Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat az Európa Ligában. A kupát 1909-ben írták ki először, összesen 84 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódító Ferencváros. A jelenlegi címvédő a Paks.
Magyar labdarúgókupa | |
2024–2025-ös Magyar Kupa | |
Címvédő | Paksi FC |
Legtöbb győzelem | Ferencvárosi TC (24) |
Adatok | |
Sportág | Labdarúgás |
Résztvevők | változó |
Kontinens | Európa |
Ország | Magyarország |
Alapítva | 1909–10 |
Honlap | [1] |
Médiapartner | M4 Sport |
Története
szerkesztésA mai labdarúgás őshazájában 1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) [Football Association Cup-ot, magyarul a labdarúgó-szövetség Kupája]. Más országokban, így 1874-ben Skóciában is megelőzte a kupa a bajnokságot, amit csak 1891-ben írtak ki.
Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem az Ezüstlabda vándordíj volt, amelyet a Magyar AC írt ki 1903-ban. A díjat 1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak. Az Ezüstlabda végleges elnyerése, a nemzeti bajnokságot követő nyolcadik év után 1909-ben indult útjára a Magyar Kupa.
Steiner Hugó és Minder Frigyes 1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben 1909. augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 – 18 fővárosi és 6 vidéki – egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak 1923-ban készült el. 1909. november 21-én a Litográfia–Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, az MTK–Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett. A küzdelemsorozat az első világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult. 1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926-ban bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A profi csapatok inkább a külföldi portyákat szorgalmazta.
Az új kiírásnál rögzítették, hogy:
- a kupagyőztes tekinthető nemzetközi viszonylatban a 2. magyar csapatnak. A meghatározás célja, hogy a klubcsapatok részére kiírt különböző nemzetközi tornákra a bajnokcsapat mellett az egyik jogosult a kupagyőztes lett,
- a Corinthián Díjjal összekapcsolt Magyar Kupa szabályzata értelmében, a legtovább jutott amatőr csapat egy osztállyal feljebb kerül a bajnokságban, illetve ha az év végén kiesésre állna, nem esik ki,
- ha két csapat egyenlő eredménnyel verseng az első helyért, vagy küzd a kiesés ellen, akkor nem a jobb gólarány dönti el a kedvezőbb helyezést, hanem az a körülmény, hogy melyik csapat maradt tovább állva a Magyar Kupában.
A második világháború újabb szünetet rendelt el, de különféle Hadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A szovjet megszállás után 1951-ig kellett várni az új név alatti – Magyar Népköztársaság-kupa – új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt. A forradalom újra gátolta a kupasorozat kiírását, az 1955-56-os kiírás döntőjére csak 1958-ban került sor.
A magyar kupa győztese az UEFA Konferencia Ligában vehet részt.
Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével. 1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták – a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára – a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője, a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak – mivel Magyarországon nem volt kupaküzdelem –, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, az Újpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a z MNK-t. 1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. Egyedül 1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek. 1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta.[1] Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot. Az FTC példánya megvan, az MTK-é azonban a '90-es években eltűnt, Kisteleki tehát ezt a trófeát szerezte vissza.[2]
A kupa elnevezései
szerkesztésDöntők
szerkesztésAz alábbi táblázatban olvashatók a magyar labdarúgókupa döntőinek eredményei. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük.
Összesített eredmények
szerkesztés † megszűnt csapat
§ más ország bajnokságában játszó csapat
Csapat jelenlegi (vagy utolsó ismert) magyar neve |
Győzelmek korábbi néven | Győzelmek száma | Győzelmek megszerzésének éve |
Második helyek száma | Második helyek megszerzésének éve |
---|---|---|---|---|---|
Ferencvárosi TC | Ferencvárosi FC néven is | 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004, 2015, 2016, 2017, 2022 | 1912, 1931, 1932, 1966, 1977, 1979, 1986, 1989, 2005, 2024 | ||
MTK Budapest FC | MTK, MTK-VM, Hungária és Bástya néven is | 1910, 1911, 1912, 1914, 1923, 1925, 1932, 1952, 1968, 1997, 1998, 2000 | 1935, 1976, 2012 | ||
Újpest FC | Újpesti Dózsa és Újpesti TE néven is | 1969, 1970, 1975, 1982, 1983, 1987, 1992, 2002, 2014, 2018, 2021 | 1922, 1923, 1925, 1927, 1933, 1998, 2016 | ||
Budapest Honvéd FC | Kispesti AC, Budapesti Honvéd és Kispest-Honvéd néven is | 1926, 1964, 1985, 1989, 1996, 2007, 2009, 2020 | 1955, 1968, 1969, 1973, 1983, 1988, 1990, 1994, 2004, 2008, 2019 | ||
Debreceni VSC | 1999, 2001, 2008, 2010, 2012, 2013 | 2003, 2007 | |||
Vasas SC | Budapesti Vasas SC néven is | 1955, 1973, 1981, 1986 | 1980, 2000, 2006, 2017 | ||
Győri ETO FC | Rába Vasas ETO néven | 1965, 1966, 1967, 1979 | 1964, 1984, 2009, 2013 | ||
Fehérvár FC | FC Fehérvár és MOL Vidi FC néven | 2006, 2019 | 1982, 2001, 2011, 2015, 2021 | ||
Diósgyőri VTK | DVTK-Miskolc néven | 1977, 1980 | 1942, 1965, 1981, 2014 | ||
Pécsi MFC | Pécsi Munkás SC néven | 1990 | 1978, 1987 | ||
Zalaegerszegi TE FC | 2023 | 2010 | |||
Paksi FC | 2024 | 2022 | |||
Bocskai FC † | 1930 | – | |||
III. Kerületi TVE † | III. Kerületi FC néven | 1931 | – | ||
Soroksári AC † | Soroksári FC néven | 1934 | – | ||
Szolnoki MÁV FC | Szolnoki MÁV SE néven | 1941 | – | ||
BFC Siófok | Siófoki Bányász SE néven | 1984 | – | ||
Békéscsaba 1912 Előre | Békéscsabai ESSC néven | 1988 | – | ||
FC Sopron † | Matáv FC Sopron néven | 2005 | – | ||
Kecskeméti TE | 2011 | – | |||
Salgótarjáni BTC | – | 1941, 1943, 1958, 1967 | |||
FC Tatabánya | – | 1972, 1985, 1999 | |||
Szombathelyi Haladás | – | 1975, 1993, 2002 | |||
Vác FC | – | 1991, 1992, 1995 | |||
MAC | – | 1911, 1914 | |||
Komlói Bányász SK | – | 1970, 1974 | |||
BVSC-Zugló | – | 1996, 1997 | |||
BTC † | – | 1910 | |||
BAK † | – | 1913 | |||
BEAC | – | 1926 | |||
Attila FC † | – | 1928 | |||
Szegedi AK † | – | 1930 | |||
BKV Előre SC | – | 1934 | |||
Kolozsvári Vasutas SC § | – | 1944 | |||
Dorogi FC | – | 1952 | |||
Puskás Akadémia FC | – | 2018 | |||
Mezőkövesd Zsóry FC | _ | 2020 | |||
Budafoki MTE | – | 2023 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20090819-kisteleki-visszaszerezte-az-ellopott-magyar-kupat.html
- ↑ http://www.origo.hu/sport/focivilag/20101119-legendas-tortenetek-ovezik-a-vbtrofeat-es-a-magyar-kupat.html
- ↑ a b A korabeli elnevezés Magyar Kupa volt.
- ↑ A korabeli elnevezés Magyar Népköztársaság Kupa volt
- ↑ A hivatalos elnevezése Samsung Magyar Kupa volt.
- ↑ A hivatalos elnevezése Arany Ászok Magyar Kupa volt.
- ↑ A hivatalos elnevezése.
- ↑ A megismételt döntő 2–1-es állásnál, a 80. percben sötétedés miatt félbeszakadt. A maradék tíz perc pótlását november 20-án a BTC–MTK-tartalékmérkőzés szünetében játszották le, melyen az MTK még egy gólt szerzett.
- ↑ A kitűzött kupadöntőre az MTK nem állt ki, mert a szövetség egyik korábbi, a pályák kijelölésére vonatkozó határozatának jogérvényességét vitatta, majd a Belügyminisztériumhoz fordult.A Belügyminisztérium helyt adott az MTK panaszának, mely szerint a mérkőzést a Hungária körúti pályán kellett volna lejátszani. Az MLSZ az 1911–1912-es magyar kupa döntőjét 1913. december 14-re írta ki, amire az FTC nem állt ki, nevezését az 1913–1914-es szezonra nem adta le. Az MLSZ játék nélkül az MTK-t hirdette ki győztesnek.
- ↑ Az 1956-os kiírás a forradalmi események miatt félbeszakadt, annak döntőjét rendezték meg két évvel később.
- ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle, 1991.VI.18. Magyar Kupa döntő, Ferencváros - Váci Izzó 1:0[halott link]
- ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle: 1993.VI.2. Magyar Kupa döntő, Haladás - FTC 1-1[halott link]
- ↑ FTC Baráti Kör: Muzeális lapszemle: 1993.VI.23. Magyar Kupa döntő, FTC - Haladás 1-1 (Tizenegyesekkel 5:3)[halott link]
- ↑ Kamber gólja döntött, nyolcadszor kupagyőztes a Budapest Honvéd!. NSO.hu, 2020. június 3. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ MK: Gyakorolni kellett az ünneplést, nem vagyunk hozzászokva – Michael Oenning. Nemzeti Sport Online, 2021. május 4.
- ↑ Kft, New Wave Media Group: Tömegverekedés, elképesztő dráma: a 122. percben dőlt el a Magyar Kupa-döntő (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2023. május 4.)
- ↑ Magyarfutball.hu: Paksi FC - Ferencvárosi TC 2 : 0, 2024.05.15. (képek, adatok) • MOL Magyar Kupa 2023-2024, döntő • Magyarfutball.hu (magyar nyelven). www.magyarfutball.hu, 2024. május 15. (Hozzáférés: 2024. május 16.)
Források
szerkesztés- Nagy Béla: A Labdarúgó MNK története (Budapest, 1978)
- Thaly Zoltán: 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség – 2000. Az MLSZ és a Szókincs Kiadó ISBN 963-86106-1-1
- Labdarúgás – 1967. XIII. évfolyam 5., 6., 9., 10., 11. szám
- Labdarúgás – 1985. XXXI. évfolyam 5. szám