Magyarszentmihály
Magyarszentmihály (szerbül Михајлово / Mihajlovo, németül Michajlowo) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
| Magyarszentmihály (Михајлово / Mihajlovo) | |
 | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | Falu |
| Polgármester | Tóth Ernő |
| Irányítószám | 23202 |
| Körzethívószám | +381 |
| Rendszám | ZR |
| Testvérvárosok | Lista Szeged-Szentmihály |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 948 fő (2011)[1] |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 70 m |
| Terület | 19,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 08″, k. h. 20° 24′ 31″45.468889°N 20.408611°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 08″, k. h. 20° 24′ 31″45.468889°N 20.408611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszentmihály témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésNagybecskerektől 12 km-re északkeletre, a Duna–Tisza–Duna-csatorna mellett, Elemér és Jankahíd közt fekvő település.
Története
szerkesztésMagyarszentmihály nevét az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen találjuk először, mely a becskereki kerületben, a lakatlan helységek között jelölte.
1750-ben kincstári puszta volt, melyet a délmagyarországi kincstári puszták bérlő társasága bérelt.
1838-ban népes pusztaként említették, 828 magyar lakossal, akik dohánykertészettel foglalkoztak. Ekkor Kiss Ernő eleméri uradalmához tartozott.
1908-ban nagyközséggé alakult. A 20. század elején Farkas Géza, Jekelfalussy Zoltánné és Szent-Ivány Zoltánné birtoka volt.
1910-ben 929 lakosából 849 magyar, 36 német, 32 szerb volt. Ebből 869 római katolikus, 15 görögkatolikus, 30 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1373 | 1286 | 1409 | 1252 | 1318 | 1169 | 1004[2] | 948[3] |
Etnikai összetétel
szerkesztés| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 944 | 94,02 |
| Szerbek | 37 | 3,68 |
| Románok | 6 | 0,59 |
| Jugoszlávok | 4 | 0,39 |
| Horvátok | 1 | 0,09 |
| Szlovének | 1 | 0,09 |
| Szlovákok | 1 | 0,09 |
| Cigányok | 1 | 0,09 |
| Egyéb/Ismeretlen[4] |
Nevezetességek
szerkesztés- Római katolikus temploma - 1910-ben épült Szent Mihály Főangyal tiszteletére
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements.. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Torontál vármegye
További információk
szerkesztés- Magyarszentmihály története Archiválva 2011. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
