Medence (település)
Medence, ukrán nyelven Мідяниця, falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Medence (Мідяниця) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás | Beregszászi járás (2020–) |
Község | Beregkövesd község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1448 |
Irányítószám | 90122 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 152 m |
Terület | 1,691 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Fekvése
szerkesztésIlosvától nyugatra Beregkisfalud északkeleti szomszédjában fekvő település.
Nevének eredete
szerkesztésA Medence helységnév magyar eredetű. A medence szó jelentése: a föld felszínének viszonylag mélyen fekvő vagy hegységektől körülvett része. A falu földrajzi környezetéről kapta a nevét.
Története
szerkesztésMedence nevét 1378-ban említette először oklevél Medencze néven.
Későbbi névváltozatai: 1463-ban Medenche, 1530-ban Medencze, 1564-ben Kraÿna Medencze, 1570-ben Medenczie, 1773-ban Medencze, Medinitz, 1808-ban Medencze, Medincze, Medjanicza, 1851-ben Medencze, Migyanicza, 1913-ban Medence (Hnt.), 1925-ben Midjanice, 1930-ban Medenice, 1944-ben Medence, Мъдяницa (Hnt.), 1983-ban Мідяниця, Мeдяницa (ZO).
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.
1910-ben 731 lakosából 418 magyar, 313 ruszin volt. Ebből 27 római katolikus, 683 görögkatolikus, 16 izraelita volt.
Források
szerkesztés- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]