Miksa badeni herceg

Miksa badeni herceg (Max von Baden) (Baden-Baden, 1867. július 10. – Schloss Salem, 1929. november 6.) a Német Birodalom 8. kancellárja volt. Kinevezésében szerepet játszott emberbaráti beállítottságából fakadó jóhíre. II. Vilmos német császár bízott abban, hogy ezáltal képes lesz gyorsan véget vetni az első világháborúnak.

Miksa badeni herceg
A Német Birodalom 8. kancellárja
Hivatali idő 1918. október 3. – 1918. november 9.
Uralkodó	II. Vilmos
Előd	Georg von Hertling
Utód	Friedrich Ebert
A Porosz Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő 1918. október 3. – 1918. november 9.
Uralkodó	II. Vilmos
Előd	Georg von Hertling
Utód	Friedrich Ebert
Katonai pályafutása
Csatái	első világháború
Született	1867. július 10. Baden-Baden
Elhunyt	1929. november 6. (62 évesen) Schloss Salem
Párt	független politikus
Szülei	Princess Maria Maximilianovna of Leuchtenberg Lajos Vilmos badeni herceg
Házastársa	Princess Marie Louise of Hanover (1900. július 10. – 1929. november 6., halál)
Gyermekei	Princess Marie Alexandra of Baden Prince Berthold, Margrave of Baden
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Lipcsei Egyetem Heidelbergi Egyetem
Vallás	protestantizmus
Díjak	Fekete Sas-rend Szent András-rend Elefántrend (1900) Vaskereszt Order of the Zähringer Lion Order of the Crown House Order of Hohenzollern Order of Saint Hubert Order of Ludwig I Order of the Wendish Crown Order of the Rue Crown Royal Order of the Seraphim Magyar Királyi Szent István-rend Belga Lipót-rend fősávja (1906. október 2.) Szent Olav-rend Szent Sándor Rend Order of Prince Danilo I
Miksa badeni herceg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Miksa badeni herceg témájú médiaállományokat.

Élete

Miksa badeni herceg 1867. július 10-én született Baden-Badenban. Édesapja Lajos Vilmos badeni herceg volt. Mivel unokatestvére II. Frigyes badeni nagyherceg gyermektelen volt, Miksa az örökösévé lépett elő 1907-ben. Az első világháború kezdeti éveiben a Nemzetközi Vöröskeresztnél tevékenykedett annak érdekében, hogy mindkét fél hadifoglyai jobb életkörülményekhez és ellátáshoz jussanak. 1917-ben felemelte szavát a korlátozás nélküli tengeralattjáró-háború újrakezdése ellen. 1918. október 3-án, amikor a Német Birodalom az összeomlás határán állt, kinevezték Georg von Hertling kancellár utódjának és Poroszország miniszterelnökének.

Miksa sietve alkotmányos változásokat léptetett életbe, melyeknek hatására valódi parlamentáris rendszer jött létre, amely tűzszüneti tárgyalásokat kezdeményezett az antanttal. Miksa emellett megerősítette Erich Ludendorff távoltartását az ország vezetésétől. Ez azonban már túl későn történt meg ahhoz, hogy megmentse a monarchikus államberendezkedést. Amikor II. Vilmos német császár nem adott határozott választ Miksa azon követelésére, hogy mondjon le a kommunista forradalom veszélye miatt, Miksa maga jelentette be azt 1918. november 9-én. Ezen elhatározásában szerepet játszott az, hogy Philipp Scheidemann kikiáltotta a weimari köztársaság létrejöttét, és a kieli matrózlázadás kitörése is. Ezt követően lemondott a kancellári posztjáról a parlamenti többséget képviselő szociáldemokrata párt vezetője, Friedrich Ebert javára.

A háborút követően, 1919-ben kiadta a Völkerbund und Rechtsfriede, 1921-ben a Die moralische Offensive, 1927-ben az Erinnerungen und Dokumente című könyveket, amelyeket 1928-ban a visszaemlékezései követtek. 1929. november 6-án hunyt el Schloss Salemban.

Források

• Encyclopedia Britannica: Maximilian, prince of Baden (angolul)
• Miksa badeni herceg életrajza a first world war.com honlapján (angolul)

Elődje:
Georg von Hertling

A Német Császárság birodalmi kancellárja
1918. október 3. –
1918. november 9.

Utódja:
Friedrich Ebert
(A weimari köztársaság miniszterelnöke)