Mentális egészség
A mentális egészség (vagy lelki egészség) alatt értjük az érzelmi, pszichológiai és társadalmi jólétet, illetve bármit, ami befolyásolja az agyi képességet, felfogást és viselkedést. Eldönti azt is, hogy egy egyén hogyan kezeli a stresszt, kapcsolatokat és döntéshozatalt.[1] A mentális egészség alá tartozik a szubjektív jólét, megfigyelt hatékonyság, autonómia, kompetencia, integrációs függőség és az egyén intellektuális és érzelmi potenciáljának önmegvalósítása. Pozitív pszichológia vagy a holisztika szerint a mentális egészség része az is, hogy az egyén tudja-e élvezni életét és az aktivitások, illetve a pszichológiai ellenállás kialakítása közötti egyensúlyt.[2] Kulturális különbségek, szubjektív értékelések és a különböző elméletek mind megváltoztatják azt, hogy mi a pontos definíciója a mentális egészségnek.[3] A mentális egészséggel való problémák első jelei az alvásproblémák, energiahiány, étvágyhiány és gondolatok önkárosításról vagy mások bántalmazásáról.[3]
Mentális zavar
szerkesztésA mentális egészség a Kanadai Közegészségügyi Iroda definíciója szerint az ember azon képessége, hogy tudjon érezni, gondolkozni és viselkedni úgy, hogy jobb életstílust érjen el úgy, hogy tiszteli a személyes, társadalmi és kulturális határokat.[4][5] Bármely tényező hiánya vagy sérülése mentális zavar vagy mentális betegség kialakulásához vezethet,[6] amik mind a mentális egészség alá tartoznak.[5] A mentális zavar definíciója szerint minden olyan egészségügyi állapot, ami befolyásolja vagy megváltoztatja az agyműködést, érzelmi reakciókat vagy olyan viselkedés, ami szorongáshoz vagy működésproblémákhoz vezet.[7][8] Az ICD-11 a világszerte elfogadott minta a betegségek diagnosztizálására, kezelésére, kutatására és jelentésére.[9][10] Egyes országokban a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve ötödik kiadását használják.[11]
A mentális egészségre nagy befolyással vannak olyan életstílusi döntések, mint a diéta, edzés, droghasználat, társadalmi kapcsolatok és interakciók.[12][13] Terapeuták, pszichológusok, ápolók és háziorvosok is tudnak segíteni a betegségek kezelésében, főként terápiával, tanácsadással vagy gyógyszerekkel.[14]
Epidemiológia
szerkesztés
A mentális betegség gyakoribb, mint a rák, a diabétesz vagy szívbetegségek. Az Egyesült Államokban a 18 év fölötti lakosság több, mint 26%-a mentális betegséggel rendelkezik. Világszerte a mentális betegségtől szenvedő emberek száma eléri a 450 milliót. A depresszió világszerte a betegségek negyedik leggyakoribb okozója. 2029-re világszerte a mentális betegség lesz az első számú ok. Minden évben több, mint egy millió ember lesz öngyilkos és akár 20 millióan is megpróbálkoznak vele. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mentális betegségek költsége 2,5 billió dollár volt 2010-ben, ami 2030-ra elérheti a 6 billiót is.[15]
A WHO felmérései alapján a világ lakosságának felét érinti mentális betegség, ami befolyásolja az emberek önbecsülését és mindennapi működésüket.[16] Az ember mentális és érzelmi egészsége befolyásolhatja testi egészségét is, vezethet olyan problémákhoz, mint a gyenge döntéshozatal és kábítószer használat.[17]
A mentális jólét javítani tudja az ember életszínvonalát, míg a gyenge mentális egészség rosszabbá teheti azt.[17]
Modellek
szerkesztés
A mentális egészségre lehet egy kontinuumként tekinteni, ahol a személy mentális egészségének több különböző értéke is lehet. A mentális jólét egy pozitív tulajdonság, ami kiemeli az érzelmi jólétet, a teljes és kreatív élet fontosságát, illetve a képességet, hogy az élet kihívásait megoldja az ember.
A holisztikus modell főként antropológiai, oktatási, pszichológiai, vallási és szociológiai perspektívákat vesz figyelembe, de van ami a személyiségre, társadalmi helyzetre, egészségügyi és fejlődési pszichológiára koncentrál.
A mentális jólét háromoldalú modellje úgy tekint a mentális jólétre, mint aminek három fontos alkotóeleme van: érzelmi jólét, társadalmi jólét és pszichológiai jólét. Az érzelmi jólétet akkor éri el az ember, ha érzelmeinek nagy része pozitív, míg az utóbbi kettő az azokhoz kulcsfontosságú képességekre koncentrál.
Demográfia
szerkesztésGyermekek és fiatal felnőttek
szerkesztés10 és 19 éves kor között világszerte a betegségek 16%-a mentális. 2018-ban a betegek 42%-át nem kezelte orvos.[18] A legtöbb mentális betegség 14 éves korban már megkezdődött, de nagyon gyakran ezeket nem fedezik fel és kezelik.[18][19] Kamaszkorban az egyik leggyakoribb ok a betegségek és fogyatékosságok kialakulására a depresszió.[18] 15 és 19 év között a halálozások negyedik leggyakoribb oka az öngyilkosság.[18] A gyerekkori traumák mentális betegségekhez és gyenge iskolai teljesítményhez vezethet.[20] Ha kamaszkorban nem kezelik a mentális betegségeket, annak nagy befolyása lehet a felnőtt korban. Az általános iskolás gyermekek 50%-a természetesen megszabadul viselkedési problémáitól, míg a másik 50% hosszú távú problémákat érzékelhet.[21] Gyengíti a mentális és testi egészséget, illetve csökkenti annak valószínűségét, hogy teljes életet éljen a gyerek.[21] A kamaszkori depresszió gyakran vezethet kábítószer vagy alkoholfüggőséghez.[21][22] A depressziós zavarok általában 11 és 14 éves korban kezdődnek meg.[21] A viselkedési problémákkal rendelkező gyermekek mindössze 25%-át kezeli orvos.[21]
Hajléktalan lakosság
szerkesztésA hajléktalan lakosság nagy része szenved valamilyen mentális betegségtől, bár diagnosztizálni nagyon nehéz őket. Egy Lisa Goodman által írt cikk szerint a hajléktalan női válaszadók 53%-a szenvedett poszttraumás stressz zavarban.[23] A cikkben a hajléktalanságot a mentális betegségek egyik veszélyes okaként írja le. Ugyan a betegségek gyakoriak, nagyon ritka, hogy megfelelő kezelésben részesülnek.[23]
Bevándorlók és menekültek
szerkesztésTekintve, hogy a menekültek gyakran polgárháborús területekről, civil konfliktusok vagy tömeggyilkosságok elől menekülnek,[24] átesnek különböző traumatikus eseményeken. Ezeknek leggyakoribb formái kínzás, szexuális erőszak, családok szétszakadása és szerettek halála.[24][25]
Új életük megkezdés után menekültek általában pszichoszociális stressz alatt vannak.[26] Ezek közé tartozik a diszkrimináció, a stabilitás hiánya és a társadalmi elkülönülés.[24][25] Sok menekültnek a legfontosabb pozitív tényező a család újraegyesítése lenne, ami közvetlenül javítja az életszínvonalat.[24] A migrációt követő trauma gyakran okozója depresszív zavaroknak és pszichológiai stressznek.[24][25][27]
Kultúra és vallás
szerkesztésA mentális egészség egy társadalom által létrehozott koncepció. Különböző társadalmak, csoportok, kultúrák, intézmények és munkák máshogy tekintenek természetére és okaira, máshogy döntik el azt, hogy mi számít egészségesnek mentálisan és azt, hogy azt hogyan kezelik.[28] Erre tekintettel különböző szakértőknek különböző kulturális, politikai és vallási háttérrel rendelkeznek, más nézetekkel a megfelelő kezelésekről.
Kutatások kimutatták, hogy a mentális egészség körül létezik egy stigma.[29] Ennek következtében gyakori, hogy emberek nem hajlandóak orvoshoz fordulni, mert félnek a diagnózistól, inkább teljesen elutasítva a kezelést.
Magyarországi helyzet
szerkesztésTőzsér Anett 2019-es kutatása szerint a magyar lakosságban az átlagnál kevesebb ember érez valós örömöt, boldogságot vagy teljes életet.[30] Ehhez hasonlóan az Állami Számvevőszék 2012-ben arra a következtetésre jutott, hogy a magyar lakosság mentális egészsége rosszabb az európai átlagnál.[30] Munkahelyeiken a magyar emberek 29%-a él meg stresszt (2013-as adat).[30] Magyarországon a lakosság akár 10%-a rendelkezik depressziós hajlamokkal,[30] míg 2021-ben a Covid19-pandémia idején több, mint 700 ezer embert érintett.[31]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ About Mental Health (amerikai angol nyelven). www.cdc.gov, 2021. november 23. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ C. R. Snyder: Positive psychology : the scientific and practical explorations of human strengths. Shane J. Lopez–Jennifer Teramoto Pedrotti. 2nd ed. 2011. ISBN 978-1-4129-8195-8 Hozzáférés: 2022. november 17.
- ↑ a b Mental Health. medlineplus.gov. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ Canada, Public Health Agency of: Public Health Agency of Canada. www.canada.ca, 2020. október 28. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ a b Manwell, L. A., K. (2015. június 2.). „What is mental health? Evidence towards a new definition from a mixed methods multidisciplinary international survey” (angol nyelven). BMJ Open 5 (6), e007079–e007079. o. DOI:10.1136/bmjopen-2014-007079. ISSN 2044-6055. PMID 26038353.
- ↑ Galderisi, Silvana, Marianne (2017. június 18.). „A proposed new definition of mental health”. Psychiatria Polska 51 (3), 407–411. o. DOI:10.12740/PP/74145. ISSN 0033-2674.
- ↑ Manderscheid, Ronald W., Elsie J. (2009. december 15.). „Evolving Definitions of Mental Illness and Wellness”. Preventing Chronic Disease 7 (1), A19. o. ISSN 1545-1151. PMID 20040234.
- ↑ Goldman, Howard H. (2006. május 1.). „Defining ‘Mental Illness’ In Mental Health Policy” (angol nyelven). Health Affairs 25 (3), 737–749. o. DOI:10.1377/hlthaff.25.3.737. ISSN 0278-2715.
- ↑ Spencer C. Evans – Michael C. Roberts: International Classification of Diseases ( ICD ), Mental and Behavioural Disorders Section. 2015–01–23. 1–10. o. ISBN 978-1-118-62539-2 Hozzáférés: 2022. november 17.
- ↑ ICD-11. icd.who.int. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ Regier, Darrel A., David J. (2013. június 1.). „The DSM-5: Classification and criteria changes” (angol nyelven). World Psychiatry 12 (2), 92–98. o. DOI:10.1002/wps.20050. PMID 23737408.
- ↑ Regier, Darrel A., David J. (2013. június 1.). „The DSM-5: Classification and criteria changes” (angol nyelven). World Psychiatry 12 (2), 92–98. o. DOI:10.1002/wps.20050.
- ↑ Manger, Sam (2019. október 1.). „Lifestyle interventions for mental health”. Australian Journal of General Practice 48 (10), 670–673. o. DOI:10.31128/AJGP-06-19-4964.
- ↑ What Is the Difference Between Psychologists, Psychiatrists and Social Workers?. www.apa.org. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ The World Health Report 2001: Mental Disorders affect one in four people (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
- ↑ Storrie, Kim, Anthony (2010. február 1.). „A systematic review: Students with mental health problems-A growing problem” (angol nyelven). International Journal of Nursing Practice 16 (1), 1–6. o. DOI:10.1111/j.1440-172X.2009.01813.x.
- ↑ a b Richards, Kelly, Janet (2010. július 1.). „Self-care and Well-being in Mental Health Professionals: The Mediating Effects of Self-awareness and Mindfulness” (angol nyelven). Journal of Mental Health Counseling 32 (3), 247–264. o. DOI:10.17744/mehc.32.3.0n31v88304423806. ISSN 1040-2861.
- ↑ a b c d Adolescent mental health (angol nyelven). www.who.int. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
- ↑ Children and young people: statistics (angol nyelven). www.mentalhealth.org.uk. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
- ↑ Larson, Satu, Joanne (2017. szeptember 1.). „Chronic Childhood Trauma, Mental Health, Academic Achievement, and School-Based Health Center Mental Health Services” (angol nyelven). Journal of School Health 87 (9), 675–686. o. DOI:10.1111/josh.12541.
- ↑ a b c d e Kato, Noriko, Takeo (2015. november 4.). „Prevalence of Children’s Mental Health Problems and the Effectiveness of Population-Level Family Interventions” (angol nyelven). Journal of Epidemiology 25 (8), 507–516. o. DOI:10.2188/jea.JE20140198. ISSN 0917-5040. PMID 26250791.
- ↑ Merikangas, Kathleen Ries, Ronald C. (2009. március 31.). „Epidemiology of mental disorders in children and adolescents” (angol nyelven). Dialogues in Clinical Neuroscience 11 (1), 7–20. o. DOI:10.31887/DCNS.2009.11.1/krmerikangas. ISSN 1958-5969. PMID 19432384.
- ↑ a b Goodman, Lisa A., Mary (1991. november 4.). „Homelessness as psychological trauma: Broadening perspectives.” (angol nyelven). American Psychologist 46 (11), 1219–1225. o. DOI:10.1037/0003-066X.46.11.1219. ISSN 1935-990X.
- ↑ a b c d e Miller, Alexander, Deborah (2018. november 4.). „Understanding the mental health consequences of family separation for refugees: Implications for policy and practice.” (angol nyelven). American Journal of Orthopsychiatry 88 (1), 26–37. o. DOI:10.1037/ort0000272. ISSN 1939-0025. PMID 28617002.
- ↑ a b c Sangalang, Cindy C., Felicia M. (2019. október 1.). „Trauma, Post-Migration Stress, and Mental Health: A Comparative Analysis of Refugees and Immigrants in the United States” (angol nyelven). Journal of Immigrant and Minority Health 21 (5), 909–919. o. DOI:10.1007/s10903-018-0826-2. ISSN 1557-1912.
- ↑ Bustamante, Lineth H.U., Emilie (2017. október 19.). „Stress, trauma, and posttraumatic stress disorder in migrants: a comprehensive review”. Revista Brasileira de Psiquiatria 40 (2), 220–225. o. DOI:10.1590/1516-4446-2017-2290. ISSN 1809-452X. PMID 29069252.
- ↑ Bustamante, Lineth H. U., Emilie (2017. október 19.). „Stress, trauma, and posttraumatic stress disorder in migrants: a comprehensive review” (angol nyelven). Brazilian Journal of Psychiatry 40, 220–225. o. DOI:10.1590/1516-4446-2017-2290. ISSN 1516-4446. PMID 29069252.
- ↑ Katherine Weare: Promoting mental, emotional, and social health : a whole school approach. 2002. ISBN 0-203-27005-3 Hozzáférés: 2022. november 18.
- ↑ Factsheet 1: Stigma and Discrimination on Mental Health Grounds [archivált változat]. Office of the Deputy Prime Minister – Social Exclusion Unit (2004) [archiválás ideje: 2008. december 29.]
- ↑ a b c d Tőzsér, Anett (2019. december 1.). „A magyar társadalom mentális egészségi állapotának bemutatása”. Polgári szemle 15 (4-6), 370–382. o. DOI:10.24307/psz.2019.1224.
- ↑ Gogyzona: Elképzelhetetlenül nehéz lehet az élet depresszióval (magyar nyelven). http:///. [2022. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
