Magas aranyvessző

Magas aranyvessző
	Virágzó magas aranyvessző
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Csoport:	Szövetes növények (Tracheophyta);
Főtörzs:	Virágos növények (Spermatophyta);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Fészkesek (Asteraceae);
Alcsalád:	Őszirózsaformák (Asteroideae);
Nemzetség-; csoport:	Astereae;
Nemzetség:	Aranyvessző (Solidago);
Faj:	S. gigantea;
Tudományos név
	Solidago gigantea; Aiton
Szinonimák
Szinonimák
	Aster latissimifolius var. serotinus (Aiton) Kuntze; Doria dumetorum (Lunell) Lunell; Doria pitcheri (Nutt.) Lunell; Solidago cleliae DC.; Solidago dumetorum Lunell; Solidago gigantea subsp. gigantea; Solidago gigantea var. gigantea; Solidago gigantea var. pitcheri (Nutt.) Shinners; Solidago gigantea subsp. serotina (Kuntze) McNeill; Solidago gigantea var. serotina (Kuntze) Cronquist; Solidago gigantea var. shinnersii Beaudry; Solidago × leiophallax Friesner; Solidago pitcheri Nutt.; Solidago serotina Aiton; Solidago serotina var. gigantea (Aiton) A.Gray; Solidago serotina var. minor Hook.; Solidago serotina var. serotina; Solidago serotina f. serotina; Solidago serotinoides Á.Löve et D.Löve; Solidago shinnersii (Beaudry) Beaudry; Solidago somesii Rydb.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Magas aranyvessző témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Magas aranyvessző témájú médiaállományokat és Magas aranyvessző témájú kategóriát.

A magas aranyvessző vagy késői, illetve kései aranyvessző (Solidago gigantea) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó aranyvessző (Solidago) növénynemzetség egyik faja, virágos, évelő gyógynövény.

Egyéb elnevezései: észak mimózája,^[1] jágerkender,^[1]^[2]^[3] magyarmimóza,^[1] nyárimimóza,^[1] semfűsemfa,^[1] vadmimóza.^[1]

Elterjedése, élőhelye

A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövénynek kertekbe, parkokba. Azóta számos termőhelyen, így Magyarországon is kivadult: a Dunántúlon közönséges gyom, de Somogy, Zala és Vas vármegyében különösen gyakori. A magas aranyvessző az Egyesült Államokban általánosan elterjedt, elsősorban ártereken fordul elő. Észak-Amerika keleti partvidékén problémákat okozó gyomosító faj. Európában is főként az ártéri területeken található meg, de mára a szárazabb gyepeken is tömeges és természetvédelmi problémákat okoz.

Megjelenése, felépítése

50–220 cm magas, kúszó gyöktörzses évelő. Felálló szára csak a virágzatban elágazó, a fölső része szőrös. Levelei mintegy 10 cm hosszúak, szórtan állnak a száron, lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a kihegyezett levélcsúcs felé fűrészes. A mintegy 5 mm-es, sárga fészkek sűrűn, az ívesen hátragörbülő, bugás fürtvirágzatok egyik oldalán nyílnak. A fészek szélén növő nyelves virágai alig hosszabbak a csöveseknél, a szirmok összenőttek. A termése kaszat.

Életmódja, termesztése

A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél, de leginkább a nedves–vizenyős termőhelyeken. Kivadulva az ártereken, liget- és láperdők, mocsarak növénye. Enyhén mészkerülő. Június–október között virágzik.

Felhasználása

Dísznövényként ültetik kertekbe, parkokba.

Gyógynövényként is felhasználják: drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a Magyarországon őshonos közönséges aranyvesszőé. Virága a drog (Solidaginis herba); virágzatát többnyire júniusban, a virágzás kezdetén gyűjtik, hogy a szárítás során bekövetkező termésérés minél kevésbé következzen be. 4 kg friss növényi részből lesz 1 kg száraz anyag, melynek bezsákolásánál a belélegzett szőrbóbiták nyálkahártya- és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknél, így csomagolás közben érdemes védeni a szemet, az orrot és a szájat.^[2] A drog hatóanyagait és jelenkori felhasználását (a rokon fajokéval együtt) a nemzetség leírásánál ismertetjük.

Az aranyvesszőfajok kaszattermését Észak-Amerikában az indiánok fogyasztották.^[3]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f magas aranyvessző (Solidago gigantea). In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 123. o. ISBN nélkül
↑ ^a ^b Aranyvesszőfű. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 80–81; 448., 476. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
↑ ^a ^b Magas aranyvessző (Solidago gigantea). In Tuba Zoltán: Vízinövények. Rajzolta: Bíró Krisztina. A borítót Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987. 60. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-5242-1

Források

A Pallas nagy lexikona
Babulka Péter: Aranyvessző-fajok
Magas aranyvessző Archiválva 2007. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
A(z) „Solidago gigantea Aiton” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2017. május 30.)
Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 507. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
Aranyvesszőfű. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 80–81. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
Magas aranyvessző (Solidago gigantea). In Tuba Zoltán: Vízinövények. Rajzolta: Bíró Krisztina. A borítót Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987. 60. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-5242-1

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Csapody-Priszter-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f magas aranyvessző (Solidago gigantea). In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 123. o. ISBN nélkül

[Rápóti-Romváry-2] Aranyvesszőfű. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 80–81; 448., 476. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)

[Tuba-3] Magas aranyvessző (Solidago gigantea). In Tuba Zoltán: Vízinövények. Rajzolta: Bíró Krisztina. A borítót Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987. 60. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-5242-1

[1]

[2]

[3]