Melle Ottó
Dr. Melle Ottó, született Friedrich Heinrich Otto Melle (Liebengrün, Türingia, 1875. augusztus 16. – Berlin, 1947. március 26.) metodista lelkész Magyarországon, majd Ausztriában. Teológiai tanár, majd püspök a Németországi Metodista Egyházban 1936-1946 között.
| Melle Ottó | |
| Született | 1875. augusztus 16. Liebengrün, Türingia |
| Elhunyt | 1947. március 26. (71 évesen) Berlin |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családi háttér
szerkesztésMelle Ottó 1875 nyarán a paraszt gazda Heinrich Friedrich Melle és felesége Wilhelmine Karoline (született Krauße Karoline) gyermekeként jött világra. Liebengrünben végezte elemi iskolai tanulmányait, 1889-től vasárnapi iskolai tanító volt Eliasbrunn-ban. 16 évesen segédlelkészi engedélyt kapott. 1895-1897 között katonai szolgálatát Drezdában töltötte, melynek végeztével elkezdte szemináriumi tanulmányait Frankfurtban.[1]
Egyházi szolgálatai Magyarországon és Ausztriában
szerkesztésTeológiai tanulmányait 1900-ban fejezte be a frankfurti metodista Lelkészképző Szemináriumban. Egy hétig szolgált Szászország fővárosában Drezdában, majd önként jelentkezett a dél-magyarországi Bácskában 1898-ban megkezdett, de 1900 közepére a helyi hatóságok üldözésének hatására elakadt metodista misszió folytatására. 1900. adventjében, december 8-án érkezett meg magyarországi állomáshelyére, Szenttamásra és Verbászra, utóbbi helyen tartotta meg december 25-én híressé vált "karácsonyi prédikációját": Melle a hatósági tiltás ellenére metodista istentiszteletet tartott, de a hagyományos prédikáció helyén találós kérdések formájában - amit nem tiltottak meg neki - adta át a karácsonyi üzenetet.[2]
1901. március 28-án Szenttamáson, 1904. március 20-án Újvidéken ő vette fel az első metodista próbatagokat. 1905-ben az ő kezdeményezésére indult el a budapesti metodista misszió, a németországi Plauenben ülésező Évi Konferencia ekkor helyezte őt a Bácskából a magyar fővárosba, ahol az első istentiszteletet november 21-én tartotta meg. Az első próbatagokat itt a következő év májusában (20-án) vette fel. Az 1907-ben Berlinben ülésező Évi Konferencia önálló kerületté szervezte a magyarországi metodista missziót, amelynek első vezetőjévé, kerületi szuperintendensként Melle Ottót nevezték ki. Melle 1908-ban hétéves magyarországi tartózkodás után magyar nyelvű prédikációt tartott. Két év múlva ő lett az alapító szerkesztője az egyház első lapjának, a Békeharangnak, amely 1944-ig működött. 1910-ben a magyarországi egyházak közül Melle volt az egyetlen hivatalos képviselő az Edinburgh-i Világmissziói Konferencián, amely a modernkori ökumenikus mozgalom első állomása.
Az 1911-ben Bécsben megalapított Osztrák-Magyar Missziói Konferenciának Melle Ottó lett az első és egyetlen szuperintendense. A magyarországi missziót szintén szászországi származású munkatársa Funk Márton vezette tovább.[3] 1913-ban az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol másodmagával képviselte az európai metodizmust a keresztény diákok világszövetségének Lake Mohonkban tartott világkongresszusán. Csaknem féléves kint tartózkodása során ezrek előtt népszerűsítette a magyarországi missziót. Ennek az útnak köszönhető, hogy 1914-ben Fanny Nast Gamble asszony halála előtt 50 ezer dollárt hagyott a metodista Missziós Hatóságra egy budapesti metodista egyházközpont számára. 1916-ban ebből az adományból került megvásárlásra a Felső erdősor utca 5. szám alatti fővárosi ingatlan, ahol a mai napig működik egy metodista gyülekezet (Budapest-Pesti Körzet). 1999-ig ez az épület adott otthont a Magyarországi Metodista Egyház központi irodáinak.[4]
Teológiai és püspöki szolgálata
szerkesztésMelle Ottó az amerikai útja során, 1913-ban kapta meg German Wallace College (Bereal, Ohio) tiszteletbeli doktori címét. Az első világháború után, 1920-ban Bécsből visszatért Németországba, ahol másfél évtizeden keresztül, 1936-ig a frankfurti Lelkészképző Szeminárium igazgatója és docense. 1936-tól tíz éven át a Németországi Metodista Egyház püspökeként szolgált, utódja Johann Wilhelm Ernst Sommer. 1937-ben az Oxfordban tartott Ökumenikus Világkonferencián tartott beszédében védelmébe vette a nemzetiszocialista politikát, ami elmélyült vitához vezetett a német Hitvalló Egyház (Bekennende Kirche) és a német szabadegyházak között. A második világháborút követően, 1945 decemberében Melle püspök a Hitler politikájában való vakhitet hibának nevezte, az egyház 1945 végén egy bűnbánati dokumentumot adott ki.
Család
szerkesztés1907 őszén 32 évesen vette feleségül Hanna Eckhardot, egy zwickaui polgárcsalád lányát. Első gyermekük Otfried (1908), akit Irmgard (1910), majd Edith (1911) követett.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ "Fussspuren Gottes in meinem Leben". Lebenserinnerungen 1875-1936 von F. H. Otto Melle. Rübgarten, 2005.
- ↑ Khaled A. László: A magyarországi metodizmus története a kezdetektől 1900-ig. In: Lakatos Judit (Szerk.): Keskeny utak. Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről. Budapest, 2005.
- ↑ Khaled A. László: A magyarországi metodizmus története 1901 és 1911 között. In: Lakatos Judit (Szerk.): Keskeny utak. Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről. Budapest, 2005.
- ↑ Khaled A. László: A magyarországi metodizmus története 1912 és 1919 között. In: Lakatos Judit (Szerk.): Keskeny utak. Tanulmányok a Magyarországi Metodista Egyház történetéről. Budapest, 2005.
