Martos Flóra
Martos Flóra, születési, majd 1916-ig használt nevén Mandl Flóra[2] (Budapest, 1897. szeptember 28. – Prága, 1938. december 30.) magyar vegyésztechnikus, szociáldemokrata, majd kommunista politikus.
| Martos Flóra | |
| Született | Mandl Flóra[1] 1897. szeptember 28. Budapest |
| Elhunyt | 1938. december 30. (41 évesen) Prága |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Mandl Sámson, Breitner Teréz |
| Foglalkozása | vegyésztechnikus, politikus |
| Halál oka | betegség |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésÉdesanyja a konstantinápolyi születésű Breitner Teréz, apja Mandl Sámson kereskedő, sógora Kilián György.[1][3][4] Fiatalkorában orvos akart lenni, ám a tanuláshoz szükséges költségeket szülei nem tudták fedezni. Így Martos röntgenasszisztens lett a Charité Poliklinikán. 1918-ban lépett be az MSZDP-be, ahol a baloldali ellenzékhez csatlakozott. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a gyermekbarát mozgalomban működött. A kommün leverése után pedig bekapcsolódott a politikai foglyok megsegítésébe. Támogatta az internáltakat, főleg a zalaegerszegi internálótábor lakóit. Időközben kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. Később iparvegyészeti oklevelet szerzett, és a Shell Kőolaj Vállalat csepeli telepének laboratóriumában dolgozott. A Magyarországi Vörös Segély egyik szervezője volt, később pedig e szervezet vezetőjévé vált. 1927-től a KMP tagja. 3 év múlva letartóztatták, s 8 hónapot töltött börtönben. Kiszabadulása után részt vett az illegális KMP munkájában. 1935-ben ismét letartóztatták, majd húsz hónapot töltött fogságban. 1937 márciusában kiengedték, ám a börtönben szerzett gyógyíthatatlan betegségét nem tudta leküzdeni. Végül egy prágai szanatóriumban hunyt el 1938. december 30-án.
Emlékezete
szerkesztésA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyész- és Biomérnök Karos hallgatóinak kollégiuma az ő nevét viseli.[5] Az Óbudai Gimnázium korábban az ő nevét viselte.[6] Martfűn, Dédestapolcsányban, Szarvason, Velencén ma is van róla elnevezett közterület.[7] Balatonfenyvesen is van Martos Flóra utca. Budapesten a XIV. kerületi Bolgárkertész utca és a III. kerületi Vasút sor viselte eredetileg a nevét.[8] Sopronban Egészségügyi Szakközépiskolát,[9] Gyomaendrődön (Endrőd részen) utcát neveztek el róla[10] Szentendrén (Izbég városrészben) utca viselte a nevét.[forrás?]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári születési akv. 2777/1897. folyószám alatt.
- ↑ A Belügyminisztérium 1916. évi 46050. sz. ítélete. Lásd Martos Flóra születési anyakönyvi kivonata.
- ↑ Huga házasságkötése bejegyezve Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 359/1939. folyószám alatt.
- ↑ HU_BFL_VII_5_c_1930_9960_I_0122654 Martos Mandel Flóra, 1930 (Személyrekord)[halott link]
- ↑ Martos Flóra Kollégium
- ↑ Óbudai Gimnázium, azaz volt Martos Fl. Forum. Index.hu (Hozzáférés ideje: 2015. december 26.)
- ↑ Google térkép (Hozzáférés ideje: 2018. december 21.)
- ↑ HU_BFL_XXV_4_a_1961_5957_I_0250055 Varga György, 1961 (Személyrekord). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
- ↑ Tablóképek 1980-1989 Archiválva 2018. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés ideje: 2018. december 21.)
- ↑ Gyomaendrőd - Martos Flóra utca. data2.openstreetmap.hu (Hozzáférés ideje: 2015. december 26.)
Források
szerkesztés- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 396. o. ISBN 963 09 0412 8
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Martos Flóra. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2015. december 26.
További információk
szerkesztés- Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok (Teljes, 1-2-3). Youtube.com (Hozzáférés ideje: 2015. december 26.)
- R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., 1965, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996-, Babits.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., 2001-2007, Magyar Könyvklub.
- HU BFL - VII.5.c - 5209 - 1932
