Mező Ferenc (sporttörténész)

	Szerzett érmek
	Magyarország színeiben
	Művészeti versenyek
	Olimpiai játékok

	Mező Ferenc
Született	Grünfeld Ferenc; 1885. március 13.; Pölöskefő
Elhunyt	1961. november 21. (76 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Duchs Szeréna; (h. 1924–1961);
Szülei	Grünfeld Móric; Grünbaum Száli
Foglalkozása	történész; tanár; író; költő;
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34/1-1-34)
	sportvezetőpályafutása
MOB alelnök	(1947–)
NOB tag	(1948–1961)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mező Ferenc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az olimpiai bajnok sporttörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Mező Ferenc (egyértelműsítő lap).

Mező Ferenc, született: Grünfeld Ferenc (Pölöskefő, 1885. március 13. – Budapest, 1961. november 21.^[1]) magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok.

Életútja

Szülei Grünfeld Móric és Grünbaum Száli voltak.Gimnáziumba Nagykanizsán és Zalaegerszegen járt. Érettségi után bölcsészhallgató lett Budapesten. Tanári diplomát latin és görög nyelvből szerzett. Rákospalotán, majd Zalaszentgróton volt tanító. Az első világháborúban közel három évet szolgált a fronton, hősies szolgálatát többek között a kardos és hadiékítményes III. osztályú Vaskorona Renddel, a kardos és hadiékítményes III. o. Katonai Érdemkereszttel, és a kardokkal ékesített Bronz Katonai Érdeméremmel ismerték el. Ezt követően a budai Mátyás gimnázium tanára lett (1918-1934). Több későbbi magyar olimpiai bajnok volt a tanítványa. 1935-től 1942-ig a Berzsenyi Gimnázium tanára, ezt követően a Kölcsey Gimnázium igazgatója volt. Végül a Közoktatási Minisztérium munkatársa lett. 1947 februárjában miniszteri tanácsos és a testedzési ügyosztály vezetője volt.^[2] Júniusban a vallás és közoktatásügyi minisztérium osztályfőnökévé nevezték ki.^[3]

Gyerekkorától kezdve erősen érdekelődött az atlétika, a tenisz, a birkózás és a sportlövészet, általában véve a sport iránt. Első könyve 1923-ban jelent meg Az ókori olimpia címmel. Az 1928-as amszterdami olimpián szellemi olimpiai bajnokságot nyert Az olimpiai játékok története című munkájával, ami könyv alakban magyarul (1929), majd németül (1930) is megjelent. A díjátadón nem lehetett jelen, mivel nem volt benne a magyar küldöttségben. 1936-ban, a berlini Olimpia idején a Német Olimpia Érdemjel II. osztályával tüntették ki. Ő volt az egyetlen zsidó ember, aki ezt a magas német birodalmi kitüntetést elnyerte.

1947-ben javasolta az önálló Magyar Olimpiai Bizottság létrehozását, melynek alelnöke lett. Ebben az időszakban a TF-en is oktatott. 1948 februárjában, az elhunyt Muzsa Gyula helyett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett.^[4] 1958-ban^[5] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.^[6]

Művei

Tibullus a magyar irodalomban (1908)
Az ókori olimpia (1923)
Képek a magyar sport multjából (1817–1892); Hornyánszky Ny., Bp., 1926 (Középfokú Iskolák Sportkörei Országos Szövetségének könyvtára)
Az olympiai játékok története; előszó Klebelsberg Kuno; Országos Testnevelési Tanács, Bp., 1929 (Országos Testnevelési Tanács könyvtára) – A könyv a MEK-ben (hasonmásban: 1979, 2004)
Napsugaras görög földön; Pallas, Bp., 1930
Molnár Lajos sportíró élete és művei; Stephaneum Ny., Bp., 1931
A magyar sport múltja és jelene; Pallas Ny., Bp., 1931
Magyarok az olimpián (1932)
Negyven év a magyar sport szolgálatában. B. Szokolyi Alajos élete és kora; szerzői, Bp., 1935
Olympiai kalauz; előszó Kelemen Kornél; Egyetemi Ny., Bp., 1936
Egyetemes sporttörténelem (1940)
Derű a borúban. Anekdoták, tréfák az 1. világháborúból; Béta, Bp., 1941
Háromezeréves ifjúság; Egyetemi Ny., Bp., 1947 (Magyar sportkönyvtár)
A helsinki olimpia; szerk. Mező Ferenc; Sport, Bp., 1952
A stockholmi olimpiai játékok (1955)
Golden book of Hungarian Olympic champions / Livre d'or des champions olympiques hongrois; angolra ford. Farkas István, franciára ford. Hajdu János; Sport, Bp., 1955 (Hungarian Olympic library)
Az újkori olimpia Athéntől Melbourne-ig. 1896–1956; Sport, Bp., 1956
Az újkori olimpia. Athéntől Rómáig. 1896–1960; 2. átdolg. kiad.; Sport, Bp., 1959
Magyar sport
Örök ifjúság; 2. átdolg., bőv. kiad.; Sport–Medicina, Bp., 1961

Díjai, elismerései

Osztrák Császári Vaskorona Rend III. osztálya a hadiékítménnyel és a kardokkal
Katonai Érdemkereszt III. osztálya a hadiékítménnyel és a kardokkal
Bronz Katonai Érdemérem a vitézségi érem szalagján a kardokkal (Signum Laudis)
Magyar Koronás Bronzérem (Signum Laudis)
Károly Csapatkereszt
Sebesülési Érem két sávval (két sebesülésért)
Magyar Háborús Emlékérem a kardokkal és a sisakkal
Osztrák Háborús Emlékérem a kardokkal
Német Birodalmi Olimpia Érdemjel II. osztálya
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1947)^[2]
Szocialista Munkáért Érdemérem (1958)^[7]

Emlékezete

Dr. Mező Ferenc Olimpiai Baráti Kör
Mező Ferenc Közalapítvány
Dr. Mező Ferenc Szellemi Diákolimpia
Több iskola is viseli a nevét
Mező Ferenc-emlékérem
Mező Ferenc díj
Mező Ferenc-emlékgyűrű

Képgaléria

Mező Ferenc sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-34.
Mező Ferenc emléktáblája egykori lakhelyén, a Margit körút 50-52. szám alatt
Emlékoszlopa a "TF"-en

Jegyzetek

↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1643/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
↑ ^a ^b Mező Ferenc dr. kitüntetése. Népsport, III. évf. 39. sz. (1947. február 28.) 1. o.
↑ Mező Ferenc dr. miniszteri osztályfőnök lett. Népsport, III. évf. 109. sz. (1947. június 8.)
↑ Törölte tagjai sorából ifj. Horthy Miklóst a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Népsport, IV. évf. 35. sz. (1948. február 17.) 17. o.
↑ Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
↑ A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
↑ Mező Ferenc dr. kitüntetése. Népsport, XIV. évf. 153. sz. (1958. augusztus 3.) 4. o.

Források

Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
Életrajza a Mező Ferenc Gimnázium honlapján. mfg.hu. [2019. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 17.)
Életrajza a MOB honlapján. mob.hu. (Hozzáférés: 2012. március 17.)

Kapcsolódó szócikkek

Romániai magyar sportirodalom

Olimpiaportál
Zsidóságportál

[1] Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1643/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)

[ns1947-2] Mező Ferenc dr. kitüntetése. Népsport, III. évf. 39. sz. (1947. február 28.) 1. o.

[3] Mező Ferenc dr. miniszteri osztályfőnök lett. Népsport, III. évf. 109. sz. (1947. június 8.)

[4] Törölte tagjai sorából ifj. Horthy Miklóst a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Népsport, IV. évf. 35. sz. (1948. február 17.) 17. o.

[5] Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.

[6] A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)

[7] Mező Ferenc dr. kitüntetése. Népsport, XIV. évf. 153. sz. (1958. augusztus 3.) 4. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Mező Ferenc

Született	Grünfeld Ferenc 1885. március 13. Pölöskefő
Elhunyt	1961. november 21. (76 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Duchs Szeréna (h. 1924–1961)
Szülei	Grünfeld Móric Grünbaum Száli
Foglalkozása	történész tanár író költő
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34/1-1-34)
sportvezetőpályafutása
MOB alelnök	(1947–)
NOB tag	(1948–1961)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mező Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség