Minszki egyezmények

egyértelműsítő lap
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 18.

A minszki egyezmények két nemzetközi megállapodást jelentettek, amelyek az ukrajnai Donbász régióban zajló háború befejezését célozták.

Az első minszki egyezmény nyomonkövetési memoranduma által létrehozott pufferzóna térképe

Az első egyezményt 2014. szeptember 5-én írták alá Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői a fehéroroszországi Minszkben.[1][2][3] Ekkor szeparatista offenzíva zajlott több ezer „szabadságát töltő”, „önkéntesként csatlakozó” orosz katona támogatásával. A megállapodás kidolgozását az úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna és Oroszország mellett résztvevő Franciaország és Németország vezetőinek közvetítésével dolgozták ki. A megállapodást státuszuk elismerése nélkül aláírták a szeparatista Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság vezetői. Ez a megállapodás az azonnali tűzszünet végrehajtását tűzte ki célul, továbbá tartalmazta többek között a hadifoglyok szabadon bocsátását és a Donbász egyes területeinek önkormányzatiság biztosítását. A megállapodás ellenére nem értek véget a harcok.[4]

A második egyezményt 2015. február 12-én írták alá.[5] Tartalma az előzőhöz hasonló, de valamivel részletesebb. A megállapodás aláírását követően csitultak, de nem teljesen értek véget a harcok. Más intézkedésekkel kapcsolatban is viták maradtak. Például az ukrán parlament elfogadott törvényeket a Donbász speciális státuszáról és bizonyos fokú önkormányzatiságáról, és a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban többéves késéssel 2018-ban önkormányzati választásokat tartottak, a szakadár népköztársaságok és Oroszország képviselői elégtelennek minősítették az önkormányzatiságot. Abban sem volt egyetértés, hogy kik az érintett felek: Ukrajna nem a szakadárokat, hanem az őket támogató Oroszországot tekintette tárgyalópartnernek, ugyanakkor Oroszország igyekezett tagadni az érintettségét és csak közvetítőnek beállítani magát. Ezzel együtt, többnyire egyetértés volt abban, hogy a konfliktus jövőbeni megoldásának alapja csak az egyezmény lehet.

Az Oroszország és Ukrajna között 2022 elején fokozódó feszültségek közepette Oroszország 2022. február 21-én hivatalosan is elismerte a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságot.[6] Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap kijelentette, hogy a minszki megállapodások „már nem léteznek”, és Ukrajnát okolta azok összeomlásáért.[7] Oroszország ezután 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát.[8]

  1. Ukraine ceasefire agreement signed in Minsk. CCTV America, 2001. november 30. (Hozzáférés: 2014. október 1.)
  2. Organization for Security and Co-operation in Europe (5 September 2014). "Chairperson-in-Office welcomes Minsk agreement, assures President Poroshenko of OSCE support". Sajtóközlemény.
  3. Organization for Security and Co-operation in Europe (15 September 2014). "OSCE Chief Monitor in Ukraine urges all sides to allow monitors to carry out duties safely". Sajtóközlemény.
  4. Ukraine rebels vow to take back cities Archiválva 2014. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben., Sky News Australia (23 October 2014)
  5. Ukraine crisis: Leaders agree peace roadmap”, BBC News, 2015. február 12. (Hozzáférés: 2015. február 12.) 
  6. Putin orders troops into eastern Ukraine on 'peacekeeping duties'. The Guardian , 2022. február 21. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  7. Ukraine conflict: Biden sanctions Russia over 'beginning of invasion'”, BBC News, 2022. február 23. (Hozzáférés: 2022. február 23.) (brit angol nyelvű) 
  8. Dozens dead and airports bombarded after Putin invades Ukraine - live”, The Independent, 2022. február 24.. [2022. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 24.) 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Minsk agreements című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.