Maucha Rezső

(1884–1962) magyar kémikus, hidrobiológus, limnológus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Maucha Rezső (Budapest, 1884. szeptember 19.Budapest, 1962. január 19.) kémikus, hidrobiológus, limnológus, az MTA tagja.

Maucha Rezső
Született1884. szeptember 19.
Budapest
Elhunyt1962. január 19. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
KitüntetéseiKossuth-díj (1954)
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-2-13/14)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Maucha Rezső témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Maucha Rezső. Magyar Életrajzi Lexikon. OSZK. MEK
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Maucha Rezső
Maucha Rezső sírja a Farkasréti Temetőben

Életpályája

szerkesztés

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem természetrajzkémia szakán végezte. 1909-ben doktorált. 1932-ben a budapesti egyetemen magántanár lett, 1943-ban egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. 1945-ben nyugdíjba ment, de az intézetben továbbra is dolgozott.

1907-ben az akkori Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomásra (később: Haltenyésztési Kutató Intézet, jelenleg: Halászati és Öntözési Kutatóintézet) került, melynek 1933-tól 1952-ig igazgatója volt.[3]

A Magyar Tudományos Akadémia vízkémiai, hidrobiológiai kutatási eredményei alapján 1943-ban levelező, 1954-ben pedig rendes tagjává választotta.[3][4]

1956-tól haláláig a Nemzetközi Limnológiai Társaság alelnöke.

Munkássága

szerkesztés

Tovább fejlesztette Winkler Lajos vízelemzési módszereit. Erről írta egyetlen nagyobb kötetét magyarul 1929-ben, illetve 1932-ben németül is megjelent ugyanerről a témakörről.

Elsősorban azonban kisebb kötetei, magyarul és németül írt tanulmányai révén gyakorolt hatást a hazai és külföldi tudományos életre.

Ő honosította meg Magyarországon a produkciós biológia, a vízi közösségi biológia (idetartozik a vízi szervesanyag-forgalom vizsgálata is) és a tótípustan témakörét, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket érve el ezeken a területeken.

Vízkémiai vizsgálati módszereit külföldön is alkalmazták.[3]

Munkásságát 1954-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.[4]

  • Tanulmány az oldáshőről. Budapest : Pallas Ny., 1909
  • Az ipari szennyvizek és azok hatása a halakra. II. közlemény. Ammóniumszódagyári szennyvizek. Kisérletügyi közlemények, 1912. 3. sz. 509-532. p.
  • Winkler Lajos vízvizsgáló módszereinek alkalmazása a limnológiában. Budapest : Országos Halászati Egyesület, 1929
  • Maucha Rezső (Winkler W. Lajossal közösen): Hydrochemische Methoden in der Limnologie: mit besonderer Berücksichtigung der Verfahren. Stuttgart : E. Schweizerbart, 1932
  • Graphische Darstellung von Wasseranalysen. Hidrológiai Közlöny. 1933. 117-124. p.
  • Über einige kosmische Faktoren der Phytoplankton-Production. Archiv für Hydrobiologie. 1937. 434-461. p.
  • A vízi élettér egyensúlya. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái. 1942. 192-230. p.
  • Újabb szempontok a vizek termelőképességének megállapítására. Magyar Kémikusok Lapja. 1947. 17. sz. 293-297. p.; 1947. 18. sz. 324-329. p.
  • A helyszíni kémiai vízvizsgáló módszerek alapelvei. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1953 Budapest : Akadémiai Ny. 489-496. p.
  • A vizek produkciós-biológiája és a halászat. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának közleményei, 1953. 4. sz. 393-432. p.
  • A fotoszintézis jelentősége a vizek potenciális termelésének meghatározásakor. [Budapest] : Akadémiai Kiadó, 1955 ([Budapest] : Akadémiai Ny.). Különlenyomat a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményeiből.