Michelhausen
Michelhausen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 3888 lakosa volt.
Michelhausen | |||
![]() | |||
A polgármesteri hivatal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Tullni járás | ||
Irányítószám | 3451 | ||
Körzethívószám | 02275 | ||
Forgalmi rendszám | TU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3113 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 195 m | ||
Terület | 32,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Michelhausen weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Michelhausen témájú médiaállományokat. | |||
Elhelyezkedése
szerkesztésMichelhausen a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Tullni-medence déli részén. Északnyugati határát a Perschling, a Duna jobb mellékfolyója alkotja. Területének 9,3%-a erdő, 73,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Atzelsdorf (348 lakos 2022-ben), Michelhausen (1324), Michelndorf (267), Mitterndorf (229), Pixendorf (945), Rust im Tullnerfeld (477), Spital (109) és Streithofen (189).
A környező önkormányzatok: délnyugatra Würmla, nyugatra Atzenbrugg, északra Zwentendorf an der Donau, északkeletre Langenrohr, keletre Judenau-Baumgarten, délkeletre Sieghartskirchen, délre Asperhofen.
Története
szerkesztésMichelhausen templomának első, bizonytalan említése (ecclesia in loco Bersnicka – templom Perschling helyén) 834-ből származik, a regensburgi apátság évkönyvében. Michelhausen, Acellendorf (Atzelsdorf), Possendorf (Pixendorf), Spital, Mitterndorf és Michelndorf falvak biztosan először 1252-ben szerepelnek egy oklevélben, amikor Albert regensburgi püspök ígéretet tett II. Ottokár cseh királynak birtokai visszaszolgáltatására. Streithofen 1112-ben jelenik meg egy oklevélben, amikor Ulrich passaui püspök a falut a St. Georgen kolostorának adományozta.
Bécs 1529-es és 1683-as török ostromakor a települést a portyázó törökök kifosztották. 1579-ben akkori tulajdonosa, Helmhard Jörger protestáns prédikátort hozatott Michelhausenbe. 1679-ben pestisjárvány dúlt a faluban, 1781-ben és 1806-ban pedig jelentős részét tűzvész pusztította el.
1972-ben az addig önálló Michelhausen és Rust községeket egyesítették. Az önkormányzatot 1974-ben mezővárosi rangra emelték.
Lakosság
szerkesztésA michelhauseni önkormányzat területén 2022 januárjában 3888 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 88,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,6% a régi (2004 előtti), 5,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 89,6%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 2% mohamedánnak, 4,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 22 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (92,6%) mellett a szerbek és a törökök alkották 1-1%-kal.
A népesség változása:
2016 | 2 849
|
2018 | 3 113
|
Látnivalók
szerkesztés- a michelhauseni Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
- a rusti Szt. Márton-plébániatemplom
- a Leopold Figl-múzeum
Híres michelhauseniek
szerkesztés- Leopold Figl (1902–1965) politikus, Ausztria első szövetségi kancellárja a második világháború után
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
szerkesztés- A település honlapja
- 32139 – Würmla Statistik Austria
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Michelhausen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.