MiG–19
A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az 1950-es években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult. A gép prototípusa 1953 szeptemberében emelkedett a magasba, a sorozatgyártás pedig 1955-ben indult be. A típusból több mint 10 000 db épült, különböző változatokban. A gépet a Szovjetunión kívül gyártotta Lengyelország, Csehszlovákia, valamint Kína is J–6/F–6 típusnéven az 1990-es évek közepéig 2000 példányt állított elő.
| MiG–19 | |
 | |
| MiG–19 a Szolnoki Repülőmúzeumban | |
| NATO-kód | Farmer |
| Funkció | vadászrepülőgép |
| Gyártó | RSZK MiG |
| Gyártási darabszám | 8 500 |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1953. szeptember 18. |
| Szolgálatba állítás | 1955. március |
| Méretek | |
| Hossz | 12,50 m |
| Fesztáv | 9,20 m |
| Magasság | 3,90 m |
| Szárnyfelület | 25,00 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 5447 kg |
| Üzemanyag | 1 800 kg |
| Max. felszállótömeg | 7560 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db Tumanszkij RD–9B utánégetős gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő | 2×31,9 kN utánégetővel |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 1455 km/h |
| Hatósugár | 685 km |
| Hatótávolság | 2200 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 17 500 m |
| Emelkedőképesség | 180 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 302,4 kg/m² |
| Tolóerő-tömeg arány | 0,86 |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 3 db Nugyelman-Rihtyer NR-30 gépágyú, egyenként 70 db lőszerrel a szárnytőbe épített, 55 db a törzsbe épített gépágyúnál |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MiG–19 témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA gép szolgálatban állt a Varsói Szerződés légierőiben, Magyarországon is, alkalmazta Kína (J–6), Észak-Vietnám, Irak, Kuba, Észak-Korea (J–6), Pakisztán (J–6), Egyiptom, Albánia, Burma (J–6), Kambodzsa (J–6), Szudán, Tanzánia, Zambia és Banglades (J–6) légiereje is.
Csehszlovákiában az Aero gyártotta, ahol 1958–1962 között 103 darabot építettek.[1]
A Szovjetunió az 1960-as években cserélte le MiG–21-esekkel MiG–19 típusú gépeit, ám sok ország később is hadrendben tartotta.
A J–6/F–6 vadászgép
szerkesztésKína 1958-ban kezdte el gyártani a MiG–19-es kínai változatát, a gyártás még a kilencvenes évek közepén is folyt, jóllehet akkorra gép már igen elavultnak számított. Az exportra gyártott változatnál használták az F–6 típusjelzést.
A repülőgép háborúkban
szerkesztésA MiG–19-es több hadszínteret is megjárt. Az egyiptomi légierő szolgálatában megjárta a Közel-Kelet konfliktusait, a Pakisztán és India közötti konfliktusokban is harcolt. A legeredményesebbnek a vietnámi háborúban bizonyult. Kínai, vietnámi pilóták több légigyőzelmet is arattak a típussal, jóllehet jókora hátrányban voltak az amerikai, jóval modernebb F–4 Phantom II típusú gépekkel szemben. Ennek oka egyrészt abban kereshető, hogy fordulóharcban több esélye volt, jó manőverezhetőségének hála, másrészt a Phantom korai változata nem rendelkezett beépített gépágyúval. Gépágyú függesztménnyel pedig a teljesítménye erősen csökkent.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ History | AERO Vodochody, 2011. június 6. [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 28.)
További információk
szerkesztés- A MIG-19-es repülése - video Archiválva 2010. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A FAS.org típusismertetője (angolul)
- The Mikoyan MiG-15, MiG-17, & MiG-19 – Az Air Vectors típusismertetője (angolul)
- МиГ–19, МиГ–19 (СМ–2), МиГ-19 (СМ-6), МиГ-19 (СМ-10), МиГ-19 (СМ-30), МиГ-19С, МиГ-19СВ, МиГ-19СУ, МиГ-19П, МиГ-19ПМ, МиГ-19ПТ – Az Ugolok nyeba cikkei (oroszul)
- MiG MiG-19/J-6 Farmer – Festésminták a WINGS PALETTE oldalán (angolul) Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
