Wikipédia

Magyar Fejlesztési Bank

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 22. 3 változtatás vár ellenőrzésre.

A Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.), vagy röviden Magyar Fejlesztési Bank a magyar állam tulajdonában lévő, szakosított  hitelintézet. Jogállását, feladatait és tevékenységi körét a 2001. évi XX. törvény (MFB-törvény), az Alapszabály, továbbá a kormány által jóváhagyott stratégia határozzák meg. Alapfeladata a hazai vállalkozások számára kedvező konstrukciójú fejlesztési hitelek biztosítása, a finanszírozási hiányosságok kezelése, valamint a hosszú távú gazdasági fejlődés támogatása, azokhoz pénzpiaci források bevonása.

Magyar Fejlesztési Bank
Típushitelintézet
Alapítva1991. november 27.
Székhely1051 Budapest, Nádor utca 31.
VezetőkDr. Sipos-Tompa Levente
elnök-vezérigazgató
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Termékekvállalati fejlesztési hitelek
Összes vagyon1102,91 milliárd Ft (2012)[1]
Magyar cégjegyzékszám01-10-041712
A Magyar Fejlesztési Bank weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

szerkesztés

A Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-t, -a későbbi MBFB, majd az MFB jogelődjét- három állami intézmény, az Állami Vagyonkezelő Rt., az Állami Vagyonügynökség és az Állami Fejlesztési Intézet Rt. 1991. november 27-én alapította, eredetileg nem bankként. 1993. július 1-jén az intézmény befektetési pénzintézetté alakult át Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. néven. 1995-től az MBFB bekapcsolódott japán, német és európai uniós hitelek magyarországi kihelyezésébe, később pedig regionális fejlesztési társaságokban, illetve a Rákóczi Bankban is tulajdonossá vált. Ugyanebben az évben az MBFB átvette a Pénzügyminisztériumtól a Pénzintézeti Központot és az Investbankban is résztulajdonos lett.

Az 1997-től Magyar Fejlesztési Bank néven működő pénzintézet a kilencvenes évek második felében tevékenyen részt vett a hazai pénzügyi intézményrendszer megszilárdításában, továbbfejlesztésében. 1996–98 között az intézmény komplex állami bankcsoporttá vált, brókercéggel, szakosított pénzintézetekkel, valamint a már említett regionális fejlesztési társaságokkal.

A bank történetének fontos állomása volt, amikor 2000-ben különválasztották a gazdaságpolitikai prioritásokat szolgáló stratégiai, valamint a saját üzleti kockázatra végzett tevékenységeket. Még ugyanebben az évben hat hitelprogram indult a kis- és középvállalkozói szektor számára, valamint meghirdettek egy, a családi gazdaságokat támogató hitelterméket is.

Szintén fordulópont volt a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény, amely azóta is a Bank tevékenységének jogszabályi keretét adja. Változást hozott a 2002-ben elkészített és 2003-ban a kormány által elfogadott stratégia is, amely a bankot klasszikus fejlesztési bankként pozícionálta. A stratégia kijelölte a bank működésének 2008-ig tartó fő irányait, majd ezeket  2007-ben  a változó nemzetközi és hazai feltételeket is figyelembe véve fejlesztette tovább, felvázolva egy 2013-ig tartó cél- és eszközrendszert . A Konzum Bank eladásával (2003-2004) az MFB-nél megszűnt a kereskedelmi banki tevékenység.

A 2002-ben kidolgozott stratégia klasszikus fejlesztési banki tevékenységhez szükséges struktúrát és tevékenységi kört írt elő, és a bank beilleszkedését a magyar gazdaságpolitika elvi rendszerébe. Szorgalmazta a felkészülést az európai uniós csatlakozásra és  az intézménnyel szemben támasztott nemzetközi követelményeknek való megfelelést is. E stratégia alapján szervezték meg 2006-ban az MFB körüli egységes bankcsoportot, a „profiltiszta” rendszert. A bankcsoportbéli struktúra, illetve a funkciók pontos meghatározása érdekében az MFB tulajdonosával, a magyar állammal közösen döntött a stratégia továbbfejlesztéséről és meghosszabbításáról a 2007–2013-as időszakra.

A 2008-ban kezdődött válság átírta a terveket. A magyar pénzpiacon a beruházási hitelfelvétel gyakorlatilag megállt, a kereskedelmi bankok forráshoz jutási lehetőségei szinte teljesen ellehetetlenültek. Előbb a vállalati és a lakossági hitelezés esett vissza és drágult meg, aztán az államadósság-kezelés vált kritikussá, amit a forintárfolyam gyors és nagymértékű romlása követett. Ebben a helyzetben az MFB szerepe felértékelődött mind a vállalati, mind pedig az önkormányzati hitelezésben, és a hosszú távú forrás mellett nagyon megnőtt az igény a rövid távú forgóeszközhitelek iránt. Az MFB végeredményben a válságkezelés egyik fő intézményévé vált 2009-re.

A mélyülő válság közepette 2010-ben gyökeresen megváltozott az MFB szerepe. A mélyreható átalakítással párhuzamosan a kormány két fő feladatot bízott az MFB-re: a mintegy 8000 milliárd forintnyi értékű közvagyon kezelését, illetve a fejlesztési banki tevékenység folytatása mellett a saját portfóliójának  átvilágítását.

Az MFB a rábízott vagyon pénzügyi, jogi és informatikai átvilágítása után a társaságokat felelős gazdálkodási pályára állította, a saját portfólióját pedig megtisztította. A munka eredményeképpen az MFB 2013-ban már pozitív mérleggel zárta az első két negyedévet.

2021 végén a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az MFB Zrt. tőkeemelését rendelte el. A 45 milliárd forintos emelés után a cég új alaptőkéje 349,9 milliárd forint.[2]

Az MFB struktúrája, az MFB-törvény

szerkesztés

A többször módosított 2001. évi XX. törvény kimondja, hogy az MFB egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam tulajdonában van, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képvisel. A tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter mellett a Bankirányító, döntéshozó és ellenőrző szervei: az igazgatóság és a felügyelőbizottság. A Bank igazgatóságát a tulajdonosi jogok gyakorlója — ötéves időtartamra — nevezi ki és hívja vissza. Az igazgatóság élén az elnök áll, akit az igazgatóság maga választ meg a saját tagjai közül. A Bank ellenőrző szerve a felügyelőbizottság, amelynek elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza. Az MFB Zrt. munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló vezérigazgató áll. Az MFB Zrt. könyvvizsgálóját a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg, határozott időtartamra. Tartalmazza az MFB-törvény a Bank feladatainak és pénzügyi szolgáltatási tevékenységének meghatározását is. Rendelkezik továbbá az összeférhetetlenségről és a titoktartásról. Előbbire példa, hogy az MFB Zrt. igazgatóságának, felügyelőbizottságának tagjai, alkalmazottai pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében — kivéve az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt — közszereplést nem vállalhatnak.

Az MFB Csoport

szerkesztés

Az MFB-törvény tételesen ismerteti az MFB Csoportba tartozó társaságokat. Kétféle jogi megalapozottsága van annak, hogy valamely cég az MFB Csoport tagja. Az egyik csoportba azok a gazdálkodó szervezetek tartoznak, amelyekben az MFB a Magyar Állam nevében gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a másikba azok, amelyekben az MFB rendelkezhet tulajdoni részesedéssel.

Az MFB tagvállalatai alapvető feladatuknak tekintik a vállalkozói szféra megerősítését és a vállalkozások fejlesztésére rendelkezésre álló eszközök és megoldások körének bővítését.

Az MFB Csoport tagjai az európai fejlesztési intézménycsoportok körében egyedülálló módon képesek a hitel, tőke és garancia eszközöket összehangoltan a hazai vállalkozások szolgálatába állítani. Ennek segítségével a versenyképes tudás megszerzésétől, az innovatív ötlet felkarolásán keresztül egészen a nemzetközi terjeszkedés kapujáig el tudnak kísérni egy magyar kezdeményezést. Kiemelt cél, hogy a vállalkozások minden életciklusában megoldást kínáljunk a piaci szereplők igényeire. Az MFB Csoport tagvállalatai feladataikat a kereskedelmi hitelintézetekkel, illetve pénzügyi közvetítőkkel együttműködésben látják el.

Az MFB nemzetközi tagságai

szerkesztés
  • Európai Állami Bankok Szövetsége (EAPB)[3]
  • Európai Kockázati Tőkealap Befektetők Hálózata (EVFIN)[4]
  • Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI)[5]
  • Európai Befektetési Alap (EIF)[6]
  • Európai Állami Erdészetek Szövetsége (EUSTAFOR)[7]
  • Hosszú Távú Befektetők Európai Szövetsége (ELTI)[8]
  • Közép- és Kelet-európai Bankszövetség (BACEE)[9]
  • Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF)[10]
  • Nemzetközi Kereskedelmi Kamara – Magyarország (ICC)[11]

Az MFB nemzetközi partnerei

szerkesztés
  • Európai Beruházási Bank (EIB)[12]
  • Európai Befektetési Alap (EIF)
  • Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB)[13]
  • Európai Bizottság (EC)[14]

Elemzések

szerkesztés

Az MFB Periszkóp a Magyar Fejlesztési Bank gazdasági jelentése, amely az aktuális reálgazdasági és pénzpiaci tendenciák értelmezése mellett a magyar gazdasággal és tágabb környezetének aktuális történéseivel foglalkozik, alapvetően vállalati, illetve banki szemszögből.

Az MFB Indikátor a Bank félévente készülő nagy felmérése, amelyben több száz magyar gazdasági egységtől gyűjt információt kérdőíves módszerrel, önkéntes válaszadással, és amelyből négy index -a makrogazdasági-, a piac-, a finanszírozás- és a beruházás-index- köré építi az elemzést. A felmérés 2009 nyara óta továbbvezetett mérőszámai gondolatébresztő, árnyalt képet adnak a magyar gazdaság helyzetéről, folyamatairól.

Az MFB Makrogazdasági elemzések időről időre áttekintik a világgazdasági folyamatokat azzal a céllal, hogy segítsenek megítélni a nemzetközi tendenciák függvényében a magyar gazdaság mozgásterét, lehetőségeit.

Főbb mérlegadatok, eredmények (millió Ft)

Megnevezés 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év
Mérlegfőösszeg 1 189 212 1 372 203 1 102 909 1 104 714
Jegyzett tőke 100 000 114 500 114 500 114 500
Saját tőke 121 358 212 736 195 370 198 370
Folyósított hitelek összege 212 247 158 023 182 529 117 407
A minősített hitelek aránya %-ban 15,14% 17,76% 16,85% 19,25%
Értékvesztés/céltartalék változás eredményhatása -32 789 -43 061 -25 138 -7 114
Üzleti eredmény 7 601 4 773 21 757 12 182
Adózás előtti eredmény -25 523 -38 621 -17 135 5 379
Az összes vállalati hitelállományban az MFB %-os szerepe 11,51% 11,49% 11,55% 9,70%

Elismerései

szerkesztés
  • Az MFB-t 2008-ban a Euromoney a legjobban menedzselt közép- és kelet-európai pénzügyi intézmények közé sorolta.
  • Gém Erzsébet, az MFB vezető közgazdásza „MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE, polgári tagozat” kitüntetést kapott 2013. augusztus 20-án.
  • A Budapesti Értéktőzsde 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is az MFB-nek ítélte az „Év banki kötvénykibocsátója” címet.

Junior Prima díj „Magyar tudomány” kategória

szerkesztés

A Junior Prima Díj egyik társalapítójaként a Magyar Fejlesztési Bank 2007 óta támogatja a tudományos élet fiatal tehetségeit. A díjazottak személyére - az MFB felkérésére - az egyes tudományterületek szaktekintélyei, akadémikusok, professzorok tesznek javaslatot. Az adott évben beérkezett jelölések közül az MFB mindig tíz fiatal tudóst választ ki.

Az MFB 2007 óta azokat a fiatal tudósokat díjazza a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriában, akik maximum 33 évesek és kiemelkedő kutatási eredmények, komoly publikációs tevékenység és a legtöbb esetben már nemzetközi szakmai elismertség áll a hátuk mögött. Az MFB szándéka már a kezdetektől az, hogy a jók közül is a legjobbak kerüljenek kiválasztásra és lehetőség szerint olyan szakterületeken tevékenykedő fiatalok kapjanak díjat, akiknek a kutatásai egyben jelentős társadalmi hasznossággal is bírnak.

Elnökök

szerkesztés
  • Takácsy Gyula, 1991–1994
  • Dr. Medgyessy Péter, 1994–1996
  • Hegedűs Éva, 1996–1997
  • Dr. Tétényi Tamás, 1997–1998
  • Dr. Patonai Péter, 1998–2000
  • Dr. Búza Éva, 2000–2001
  • Baranyay László, 2001–2002
  • Zdeborsky György, 2002-2010
  • Baranyay László, 2010-2013
  • Lontai Dániel, 2013-2016
  • Bernáth Tamás, 2016-2019
  • Dr. Sipos-Tompa Levente 2019-

Vezérigazgatók

szerkesztés
  • Dr. Bányai Miklós, 1991–1994
  • Dr. Medgyessy Péter, 1994–1996
  • Dr. Huszty András, 1996–1998
  • Dr. Patonai Péter, 1998–2000
  • Dr. Búza Éva, 2000–2001
  • Baranyay László, 2001–2002
  • Dr. Erős János, 2002–2010
  • Baranyay László, 2010–2013
  • Nagy Csaba, 2013–2016
  • Bernáth Tamás, 2016-2019
  • Dr. Sipos-Tompa Levente 2019-

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Magyar Fejlesztési Bank Archiválva 2014. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (adatlap), bankracio.hu (hozzáférés: 2014. január 4.)
  2. ↑ 45 milliárddal emeli meg az állam az MFB alaptőkéjét (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
  3. ↑ http://www.eapb.eu/page?pge=index&page=members&orl=1&ssn=&acrid=&cry_id=&pryid=&mi=5&mi= Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben[[313|31[[[https://web.archive.org/web/*/http://www.eapb.eu/page?pge=index&page=members&orl=1&ssn=&acrid=&cry_id=&pryid=&mi=5&mi=%5B%5B313%7C31 halott link] halott link]]]]
  4. ↑ http://www.uzletresz.hu/penzugy/20131004-csatlakozott-az-evfin-hez-a-magyar-fejlesztesi-bank.html
  5. ↑ http://www.nefi.eu/our-members/hungary-mfb/
  6. ↑ http://www.eif.org/what_we_do/guarantees/news/news_2000_2007/2004-12-eif-guarantees-hungarian-development-banks-lending-activity-.htm?lang=-en
  7. ↑ Archivált másolat. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
  8. ↑ http://europa.eu/rapid/press-release_BEI-13-182_en.htm
  9. ↑ Archivált másolat. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
  10. ↑ http://www.iif.com/search/?q=Hungarian+development+bank&w=1&d=1[halott link]
  11. ↑ Archivált másolat. [2014. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
  12. ↑ http://www.eib.org/projects/pipeline/2003/20030248.htm
  13. ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
  14. ↑ http://ec.europa.eu/geninfo/query/resultaction.jsp?SMODE=2&ResultCount=10&Collection=EuropaFull&Collection=EuropaSL&Collection=EuropaPR&ResultMaxDocs=200&qtype=simple&DefaultLG=en&ResultTemplate=%2Fresult_en.jsp&page=1&QueryText=MFB&y=-212&x=-1049#queryText=Hungarian+Development+bank&tab=europa&filterNum=7

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Magyar_Fejlesztési_Bank&oldid=26907508”