Margit körút
A Margit körút Budapest II. kerületében található, a Széll Kálmán tértől a Margit hídig vezet, és e hídon a Szent István körútba megy át. A Nagykörút budai szakasza.
| Margit körút | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest II. kerülete |
| Névadó | Árpád-házi Szent Margit |
| Földrajzi adatok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Margit körút témájú médiaállományokat. | |
Már a rómaiak idején is út vezetett itt, a középkorban is jelentős volt, mert a tatárjárás előtti időszakban a mai Margit híd táján létezett dunai átkelőhelyhez vezetett.
Nevének eredete
szerkesztésA török uralom után körülbelül két évszázadig Országút (Landstrasse) volt. Felső szakasza a mai Széna tértől a Bem József utcáig Felső Országút volt (Obere Landstrasse), majd később onnan a Török utcáig terjedő része Ófő utca (Alte Hauptgasse). A további, Margit hídig terjedő szakasza Püspök utca (Bischofgasse), néhol Prímás utca néven szerepelt. 1870 előtt németül, majd magyarul jelölték.
1875-ben az Ófő utca, Bem József utca és Püspök utca közti szakasz az Alsó Főút nevet kapta, míg a Frankel Leó útig terjedő rész Török utca volt. 1879-ben a Felső Országút Országút nevet kapott. A budai körút első szakaszának kiépítése után, 1894-ben a Margit hídtól a mai Széll Kálmán térig terjedő szakaszt Árpád-házi Szent Margitról Margit körútnak nevezték el. 1945 és 1992 között, 47 éven át a Mártírok útja nevet viselte. 1992 óta ismét Margit körút a neve.
Légi felvételek
szerkesztés-
A Margit körút Margit-híddal légi felvételen -
Margit körút légi fotón
Jelentősebb épületei
szerkesztés.jpg)
23. szám: budai ferences római katolikus templom és rendház (Budapest Országúti Szent István első vértanú templom)
66. szám: a középkori alsó városfal maradványai
55. szám: az 1936-ben átadott Átrium filmszínház és lakóház épületét Kozma Lajos tervezte 1935-ben.
85. szám: A Fény utca és a Margit körút között megmaradt, a korábbi Ganz Villamossági Művek épületekkel együtt a Gazdasági Minisztérium 1968-1970 között, a a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (előzőleg Kohó- és Gépipari Minisztérium) az egykori Margit körúti fogház helyére épült irodaházával együtt 2014–2015 között bontották le.[1][2] A gyár belső részének területén a Millenáris Park 2000–2001 között épült fel. Az irodaház helyén a „Millenáris Széllkapu” nevű parkot 2017–2019 között alakították ki. A hírhedt fogház emlékére itt állították fel a Mártíremlékművet, Kiss Nagy András 1979-ben készült alkotását.[3] A Széllkapu 2020. augusztus 20-án nyilt meg.[4]
Az 1998-ban és 2001-ben megnyitott Mammut Bevásárló- és Szórakoztatóközpont I. és II. épülete szintén a Margit körúton helyezkedik el, a Széna téri torkolat nyugati oldalán.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Irodaház bontás a Margit körúton: lehetett volna hosszabb is – Fővárosi blog, 2014.05.28.
- ↑ Így vált a földdel egyenlővé a Ganz-csarnok a Millenáris mellett - Index.hu, 2015.05.15.
- ↑ Mártírok emlékműve – Köztérkép
- ↑ Panorámaliftekkel és függőkerttel megnyitott Buda új parkja – 24.hu, 2020.08.20.
Források
szerkesztés- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 109. o. ISBN 963-05-6411-4
