Maimonidész

Latinos nevén Moses Maimonidész vagy Majmonidész, teljes nevén Mose ben Maimon (héberül: משה בן מימון, saját nyelvén, arabul: موسى بن ميمون بن عبد الله القرطبي الإسرائيلي, Múszá ibn Majmún ibn Abdalláh al-Kurtubí al-Iszráílí; Córdoba, 1137 vagy 1138 – Kairó, 1204. december 13.) arabul alkotó zsidó rabbi, orvos, filozófus; az egyik legnagyobb hatású középkori Tóra-tudós, aki Córdobában, Marokkóban és Egyiptomban tevékenykedett. Héber nyelvű művekben Maimoni (מימוני) néven említik, de találkozunk a Mose ben Maimon rabbi névváltozattal és ennek héber rövidítésével, a RáMBáM formával is. Az ő nevéhez fűződik a zsidó vallásjog (háláchá) törvényeinek a rendszerbe foglalása (Misné Tórá) a Talmud alapján.

Maimonidész
Született	1137 vagy 1138 Córdoba, Córdobai Kalifátus
Elhunyt	1204. december 13. Kairó, Ajjúbida Birodalom
Állampolgársága	Andalusz
Gyermekei	Abraham ben Moses ben Maimon
Szülei	Maimon ben Yossef HaDayan
Foglalkozása	filozófus orvos-író rabbi csillagász Dayan író orvos
Tisztsége	nagid of Egypt (1171–1204)
Iskolái	University of al-Qarawiyyin
Sírhelye	Tiberias
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hispánia, Egyiptom – Középkori filozófia –
Iskola/Irányzat	Zsidó filozófia, Zsidó törvény, Zsidó etika, arab filozófia
Akikre hatott	Spinoza, Aquinói Szent Tamás, Bodin, Leibniz, Newton, Strauss
Akik hatottak rá	Averroës, al-Gazáli, Arisztotelész, Avicenna
Fontosabb művei	Mishneh Torah The Guide for the Perplexed Pirush Hamishnayot Epistle to Yemen Sefer Hamitzvot Hakdamot HaRambam Treatise in Eight Chapters Treatise on logic
Maimonidész aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Maimonidész témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és munkássága

1137-ben született Córdobában, ami az ő korában az arab kultúra egyik központja volt. (A korábbi szakirodalomban szereplő 1135-ös születési dátum téves.) Tanulmányait kezdetben apja útmutatása mellett végezte, aki rabbinikus bíró (dajján) volt. De ugyanekkor ismerkedett meg az antik görög és arab filozófiával is, arab tudósok közvetítésével.

Mikor 1148-ban, Spanyolországban a fanatikus muszlim Almohád-mozgalom hatására a zsidó lakosságot kényszerítették vallásuk elhagyására, Maimonidész családja inkább a száműzetést választotta és Észak-Afrikába menekült. 1160-ban a család a marokkói, Fez nevű városban telepedett le, majd 1165-ben Jeruzsálembe költözött. Innen Egyiptomba költöztek tovább, először Alexandria városba, majd a mai Kairó helyén állt Fusztát nevű városba, ahol Maimonidész életének végéig élt.

A család vándorlása közben Maimonidész nem hagyta abba a tanulmányait: orvoslást tanult és Arisztotelészt és egyéb filozófiai műveket tanulmányozott. Fusztátban Maimonidész a rabbinikus bíróság tagja, és egy nem bizonyított hipotézis szerint a zsidó közösség vezetője (Nagid, vagy raisz al-jahud) lett, majd 1185-től Szaladin, Egyiptom és Szíria ajjúbida szultánjának a személyes orvosa. Mindez idő közben számos művet és tanulmányt írt. Írt egy filozófiai logikával foglalkozó művet (aminek autenticitását újabban kétségbevonják); egy judeo-arab nyelvű kommentárt a Misnához; a Tóra 613 parancsának felsorolását (Széfer ha-micvot); a Misné Torá törvénykönyvet; A tévelygők útmutatója című judeo-arabul írt filozófiai értekezést, továbbá számos levelét, amelyeket különböző zsidó közösségeknek írt. Misna-kommentár eredetileg arab nyelven íródott, majd később fordították héber nyelvre.

Maimonidésznek különösen a Misné Torá című munkája ismert. Ebben összefoglalja a zsidó vallásjog (halakha) teljes anyagát. Eltérve a korábbi hagyománytól Maimonidész nem tárgyalja a törvények talmudi forrásait. Ehelyett arra törekszik, hogy a zsidó vallást logikus egészként mutassa be. Második legfontosabb műve a Tévelygők útmutatója. Ebben a műben azokhoz fordult, akik a filozófiával való foglalkozás közben hitükben elbizonytalanodtak, és azt akarja megmutatni, miképp válhat a hit sajáttá a tudomány közvetítésével: ahol a tudományos ismeretek ellentmondanak a bibliai szövegnek, ott allegorikusan kell értelmezni azokat.

Maimonidész negatív teológiát képvisel, ami azt jelenti, hogy Isten lényegéről csak tagadó módon lehet beszélni. Az állítások csak Isten hatásaira vonatkoznak és nem a lényegére.

13 hittétel

Maimonidész a zsidó vallás tanait, a Misna kommentárokban (Sanhedrin, 10. fejezet) 13 hittételben foglalta össze. Ezek a következők:

1. A Teremtő Istenben hiszek.
2. Isten egyetlen.
3. Isten szellemi lény (testetlen).
4. Isten az első és utolsó.
5. Istenen kívül senki sem méltó az imádásra.
6. A próféták szavai igazak.
7. Mózes a próféták atyja.
8. A mai Tóra a Mózesnek átadottal megegyezik.
9. Nincs más Tóra.
10. Isten ismeri az ember gondolatát, tud tetteikről, megérti minden tettünket.
11. Isten a parancs meg nem tartóját bünteti, a megőrzőit jóval fizeti.
12. Hit az eljövendő Messiásban, és az ő várása.
13. Hit a holtak feltámadásában.

Művei

Maimonidész egyik kézírata. (Judeo-arab nyelven és héber betűkkel íródott)

Maimonidész egyaránt írt vallási, filozófiai és orvosi műveket is. A legtöbb mű arab nyelven íródott, kivételt képez a Mishné Torá ami héber nyelvű. A Judaizmusról szóló szövegek a következők:

• Misna kommentárok, (héberül: Pérus Ha-Misnajot) arab nyelven íródott. Ez a szöveg volt az első teljes Misna-kommentár; a bevezető részeket gyakran idézik más művekben is.
• Széfer Mádá ( A tudás könyve) -- a Misné Torá első könyve, amit időnként önálló egységként kezeltek.
• Misné Torá, de ismert Széfer Jad ha-Chazaka néven is, a zsidó-törvényekkel foglalkozik.
• Széfer ha-micvot A Tóra 613 parancsának felsorolását találhatjuk meg benne;
• A tévelygők útmutatója, hit és tudás szintézisével, Arisztotelész filozófiájával és a zsidó vallással foglalkozó mű;
• Teshuvot, különböző levelezések gyűjteménye.
• Értekezés a logikáról (arabul: Makála fí szinát al-mantik) számos kiadása ismert, valamint több nyelvre is lefordították. Újabban több Maimonides-kutató kétségbe vonja autenticitását.

Maimonidész több orvosi munkát is hátrahagyott maga után; számos ezek közül máig fennmaradt. A legismertebb orvosi témájú műve a Fuszúl Múszá (Múszá fejezetei) ami ugyancsak arab nyelven íródott.

Magyarul megjelent művei

• Mózis ben Maimun: A tévelygők útmutatója, 1-7.; ford., jegyz. Klein Mór; Református Főtanoda Ny., Pápa, 1878–1890
• Majmuni szemelvények; összeáll., ford. Deutsch Gábor, Hahn István, előszó Lőwinger Sámuel; Zsidó Gimnázium Barátainak Egyesülete, Bp., 1935
• Mózes Maimuni: A megtérés útja; ford., bev. Klein Károly; Steiner Ny. , Miskolc, 1943
• A tévelygők útmutatója; ford., jegyz. Klein Mór, szerk. Babits Antal, előszó Josua Blau, utószó Heller Ágnes; 2. jav., bőv. összkiad.; Logos, Bp., 1997 (Historia Judaica) (bővített összkiadás új anyagrészekkel az 1878–1890-es kiadás kiegészítésekkel)
• Scheiber Sándor: A feliratoktól a felvilágosodásig – Kétezer év zsidó irodalma (Zsidó irodalomtörténeti olvasmányok), Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963 85697 4 3, 181–192. o.
• Maimonidész. Válogatott fejezetek. Első magyar fordítás. I. kötet; Zsidó Tudományok Szabadegyeteme, Bp., 2007
• Értekezések az isteni igazságosságról, üldöztetésről, megtérésről és feltámadásról; szerk. Babits Antal, ford., jegyz. Dobos Károly Dániel; Logos, Bp., 2011 (Historia diaspora)
• Maimonidész: A tévelygők útmutatója. (Szerk: Babits Antal, fordította: Klein Mór, bővített összkiadás) Budapest, 1997² Logos Kiadó Maimonidész: Értekezések az isteni igazságosságról, üldöztetésről, megtérésről és feltámadásról. [Nyolc fejezet, Jemeni levél, A megtérés útja, Értekezés a holtak feltámadásáról.] (Szerk: Babits Antal, fordította: Dobos Károly Dániel) Budapest, 2011. Logos Kiadó
• Guttmann, Jacob: Maimonidész vallásfilozófiájának kapcsolata zsidó elődeinek tanításával. In: Guttmann – Husik – Scheiber: Maimonidész, zsidó filozófia. Zsidó és skolasztikus filozófusok a középkorban. (Szerk: Babits Antal, fordította: Tatár György), Budapest, 1995. Logos Kiadó, 79–109.

További információk

• Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám
• A zsidó eschatológia és Maimonidész
• Mindent a Kabbaláról
• Mishneh Torah (angol fordítás)
• Sefer HaMitzvot (angol fordítás) Archiválva 2020. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Rosenstein Mór: Maimuni és az iszlám; Franklin Ny., Bp., 1885
• Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1902 (Magyar történeti életrajzok)
• Grünwald Illés: Maimûni philosophiájának viszonya a mutazilita kalâmhoz. Adalék az arab-zsidó aristotelismus történetéhez; Athenaeum Ny., Bp., 1912
• Hevesi Simon: Dalalat Alhairin Majmuni útmutatójának rövid ismertetése; Neuwald Ny., Bp., 1928 (Szináj)
• Az Aggáda kincsesházából / A boldogság. Mese a csillagok világából; Ch. D. Nomberg nyomán héberből ford. Kálmán Sámuel / Barsi Sándor: A gondolatolvasó. Maimuni Mózes életéből; Gewürcz Ny., Bp., 1933 (Menorah ifjúsági könyvtár)
• Codex Maimuni. Moses Maimonides' code of law. The illuminated pages of the Kaufmann Mishneh Torah; vál., bev. Scheiber Sándor, tan. Sed-Rajna Gabriella; Strassbürger–Corvina–Helikon, Frankfurt–Bp., 1984
• Bert W. Strassburger: A Rámbám élete és művei; ford. Jólesz László; MIOK, Bp., 1985
• Jacob Guttmann–Isaac Husik–Scheiber Sándor: Maimonidész – zsidó filozófia. Zsidó és skolasztikus filozófusok a középkorban; Logos, Bp., 1995 (B'nai B'rith könyvek)
• Babits Antal: Határolt határtalanság. Maimonidész istenkeresései; Logos Bp., 2015
• Jacob Guttmann: Zsidó és keresztény filozófusok a középkorban. Maimonidész elődei és hatástörténete; ford. Schmelowszky Ágoston, Tatár György; Logos, Bp., 2016 (Historia diaspora)

Kapcsolódó szócikkek

• Középkori zsidó irodalom