Mindszent

Mindszent (horvátul: Micenta) város Csongrád-Csanád vármegyében, a Hódmezővásárhelyi járásban.

Mindszent
A mindszenti rév
Mindszent címere Mindszent zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Hódmezővásárhelyi
Jogállás	város
Polgármester	Gémes László (független)
Irányítószám	6630
Körzethívószám	62
Népesség
Teljes népesség	6210 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	112,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	59,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 20° 11′ 06″46.525, 20.185
Mindszent Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Mindszent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mindszent témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Mindszent a Tisza bal partján fekszik, a Kurca-patak torkolatánál, változatos felszínű és tagoltságú tájon, Szentes és Hódmezővásárhely között félúton. Szomszédai: észak felől Szegvár, északkelet felől Derekegyház, délkelet felől Hódmezővásárhely, dél felől Mártély, délnyugat felől Dóc, nyugat felől Baks, északnyugat felől pedig Csanytelek (mindhárom utóbbi a Tisza túlpartján).

Megközelítése

Rendhagyó útjelző tábla a kompkikötőnél

Központján észak-déli irányban végighalad a Szentest Szegváron és Mártélyon át Hódmezővásárhely északi részével összekötő 4521-es út, ezért ez az útvonal a legkézenfekvőbb megközelítési lehetősége. A 45-ös főút derekegyházi szakasza felől a 4523-as úton érhető el a település központja.

Tiszai átkelőhelyén Baks felé komp biztosít átkelési lehetőséget, a komp felhajtója a központtól a 4522-es úton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül Mindszentet a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonala érinti, amelynek két megállási pontja létesült itt: Mindszent vasútállomás és a már megszűnt Szegfű megállóhely. A vasútállomás a vonal jelenlegi állomásainak viszonylatában Kórógyszentgyörgy megállóhely és Mártély vasútállomás között található; fizikailag a település központjában helyezkedik el, közúti elérését a 4521-es útból kiágazó 45 324-es számú mellékút teszi lehetővé. Szegfű megállóhely Mindszent déli határszélén működött, az azonos nevű egykori csárda közelében.

Címere

A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a komp átkelés színterét.

Története

A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt.

Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek.

A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.

Leírás a településről a 18. század végén:

"MINTSZENT: Népes magyar falu Csongrád Várm. földes Ura G. Erdődi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szegvárhoz, és Vásárhelyhez is egy mértföldnyire, itten őmlik az Körös vizéből eredett menyhalakkal bővelkedő Kurcza vize a’ Tiszába; földgyeinek egy része homokos, más része pedig fekete, bővelkedik gabonával, marhával, náddal, hallal, vad szárnyas állatokkal, erdeje nints, boraikat esztendeig sem tarthattyák." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Mindszent 1884-től 1925-ig a Tiszántúli járás székhelye volt, majd ennek átnevezése után 1948-ig a Mindszenti járásé.

Római katolikus templom

A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte.

A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus plébánosnak, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság.

A 18. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor (1853-1933) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958) Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek.

1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is.

Az Iskolasor

A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.

A Városháza

1938-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bereczki András (ASZ-FKgP-MDF-MSZP-MSZDP)
• 1994–1998: Kecskeméti János (független)
• 1998–2002: Dr. Gyovai Tiborné (Városvédő és Szépítő Egyesület)
• 2002–2006: Zsótér István (független)
• 2006–2010: Zsótér István (független)
• 2010–2014: Zsótér Károly (független)
• 2014–2019: Zsótér Károly Sándor (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Zsótér Károly (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Gémes László (független)

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	6990	6889	6560	6270	6322	6298	6210
	2013	2014	2017	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 4,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,4% (26,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 3,2% református, 0,8% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 0,9% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 19,2% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).

Ismert mindszentiek

Itt született

• Kelemen Sándor gyógyszerész, magyar zeneszerző (1882. május 15. – 1944.).
• Purjesz Béla orvos, szakíró, lapszerkesztő (1884. október 14. – Szeged, 1959. szeptember 14.).
• Korom Mihály politikus, 1966 és 1978 között igazságügy-miniszter (1927. október 9. – Budapest, 1993. október 3.).

Sport

• Mocorgó UFC
• Mindszenti Sport Club SE
• Mindszenti Lovasklub

Mindszent az irodalomban

• Mindszent az egyik helyszíne és ihletője Móra Ferenc Kultúrfölény című írásának.

Források

• Mindszent története és népélete. Szerk. Juhász Antal. Mindszent, 1996

További információk

• Az Önkormányzat honlapja
• Mindszent az utazom.com honlapján