Menna
Menna | |||
|
Menna vagy Menena ókori egyiptomi hivatalnok volt a XVIII. dinasztia idején; számos, a karnaki templom és az uralkodó birtokainak igazgatásával kapcsolatos címet viselt. Főként gazdagon díszített sírjából, a thébai TT69 sírból (Sejh Abd el-Kurna) ismert, melyet korábban IV. Thotmesz korára datáltak, de díszítésének stilisztikai elemzése alapján nagy része már III. Amenhotep uralkodása alatt készülhetett el.[1]
Címei
szerkesztésMenna egyedülállónak számít a XVIII. dinasztia kori hivatalnokok közt abban, hogy a templom és a palota igazgatásával kapcsolatos címeket is viselt. Bár elvileg a templom és a palota mezőgazdasági célú birtokai is mind a fáraó tulajdonában voltak, igazgatásuk hagyományosan különvált egymástól.[2] Melinda Hartwig egyiptológus szerint III. Amenhotep nagyratörő építkezéseinek költségei eredményezték azt, hogy a templom és a palota birtokainak vezetése egy kézbe került abból a célból, hogy fizessék az építkezéseken dolgozó munkásokat.[3] Ezek a munkások fizetségüket jellemzően gabonában kapták, így a templom és a palota földjei igazgatásának egyesítése hatékonyabbá tette az elosztást.[4]
Menna címei, melyeket sírjában jegyeztek fel:
- Írnok
- Ámon földjeinek felügyelője
- Ámon szántóinak felügyelője
- A Két Föld ura földjeinek felügyelője
- A Két Föld, Dél és Észak ura földjeinek írnoka
- A Két Föld urának írnoka[3]
Családja
szerkesztésMenna felesége, Henuttaui valószínűleg befolyásosabb családból származott; Ámon énekesnője volt, valamint viselte a férjezett nőkre jellemző „a ház úrnője” címet; mindkettő azt tanúsítja, előkelő származású volt és vagyonnal is rendelkezett.[5] Henuttaui apja talán a TT75 sírba temetkezett Amenhotep-Sziésze, Ámon második prófétája volt, Ámon főpapja után a második az Ámon-papság rangsorában.[6]
Mennának és Henuttauinak öt gyermeke ismert: két fiú, Sze és Ha, valamint három lány, Amnemweszhet, Nehemet és Kaszi. Amenemweszhet udvarhölgyként közel állt a királyi családhoz, Nehemetet szintén az általában az udvarhölgyeken látható fejékkel ábrázolják, talán ő is viselte ezt a címet. Nehemetet a sírban az „igaz hangú” kifejezés kíséretében említik, ami azt jelzi, meghalt, mire a sírt díszíteni kezdték. Menna fia, Sze Ámon gabonaszámlálásának írnoka volt, Ha pedig wab-pap, ami alacsonyabb papi rangot jelentett.[7]
Menna sírjában két további nő, Wai és Noferi alakja is látható. Mindketten az „Ámon énekesnője” és „a ház úrnője” címet viselik, emellett a s3.t szóval említik őket, ami lánygyermeket és menyet is jelent; valószínűleg Menna két fiának feleségéről van szó.[7]
Sírja
szerkesztésA Mennáról rendelkezésünkre álló információk nagy része a thébai nekropoliszban lévő sírjában maradt fenn. A korabeli egyiptomi sírok nagy részéhez hasonlóan a sír egy süllyesztett előudvarból, egy szélesebb külső helyiségből (az ún. „széles csarnok”), egy hosszabb belső helyiségből („hosszú csarnok”), egy központi szentélyből és a sírkamrához vezető lejtős folyosóból áll.[8] A széles és hosszú csarnokot, valamint a szentélyt gyönyörűen díszítették, élénk színeinek nagy része a mai napig megmaradt. A sír díszítésének témáját főleg Mennának az egyiptomi közigazgatásban betöltött pozíciója adja, valamint az, hogyan vált élő személyből hatalmas őssé a túlvilágon. Gyakoriak a mezőgazdasági jelenetek, valamint azok a jelenetek, amelyeken áldozatvivők ételt és italt visznek Mennának, akit gyakran Henuttaui kísér. Gyakoriak a temetkezési rítusokat ábrázoló jelenetek, valamint azok, amelyeken Menna Ozirisz előtt áll.
A sír díszítési stílusának elemzése kimutatta, hogy bár a sírt IV. Thotmesz uralkodása alatt kezdték kialakítani, a festés nagy része már III. Amenhotep idejében készült el.[9][10][11] A sírban szerepel a szív megmérettetésének legkorábbi fennmaradt ábrázolása.[12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hartwig, Melinda. The Tomb Chapel of Menna (TT69): The Art, Culture, and Science of Painting in an Egyptian Tomb. Cairo: The American University in Cairo Press, 19. o. (2013)
- ↑ Säve-Söderbergh, Torgny. Four Eighteenth Dynasty Tombs.. Oxford: Griffith Institute at the University Press, 36. o. (1957)
- ↑ a b Hartwig, Melinda. The Tomb Chapel of Menna (TT69): The Art, Culture, and Science of Painting in an Egyptian Tomb. Cairo: The American University in Cairo Press, 16. o. (2013)
- ↑ Hartwig, Melinda. The Tomb Chapel of Menna (TT69): The Art, Culture, and Science of Painting in an Egyptian Tomb. Cairo: The American University in Cairo Press, 17–18. o. (2013)
- ↑ Johnson, Janet. "The Legal Status of Women in Ancient Egypt" in Mistress of the House, Mistress of Heaven. New York: Hudson Hills Press, 175–186. o. (1996)
- ↑ Whale, Sheila. The Family in the Eighteenth Dynasty of Egypt. Sydney: The Australian Centre for Egyptology, 208. o. (1989)
- ↑ a b Hartwig, Melinda. The Tomb Chapel of Menna (TT69): The Art, Culture, and Science of Painting in an Egyptian Tomb. Cairo: The American University in Cairo Press, 18. o. (2013)
- ↑ Hartwig, Melinda. The Tomb Chapel of Menna (TT69): The Art, Culture, and Science of Painting in an Egyptian Tomb. Cairo: The American University in Cairo Press, 9. o. (2013)
- ↑ Kampp, Friederike. Die Thebanische Nekropole: Zum Wandel des Grabgedankens von der XVIII. bis zur XX. Dynastie. Band 1. Mainz: Philip van Zabern, 294.. o. (1996)
- ↑ Kozloff, Arielle. "Theban Tomb Paintings from the Reign of Amenhotep III: Problems in Iconography and Chronology" in The Art of Amenhotep III: Art Historical Analysis. Cleveland: Indiana University Press, 268–273. o. (1990)
- ↑ Hodel-Hoenes, Sigrid. Life and Death in Ancient Egypt: Scenes from Private Tombs in New Kingdom Thebes. Ithaca and London: Cornell University Press, 302. o. (2000)
- ↑ Hartwig, Melinda. The Tomb Chapel of Menna (TT69): The Art, Culture, and Science of Painting in an Egyptian Tomb. Cairo: The American University in Cairo Press, 74. o. (2013)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Menna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.