Magyarszentbenedek
Magyarszentbenedek település Romániában, Fehér megyében.
Magyarszentbenedek (Sânbenedic) | |
ortodox fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Magyarforró |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarforró |
Irányítószám | 517283 |
SIRUTA-kód | 4348 |
Népesség | |
Népesség | 190 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 51 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 308 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 18′ 52″, k. h. 24° 02′ 60″46.314460°N 24.049944°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 52″, k. h. 24° 02′ 60″46.314460°N 24.049944°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszentbenedek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Küküllő menti dombságon, Nagyenyedtől keletre, Magyarforró, Gombostelke és Elekes közt fekvő település.
Nevének eredete
szerkesztésNevét Szent Benedek tiszteletére emelt templomáról kapta.
Története
szerkesztésMagyarszentbenedek nevét 1332-ben említette először oklevél S. Benedicto néven. 1332-ben már állt plébánia temploma is. Albert nevű papja a pápai tizedjegyzék szerint 7 liliomos-, és 4 közönséges dénárt fizetett.
1339-ben a Szentbenedeki nemesek birtokát Gambuc mentálisában említették.
1458-ban A Csesztveiek és Csekelaki Lukács részbirtoka volt.
1461-ben Mócsi Miske fia Balázs és felesége is birtokosok itt, akik ez évben Szentmiklósi Dorottyának hitbért fizettek az itteni birtokból.
1469-ben Zentbenedeki Dénest írták birtokosául.
1809-ben 886 lakosa volt, melyből 559 román, 153 magyar volt.
1888-ban Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
1910-ben 979 lakosa volt, melyből 338 magyar, 640 román, ebből 206 görögkatolikus, 212 református, 435 görögkeleti ortodox volt.
1913-ban neve Magyarszentbenedek.
Nevezetességek
szerkesztés- Unitárius temploma – a 14. században épült, melyet a 16. században gótikus stílusban építették át. Téglalap alaprajzú hajójához nagyméretű, sokszögzáródású szentély kapcsolódik. Diadalíve félköríves záródású.
Tornyát 1746-ban a nyugati homlokzathoz építették, mai formáját az 1822 évi átalakításkor nyerte el. Hajójának és mennyezetének festett kazettái 1702-ben készültek, Búza Mihály festőasztalos munkái. A 151 táblából álló mennyezet tábláiból 13 feliratos, 30 figurális, míg a többi virág ornamentikus díszítésű.
- Görögkatolikus templom
- 18. századi ortodox fatemplom
Híres szülöttei
szerkesztés- Vincze Árpád néptáncos – 2001-ben elnyerte a Népművészet táncmestere díjat.
Források
szerkesztés- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Györffy György: Fehérvármegye
- Épített örökségünk
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro