Magas-Tauern Nemzeti Park
Az 1856 km²-es Magas-Tauern Nemzeti Park Közép-Európa legnagyobb, Európa második legnagyobb nemzeti parkja.
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Magas-Tauern Nemzeti Park | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| Ország |  Ausztria |
| Elhelyezkedése | Salzburg, Tirol, Karintia |
| Terület | 1856 km² |
| Alapítás ideje | 1981 |
 Magas-Tauern Nemzeti Park
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 47° 08′ 08″, k. h. 12° 19′ 31″47.135560°N 12.325290°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 08″, k. h. 12° 19′ 31″47.135560°N 12.325290°E | |
| Magas-Tauern Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magas-Tauern Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
Földrajzi helyzete
szerkesztésHárom osztrák tartomány: Salzburg, Tirol és Karintia határvidékén terül el.
Története
szerkesztés1981-ben alapították; a nemzetközi elismerést 2008-ban kapta meg.
Hegy- és vízrajza
szerkesztésLegnagyobb része a névadó Magas-Tauern magashegység. A fiatal lánchegységben a hegyoldalak meredekek, a mélyen bevágódó, V alakú völgyek zuhatagosak, sok vízeséssel. Közülük a legnagyobb a látványos Krimmler-vízesés, ami osztrák adatok[1] szerint a világ ötödik legmagasabb vízesése.
A legmagasabb csúcsok:
- Großglockner (3798 m) — Ausztria legmagasabb hegycsúcsa,
- Großvenediger (3679 m),
- Sonnblick (3105 m)
környéke eljegesedett. A jégsapkákból gleccserek indulnak; a Dél-Alpok leghosszabb gleccsere, a Pasterze (10 km hosszú, területe 19,5 km²) a Grossglocknerről.
Állat-és növényvilága
szerkesztésNövényzete hegyvidéki, övezetes, a legmagasabb részeken kopár. Jellemző növénytársulásai az alpesi rétek.
Faunája is jellegzetesen magashegyi és meglehetősen gazdag; mintegy 10 000 leírt fajjal. A legnevezetesebbek:
- alpesi zerge (Rupicapra rupicapra rupicapra)
- havasi mormota (Marmota marmota)
- alpesi kőszáli kecske (Capra ibex)
- eurázsiai szirti sas (kőszáli sas, Aquila chrysaetos chrysaetos)
- szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus)
- havasi nyúl (Lepus timidus varronis)
- alpesi hófajd (Lagopus mutus)
- havasi pityer (Anthus spinoletta)
- havasi pinty (Montifringilla nivalis)
- Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli))
Gazdasága
szerkesztésA park belsejében a természet érintetlen; a peremvidékeken alpesi gazdaságok működnek.
Közlekedése
szerkesztésEurópa legmagasabban vezető műútja, a Grossglockner-Hochalpenstrasse 2505 m magasra kapaszkodik fel, és ott egy 2,3 km hosszú alagútba fut be.
Látogatása, érdekességei
szerkesztésA Magas-Tauernt tekintik a hegymászás bölcsőjének, mert a 3251 m magas Ankogel volt az első olyan, hóval borított alpesi hegycsúcs, amit egyfajta sportteljesítményként (pusztán a dicsőség kedvéért) megmásztak (1761-ben). Ma is kiváló mászóhelyeket találhat itt, aki azt szereti.
A fejlett idegenforgalmi infrastruktúra részeként rengeteg, többféle típusú túraútvonalat jelöltek ki. Van köztük 60 ismeretterjesztő típusú, úgynevezett témaútvonal is, így például:
- a vadak megfigyelését,
- a gleccserek keletkezését,
- az alpesi gazdaságok mindennapjait és
- a régi korok kereskedelmi útvonalait
bemutató is.
A túraútvonalak összhossza 4300 km, ebből a 25-féle vezetett tematikus túráé (vezetés július elejétől szeptember végéig vasárnap kivételével minden nap) 1200 km. Közlekedni, gyalogolni csak a kijelölt gyalogútvonalakon szabad.
A park élő és élettelen természeti értékeit mutatja be Mittersillben a 2006-ban megnyílt Mittersilli Nemzeti Park Centrum kiállítása.[2] A Grossglockner-Hochalpenstrasse mellett, 2260 m magasan berendezett, ingyen megtekinthető Alpine Naturschau Museum a helyi növény- és állatvilágot, a térség ökológiáját mutatja be.
A 8 síterepen nemcsak a lesiklók és hódeszkások hódolhatnak kedvtelésüknek, de a sífutók és a szánkózók is. A kevésbé hagyományos szórakozások kedvelői túrázhatnak hótalpakon vagy lovas szánon, építhetnek jégkunyhót stb.[3]
A hegység peremén számos üdülőhelyet építettek ki. A legismertebbek:
- Badgastein,
- Kaprun,
- Zell am See és
- Lienz, Kelet-Tirol fővárosa
A regény bevezetője szerint a Grossglockner lábánál írta 1933-ban Erich Kästner: A repülő osztály című ifjúsági regényét.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Austria.info: Hohe Tauern Nemzeti Park. [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
- ↑ Austria.info: Hohe Tauern Nemzeti Park
- ↑ Üdülés Magas-Tauern Nemzeti Park. [2015. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
