Magyarok Nagyasszonya-templom (Rákosliget)
A rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom Budapesten, a XVII. kerületi Rákosligeten található római katolikus templom.
| Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom | |
 | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti |
| Egyházközség | Budapest-Rákosligeti |
| Védőszent | Magyarok Nagyasszonya |
| Pap(ok) | Molnár Miklós[1] |
| Építési adatok | |
| Építése | 1914–1915 |
| Stílus | neogót |
| Tervezője | Stanek Pál |
| Felszentelés | 1915. augusztus 15. |
| Felszentelő | Varázséji Béla |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest |
| Hely | 1172 Budapest, Hősök tere 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 15′ 37″47.490000°N 19.260278°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 15′ 37″47.490000°N 19.260278°E | |
 | |
| A Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A templom története
szerkesztés
Az 1896-ban alapított Rákosliget eleinte közigazgatásilag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag Rákoscsabához tartozott. Lakói rövid időn belül saját templomot szerettek volna, ezért 1903-ban templomépítő bizottságot alakítottak. 1910-ben megvásárolták a lelkészlakot, majd a következő évben a községtől megkapták a telep központi terét az építkezésére. 1913. november 1-jén fogadták el Stanek Pál[* 1] építész terveit.
Az alapkőletételre 1914. május 1-én került sor, a felszentelést 1915. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Varázséji Béla prépost, újpesti plébános végezte. A templom védőszentjéül még 1910-ben – Rákosliget alapítója, Fackh Károly miniszteri tanácsos tiszteletére – Borromeo Szent Károlyt választották.
A rákosligeti filia 1920 augusztusában kapott plébániai rangot Hanauer Árpád István váci megyés püspöktől, aki a templomépítő Hillenbrand Móricot nevezte ki első plébánossá. A plébánia területéhez később hozzácsatolták az Akadémia-telepet és Rákoscsaba-Újtelep vasúton túli területének egy részét is.
A templom épületét 1936-ban Kiss Barnabás tervei szerinti kereszthajóval és két oldalkápolnával, valamint a torony melletti két lépcsőtoronnyal bővítették. 1952-ben idehozták a lazarista rend budai kápolnájának oltárát, ami a templom főoltára lett. Ekkor változott a titulus Szent István királyra. 1982–84-ben sekrestye és hittanterem épült a szentély mögött. 1992 óta, amikor az újjáalakult lazarista rend a főoltárt visszakérte, a templom és az egyházközség védőszentje Magyarok Nagyasszonya.
A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során a Váci egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez került.
A templom leírása
szerkesztés
A Hősök tere közepén, a Ferihegyi út mentén szabadon álló, neogót jellegű templom homlokzatán egy, körülbelül 30 méter magas torony emelkedik. A harangház ablaka fölötti toronyóra negyedóránként harangkongatással jelzi az időt. A torony lezáró főpárkánya csúcsíves oromzatú, a toronysisak egyszerű, gúlaszerű. Bélletes kapuja csúcsíves kialakítású, a hajó ablakai hármas osztásúak.
Az egyenes záródású szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el, melyen Szent István király, Szent László király és Szent Imre herceg képe látható. Az oldalkápolnákat szintén diadalívek zárják le, a jobb oldali Szent Márk és Szent Lukács, a bal oldali Szent János és Szent Máté evangélistát ábrázolja. Valamennyi szekkó Kutas Artúr és Nagy János rákosligeti festőművészek alkotása.
Az eredeti, neogótikus főoltárt Strizs István készítette lucfenyőből, melyen a Szent Károlyt ábrázoló kép Széchy Gyula munkája. 1952-ben ezt az oltárt Szedres községbe szállították, amikor a betiltott lazarista rend Szent István-oltára a templomba került. A szerzetesrendek újraindulását követően, 1992-ben ezt visszaadták a lazaristáknak, ekkor Máriahegyi János új neogót oltárt készített, melynek három fülkéjében a templom három, egymást követő védőszentjének szobra áll. A főhelyen Szűz Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát láthatjuk kezében a kisded Jézussal és a jogarral. Tőle balra Borromeo Szent Károly áll, feszülettel a kezében, jobbra pedig Szent István király a Szent Koronával és az országalmával.
Az üvegablakokat Palka József készítette. A hajó bal oldali ablakain Jézus Szíve, Szent István király és Jézus a világháborús rákosligeti katonákkal látható, a jobb oldaliak Szent Annát a gyermek Szűz Máriával, az angyali üdvözletet és Szent Erzsébet ábrázolják. A szentély kerek ablakán a Szentlélek látható galamb alakjában, míg a mellékoltárok ablakai Borromeo Szent Károlyt és Szűz Máriát jelenítik meg.
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Más forrás szerint Sztanek Pál.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Molnár Miklós. Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. [2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
Források
szerkesztés- Magunkról röviden Archiválva 2012. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben - a Budapest-Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya-plébánia honlapja
- A templom az Esztergom-Budapesti főegyházmegye honlapján
- A templom a templom.hu honlapon
- A templom a miserend.hu honlapon
További információk
szerkesztés- Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.
- Hősök tere 1. - budapest100.hu
