Mezei Ernő
Mezei Ernő, 1875-ig Grünfeld Ernő[2] (Sátoraljaújhely, 1850.[3] május 1. – Budapest, 1932. október 25.) hírlapíró, országgyűlési képviselő, a Petőfi Társaság tagja. Mezei Mór hírlapíró öccse.
| Mezei Ernő | |
.jpg) | |
| Portréja a Vasárnapi Ujságban (1901) | |
| Született | Grünfeld Ernő 1851. május 1.[1] Sátoraljaújhely[1] |
| Elhunyt | 1932. október 25. (81 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1881–1884) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-24) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei Ernő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályája
szerkesztésGrünfeld Ignác birtokos, hivatalnok fia. Középiskoláit szülővárosában és Kassán végezte, jogot a budapesti egyetemen hallgatott. 1871-ben mint politikai vezércikkíró az akkori balközéppárt közlönyének, az Ellenőrnek szerkesztőségébe lépett. 1873-ban Csávolszky Lajos kilépett az Ellenőr szerkesztőségéből, 1874. január 1-jén megindította a Baloldal című napilapot és április 1-jén folytatását, az Egyetértést. Ekkor Mezei Ernő is e lapok főmunkatársa lett és hosszú időn át megmaradt a lap vezércikkírójának. 1878-ban mint a Függetlenségi Párt jelöltje lépett fel a gyomai kerületben, ahova maga Kossuth Lajos ajánlotta. 1881-ben a miskolci déli kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. A képviselőházban az önálló hadsereg és az általános népoktatás mellett tartott beszédeivel, később pedig a tiszaeszlári perrel kapcsolatban az antiszemita izgatások elleni felszólalásaival tűnt ki. Az Egyetértés megszűnése után, 1910-ben a Pesti Hírlap szerkesztőségébe lépett át.
Munkái
szerkesztés- Tisza Kálmán a miniszterelnök (Budapest, 1875)
- A polgári házasság. Felolvasás, tartotta 1876. ápril havában (Budapest, 1876)
- Bolyongások az olasz ég alatt (Budapest, 1877)
- Tisza Kálmán 1877-ben (Budapest, 1877)
Cikkei
szerkesztésMagyarország és a Nagyvilágban
- Mária-Loretto a wörthi tónál (1877)
- Emlékezés Darmay Viktorra (1878)
- Gróf Széchenyi István (1880)
Pesti Naplóban
- A piasai Campo-Santo (1877, 131. szám)
- Mehádiai napok (1879)
Koszorúban
- Írók dicsősége (1879)
- Az utazás ideálja (1880)
Egyetértésben
- Báró Eötvös József emlékezete (1879, 143. szám)
- Lyrai költészetünk és közönségünk (1886, 308. szám)
Arad és Vidékében
- A jótékonyság politikája (1883, 134-137. szám)
Pesti Hírlapban
- A muzsák választottaj: Rudnyánszky Gyula (1886, 114. szám)
Költeményeket írt a Vasárnapi Ujságba (1897., 1900.), az Ország-Világba (1898–99.). Országgyűlési beszédei a Naplóban (1881-84) jelentek meg.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 24673/1875. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1875. év 2. oldal 3. sor
- ↑ „82-ik életévét már tavasz óta meghaladott vezércikkíró" (1932. október 26.) Ujság, 8. évfolyam, 241. szám, 5. oldal Online elérés
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 7. kötet. (A szónoklat és publicisztika c. alfejezet.) (1930–1941.)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. 591. o. Online elérés
- Dr. Ballagi Ernő: Mezei Ernő (1933) Magyar Zsidó Szemle 50. Online elérés
