Macy Gray (Canton, 1967. szeptember 6. –) amerikai amerikai R&B és soul-énekesnő, színésznő. Jellegzetes reszelős hangjáról és a Billie Holiday által erősen befolyásolt énekstílusáról ismert.

Macy Gray
Toronto, 2008. július
Toronto, 2008. július
Életrajzi adatok
Születési névNatalie Renée McIntyre
Született1967. szeptember 6. (57 éves)[1]
Canton[2]
Származásafroamerikai
GyermekeiAanisah, Mel, Happy
Iskolái
Pályafutás
Műfajok
Hangszerénekhang
Tevékenység
  • énekes
  • színész
  • énekes-dalszerző
  • zeneszerző
  • televíziós színész
  • zenei rendező
  • filmszínész
  • szinkronszínész
  • előadóművész
Kiadók

Macy Gray weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Macy Gray témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gray tíz stúdióalbumot adott ki, ezekből ötöt Grammy-díjra jelölték, egyet pedig meg is nyert (2001). Számos filmben szerepelt, köztük a Training Day, a Spider-Man, a Scary Movie 3, a Lackawanna Blues, az Idlewild, a For Colored Girls és a The Paperboy című filmekben. Gray leginkább az I Try című slágeréről ismert.

Pályakép

szerkesztés

Macy Gray 1967-ben született Ohióban, ott is nőtt fel. A Western Reserve Academy-n tanult, majd 1998-ban Los Angelesbe költözött. Első sikeres megjelenése a "Love Won't Wait" című dal énekeseként volt a Black Eyed Peas Behind the Front című albumán (1998). Németországban egyebek között azért vált ismertté, mert az SWR3 rádióállomás 1999-ben meghívta a New Pop Fesztiválra.

2001-ben Gray Grammy-díjat nyert a legjobb női vokális pr előadásával az I Try című slágerével, amelyet az év kislemezére és egy másik kategóriába is jelöltek. Ezután Fatboy Slim-mel, a Black Eyed Peas-szel és a Slick Rickkel dolgozott, amely megjelent a „Rush Hour 2” film zenéjében.

Színésznőként Először a „Training Day” című filmben szerepelt.

Amikor 2001-ben a Pro Football Hall of Fame-ben, Ohióban elénekelte a „The Star-Spangled Bannert” és lemaradt a dalszöveggel, kifütyülték. Ugyanebben az évben megjelent The Id című albuma aranylemez lett az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Ezután rövid ideig látni Sam Raimi Pókember című filmjében (2002), valamint a 80 nap alatt a világ körülben Jackie Channel, a „Scary Movie 3”-ban és a Training Day-ben. A Pókemberben önmagát alakította a fiktív World Unity Festivalon.

2002-ben Carlos Santana „Shaman” című albumán dolgozott. 2007. áprilisában Gray vendég volt egy Prince koncerten.

Stúdióalbumok

szerkesztés
  • On How Life Is (1999)
  • The Id (2001)
  • The Trouble with Being Myself (2003)
  • Big (2007)
  • The Sellout (2010)
  • Covered (2012)
  • Talking Book (2012)
  • The Way (2014)
  • Stripped (2016)
  • Ruby (2018)
  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)