Medveczky Jenő
Medveczei Medveczky Jenő (Savnik, 1902. július 30. – Budapest, 1969. április 27.) Munkácsy Mihály-díjas festő (1969), grafikus.
| Medveczky Jenő | |
| Született | 1902. július 30.[1][2][3]
|
| Elhunyt | 1969. április 27. (66 évesen)[3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1969) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (NVcs-555. fülke)[4][5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medveczky Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életrajza
szerkesztésMedveczky Jenő (Medveczky "Medve" Jenő) 1902. június 30-án született a Szepes megyei Savnikban.
A Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol tanára Vaszary János volt, majd ösztöndíjjal Párizsba ment tanulni, ahonnan 1929-1930 között ismét ösztöndíjasként Rómába ment tanulni. Egy nagyméretű pannóval részt vett az 1937-es párizsi világkiállításon is, emellett hazai és külföldi kiállításokon is részt vett, többek között háromszor állított ki a Velencei Biennálén is.
1946-1947 között Pécsen élt, itt rendezte meg első önálló tárlatát is.
1962-ben Budapesten, a Csók Galériában volt egyéni kiállítása, 1969-ben pedig a Magyar Nemzeti Galériában posztumusz tárlata, melyen bemutatták élete fő művét; a negyvenkilenc lapból álló Homérosz Iliászához
Munkássága
szerkesztésEgyik jelentős képviselője volt a hazai új klasszicista festészetnek. Munkái minden jelentős hazai múzeumban és az USA-ban is megtalálhatók. Korai rajzain a monumentalitás párosult a középkori olasz táblaképek stílusjegyeivel. Művészete későbbi szakaszában az általa annyira kedvelt ágaskodó lovak különböző változatait festette, tűnődő nőalakok, csendéletek, nyugalmas tájak voltak témái; képei szigorúan konstruáltak, ugyanakkor bukolikus hangulatúak voltak.
Széles skálájú művészetére jellemzően többek között ő készítette a budapesti Műcsarnok peristiljét díszítő freskót, a Péterfy Sándor utcai Kórház freskósorozatát, a Fő utcai görögkeleti templom, a táti és homokkomáromi templom freskódíszítését is. 1973-ban rendezték meg emlékkiállítását a Magyar Nemzeti Galériában, 1977-ben pedig rajzaiból nyílt itt kiállítás.
1928-ban levelező tagja lett a bécsi Künstlerbund Hagennek is. 1930-ban pedig Szinyei-nagydíjat kapott.
1969. április 27-én Budapesten érte a halál.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Medveczky Jenő
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
szerkesztés- Magyar Életrajzi Lexikon
- Képzőművészet Magyarországon [1]
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
