Millecentenárium
A millecentenárium latin kifejezés, jelentése 1100 éves évforduló (millennium + centenárium). Magyar vonatkozásban az 1996. évet jelöli, a magyar honfoglalás ezerszázadik évfordulójának ünneplését.
,_Szent_Imre_Square,_2016_Csepel.jpg)
Dátum
szerkesztésA történészek többsége egyetért abban, hogy a honfoglalás 895-ben történt,[1][2] így az 1100. évforduló voltaképpen 1995-re esett. A millecentenárium évét azonban az 1896-os millenniumi ünnepségek századik évfordulójaként határozták meg; magát a millenniumot pedig adminisztratív okok miatt ünnepelték 1896-ban az eredetileg tervezett 1895. év helyett.[1]
Ünnepségek
szerkesztésAz 1996-os ünnepségek, megemlékezések szervezését a Millecentenáriumi Emlékbizottság felügyelte, melynek elnöke Göncz Árpád államfő volt.[3] Az ünnepségsorozatot a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett, március 16-i millecentenáriumi kiállítás nyitotta meg, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit mutatta be.[3]
A fontosabb események közé tartoztak a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai, a Szépművészeti Múzeum felújítása, a Természettudományi Múzeum új épületének felavatása, a Hősök tere vezérszobrainak restaurálása.[4]
Budapesten 3000 rendezvény szervezését tervezték.[4] A fő attrakció a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál volt, melyet eredetileg augusztus 17–20. között terveztek megrendezni a Dunán elhelyezett színpadon,[4] de pénzhiány miatt ehelyett csak egy visszafogottabb megemlékezést szerveztek a Hősök terén.[5]
Az évforduló alkalmából számos köztéri szobrot, emlékművet, emléktáblát avattak.[6] Magyarországon 175 Szent István-szobrot állítottak.[7]
Külföldön
szerkesztés
A szomszédos országok nem nézték jó szemmel az ünnepségeket. Szlovákiában, Romániában, és Ukrajnában megtiltották a magyar kisebbség nagyszabású rendezvényeit, és egyes alkotások felállítását.[5]
A Vereckei-hágóra tervezett honfoglalási emlékmű megépítését 1996-ban nem engedélyezték. Az emlékmű végül 2008-ban készült el.[8]
Összehasonlítás a millenniummal
szerkesztésAz 1996-os millecentenáriumi ünnepségek nem voltak annyira nagyméretűek, mint az 1896-os millenniumi ünnepségek; nem voltak nagyberuházások, ceremóniák, országos kiállítás. A dualizmus kori Magyarország fontosnak érezte életképességének, fennmaradásának hangsúlyozását; erre a 20. század végén már nem volt szükség.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Biczó Piroska, Fodor István, Tóth Endre, Zsoldos Attila. Az Árpád-kor titkai – A honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig. Kossuth Kiadó (2017). ISBN 9789630989022
- ↑ Hölbling Tamás. A honfoglalás forráskritikája – A külföldi kútfők. Ad Librum, 6–7. o. (2010). ISBN 9789639934221
- ↑ a b „Főhajtás eleink emléke előtt”, Nógrád Megyei Hírlap, 1996. március 18. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
- ↑ a b c d „A millecentenárium pénzügyei”, 24.hu, 1996. július 24.. [2018. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 11.)
- ↑ a b Felkay, Andrew. Out of Russian Orbit, Hungary Gravitates to the West. Praeger, 127–129. o. (1997). ISBN 9780313296024
- ↑ 1996 alkotásai. Szoborkereső. [2018. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
- ↑ „Miért rosszak a köztéri szobrok?”, Új Szó, 2006. szeptember 29.. [2018. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. április 11.)
- ↑ „Megvédik a vereckei honfoglalási emlékművet”, Múlt-kor, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2018. április 11.)