Mezőgazdaság

A mezőgazdaság (latinul: agricultura) a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés folyhat önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. A mezőgazdasági termékeket önellátásra és eladásra lehet termelni. Elméleti részével a mezőgazdaság-tudomány foglalkozik.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Föld mezőgazdasága

Befolyásoló tényezők

Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. A termelékenységet a természeti adottságok és a társadalmi berendezkedés egyaránt befolyásolja.

A búza a legnagyobb területen termesztett gabonanövény, amely mérsékelt éghajlatot igényel

Természeti feltételek:

az éghajlat
a domborzat
a talajviszonyok
a vízrajzi viszonyok: a mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek.
természetes növényzet

Társadalmi tényezők:

termelőerők fejlettségi szintje
munkaerő szakképzettsége
beruházási lehetőségek
a termelési térség és a fogyasztópiac egymáshoz viszonyított helyzete
táplálkozási szokások
gépesítés

Termelési típusok, ágazatok

Tulajdonviszony szerint a földterületek lehetnek:

magántulajdonban
- A magántulajdonban lévő föld művelése
  - családi
  - feudális
  - tőkés termelés keretein belül folyhat.
közös tulajdonban
- A közös föld lehet
  - ősi földközösségi
  - szövetkezeti
  - állami tulajdonban

A termelés módja és a tulajdonviszony alapján átmeneti típusú gazdálkodás is kialakul, melyben a bérleti rendszer a jellemző.

A mezőgazdaság két alapvető ágazata a növénytermesztés és az állattenyésztés.

Növénytermesztés

Bangladesi rizsmunkások

Bővebben: Növénytermesztés

Lásd még: Haszonnövények listája

Ipari növények

Olajtartalmú növények - olajbogyó, diófélék, ricinus, repce, napraforgó

Textilipari növények - gyapot, kókusz, juta, len, manila- kender, ramié

Élvezeti növények - kakaó, kávé, dohány, tea, kokacserje, kender, mák

Takarmánynövények - búza, kukorica, árpa, zab

Gyepgazdálkodás

Egyéb területek (mezőgazdaság)

Érdekvédelem

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Állattenyésztés

Húsmerinó juhok

Bővebben: Állattenyésztés

Minimum művelésű mezőgazdálkodás

Az úgynevezett minimum művelésű mezőgazdálkodás alapvetően abban különbözik a hagyományostól, hogy a mezőgazdasági munkálatok során a lehető legkevesebbet forgatják a talajt. Egy, az Európai Unió környezetvédelmi forrása (LIFE Environment) által támogatott program keretei között Szentgyörgyvár és Dióskál határában is működik egy talajvédő művelésű agrárgazdálkodás. A kíméletes módszerrel művelt területeken nincs jelentős terméskiesés, sokkal több madár figyelhető meg, mint a hagyományos művelésű parcellákon, és sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.^[1]^[2]^[3] A permakultúra is a talaj mind kevesebb bolygatását célozza.