Wikipédia

Manfred Bieler

német író, rádiójáték- és televíziójáték-szerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. február 3.

Manfred Bieler (Zerbst (Anhalt), 1934. július 3. – München, 2002. április 23.) német író, rádiójáték- és televíziójáték-szerző.

Manfred Bieler
Született1934. július 3.
Zerbst, Szász-Anhalt, Németország
Elhunyt2002. április 23. (67 évesen)
München, Németország
Állampolgársága
Nemzetiségenémet
Foglalkozása
KitüntetéseiAndreas Gryphius Prize (1969)
SírhelyeObermenzing cemetery
Manfred Bieler sírja a müncheni Obermenzing temetőben. (Nyulakkal)

Élete

szerkesztés

A dessaui Philanthropinum elvégzése után Bieler germanisztikát tanult a berlini Humboldt Egyetemen. 1955-ben Der Vogelherd című elbeszéléséért elnyerte a varsói Világifjúsági és diáktalálkozó díját. 1956 és 1957 között a Német Írószövetség tudományos segédmunkatársa volt.[2] 1956-ban Heinz Kahlauval(wd), Manfred Streubellel(wd) és Jens Gerlachhal(wd) együtt kampányolt az NDK-ban a nagyobb kulturális szabadságért. Miután a Neues Deutschland című lapban azzal vádolták, hogy az Ernst Bloch és Hans Mayer(wd) köré szerveződő csoporthoz tartozik, kizárták az Írószövetségből.

Bieler ezután kiterjedt utazásokat tett Európa-szerte és egészen Új-Fundlandig. Barátjával, Johannes Bobrowskival(wd)[3] 1962-ben tréfásan megalapította az Új Friedrichshageni Költők Körét (Neuer Friedrichshagener Dichterkreis). Wolfgang Beck(wd) rádiójáték-dramaturggal különösen termékeny együttműködésben a hatvanas évek közepéig eredeti rádiójátékok egész sorát készítette az NDK rádió(wd) számára, amelyek nemzetközi sikert is arattak. 1965-ben feleségül vett egy cseh nőt, és Prágába költözött.[4] A berlini Volksbühnéhez(wd) benyújtott Zaza című színdarabját a SED Központi Bizottságának Politikai Irodája hevesen bírálta. 1965 nyarán elkészült a Manfred Bieler forgatókönyve alapján Kurt Maetzig(wd) rendezésében a Das Kaninchen bin ich(wd) (A nyúl én vagyok) című DEFA(wd)-film, amelynek vetítési engedélyét azonban visszavonták.[5] A SED Központi Bizottságának 1965. decemberi 11. plenáris ülése után a filmet betiltották, és csak 1989 decemberében mutatták be a Művészeti Akadémián. A DEFA 1965-ös kritikus filmes produkcióit Sindermann(wd) „nyúlfilmeknek” bélyegezte.[6]

1967-ben csehszlovák állampolgár lett, 1968-ban pedig belépett a Cseh Írószövetségbe. Miután a Varsói Szerződés csapatai megszállták Prágát, a Német Szövetségi Köztársaságba költözött. 1969-ben vendégelőadó volt a Texasi Egyetemen, és megkapta az Andreas Gryphius-díjat. 1971-ben a Német Szövetségi Köztársaság állampolgára lett. 1971-ben megkapta a bajor művészeti díjat, 1977-ben pedig a Jakob Kaiser-díjat. Bieler utoljára Münchenben élt; két gyermeket hagyott hátra.

Könyvei

szerkesztés
  • Der Vogelherd, elbeszélés, 1955
  • Der Schuß auf die Kanzel oder Eigentum ist Diebstahl, paródiák, Eulenspiegel. Berlin 1958
  • Zaza, színdarab, 1964/65
  • Bonifaz oder Der Matrose in der Flasche, regény, Aufbau. Berlin 1963
  • Märchen und Zeitungen, Aufbau. Berlin 1966
  • Drei Rosen aus Papier, hangjátékok, Reclam. Leipzig 1967
  • Der junge Roth, elbeszélések, Biederstein. München 1968
  • Maria Morzeck oder Das Kaninchen bin ich, regény, Biederstein. München 1969
  • Vater und Lehrer, hangjáték, Reclam. Stuttgart 1970
  • Der Passagier, elbeszélés, Biederstein. München 1971. ISBN 3-7642-0147-9
  • Der Hausaufsatz, hangjáték, Reclam. Stuttgart 1974. ISBN 3-15-009713-4
  • Mein kleines Evangelium, Herder. Freiburg 1974. ISBN 3-451-16985-1
  • Der Mädchenkrieg, regény, Hoffmann und Campe. Hamburg 1975. ISBN 3-455-00351-6
  • Der Kanal, regény, Knaus. Hamburg 1978. ISBN 3-8135-0508-1
  • Ewig und drei Tage, regény, Knaus. Hamburg 1980. ISBN 3-8135-0363-1
  • Preußische Nacht, Knaus. Hamburg 1981. ISBN 3-8135-6661-7
  • Der Bär, regény, Hoffmann und Campe. Hamburg 1983. ISBN 3-455-00357-5
  • Walhalla, irodalmi paródiák, Hoffmann u. Campe. Hamburg 1988. ISBN 3-455-01905-6
  • Still wie die Nacht, egy gyermek emlékiratai, Hoffmann u. Campe. Hamburg 1989. ISBN 3-455-00358-3
  • Naïda, Összegyűjtött történetek, Hoffmann und Campe. Hamburg 1991. ISBN 3-455-00359-1
  • Maria Morzeck oder Das Kaninchen bin ich, regény, Jaron Verlag. Berlin 2024 ISBN 978-3-89773-979-6

Magyarul megjelent

szerkesztés
  • Bonifác, avagy matróz a palackban (Bonifaz oder Der Matrose in der Flasche) – Európa, Budapest, 1965 · Fordította: Sárközy Elga · Illusztrálta: Gyulai Líviusz

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Evidence zájmových osob StB
  2. ↑ Literatur: Schriftsteller Manfred Bieler gestorben, 2023. június 17.
  3. ↑ Johannes Konrad Bernhard Bobrowski (1917. április 9. – 1965. szeptember 2.) német költő és mesemondó.
  4. ↑ Bieler, Manfred | Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur (német nyelven)
  5. ↑ A nyúl én vagyok (film)
  6. ↑ Horst Herbert Sindermann (Drezda, 1915. szeptember 5. – Berlin, 1990. április 20.) a Német Szocialista Egységpárt (SED) német politikusa.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Manfred Bieler című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Manfred_Bieler&oldid=27881238”