. Májustól júliusig virágzik.

Teljes fajlista

szerkesztés

[2]

Korábban a nemzetségbe sorolták az Aretiastrum aretioides (Kunth) Graebn. fajt, ami Ecuadorban endemikus.

  1. Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 101. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  2. Valeriana. The Plant List. (Hozzáférés: 2014. szeptember 19.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés