Mezőaranyos
falu Romániában, Máramaros megyében
Mezőaranyos falu Romániában, Máramaros megyében.
Mezőaranyos (Arieșu de Câmp) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Máramaros |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Erdőszáda |
Rang | falu |
Községközpont | Erdőszáda |
Irányítószám | 437006 |
SIRUTA-kód | 107029 |
Népesség | |
Népesség | 230 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 38′ 23″, k. h. 23° 23′ 55″47.639770°N 23.398726°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 23″, k. h. 23° 23′ 55″47.639770°N 23.398726°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésMáramaros megye nyugati részén, Erdőszádától keletre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település.
Története
szerkesztésMezőaranyos a XIV., XV. században Felsew et Also-Aranyasként volt nevezve, tehát két község volt. Később azonban csak Aranyos néven jelölik.
Aranyos (Mezőaranyos) Kővár tartozéka volt.
1573-ban Dálnoki Székely Gáspár és Boldizsár kapott benne részbirtokot, majd kamarai birtok lett, s Lisibona János özvegye Perecsényi Erzsébet kapta cserébe egy másik faluért.
1642-ben az erdőszádai uradalom része volt, és a szatmári várhoz tartozott.
1810-ben a gróf Korniss család, majd pedig a báró Apor és a gróf Károlyi családé lett.
A 20. század elején Mezőaranyos Szatmár vármegyéhez tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görögkatolikus templom – 1870-ben épült.
Források
szerkesztés- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.